„A költségvetés alapfokú művészetoktatást

érintő javaslatai elfogadhatatlanok”

Dr. Gyimesi László úgy véli, a túlélésre,

a veszteségek csökkentésére kell koncentrálniuk

Közös állásfoglalást jelentetett meg szeptember végén a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége. A két szervezet elfogadhatatlannak tartja a jövő évi költségvetés tervezetének az alapfokú művészeti oktatást érintő javaslatait. Dr. Gyimesi László, az MZTSZ főtitkára, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke bízik abban, hogy szövetségesek keresésével, egyeztetésekkel csökkenteni tudják a veszteségeket. S azt mondja, bár lehet látványosabb megmozdulásokat, tüntetéseket szervezni, ezek eredményessége meglehetősen kérdéses. A szakszervezet most elsősorban arra törekszik, hogy legalább a jelenlegi tanév változatlan körülmények között zajlódjon le, és dr. Gyimesi László reméli, a 2011-es esztendőről már jobb feltételek mellett tárgyalhatnak.

– A javaslat szerint közel 30 százalékkal csökkentik a minősített iskolák támogatását, s a finanszírozás átalakításának következményeit a tanulókra kívánja hárítani… Ilyen elképzeléseket nem kellene előre egyeztetni az adott terület képviselőivel, s a szakszervezettel?

– Egyeztetni mindig időben illene. Viszont azt is hozzá kell tennem, hogy ebben az esetben, a kormány képviseletében a pénzügyminiszter nyújtja be a költségvetést. Az előkészítést a tárcák végzik, s mindenki próbálja a saját érdekeit képviselni. A világválság megszorításokkal teli időszakában ez meglehetősen nehéz feladat, így nem tudok senkit nagyon elmarasztalni… A jelenlegi helyzetben ugyanis nagyon szűk a mozgástér, és lehet, hogy az előzetes egyeztetés során sem tudtunk volna magasabb összeget kiharcolni erre a területre. A költségvetési kiadás csökkentése a feladat, s ha erre a kormány elszánja magát, akkor több pénzt kipréselni kultúrára, oktatásra hihetetlenül nehéz… Mivel a kormány a másik oldalon kedvezményeket akar biztosítani, ezt úgy teszi meg, hogy csökkenti az adót, a munkaadói járulékokat, s jövőre a jövedelemadó is átalakul. A költségvetés egyensúlya fontos szempont. Úgy tűnik azonban, hogy ahhoz, hogy a költségvetési kiadások csökkenjenek, de emellett az adók is kisebb legyenek, arra van szükség, hogy a támogatási összegek szintén csökkenjenek… Akad persze olyan vélekedés is, hogy inkább fejlesztésekkel kellene elérni megtakarítást… Az azonban biztos, hogy a költségvetésből élő területek, így például a közoktatás és az alapfokú művészetoktatás ebben szűk mozgástérben van. Abba a kategóriába tartozik, ami a költségvetési hiány előállítója. Más dolog, hogy fontos közszolgáltatásról van szó.

– Azt döbbenetesnek tartom, hogy míg a nem minősített iskolák esetében a csökkentés átlagos mértékű, a legjobbaknak jut jóval kevesebb pénz…

– A minősített iskolák két jogcímen kapnak az idei költségvetés számai szerint támogatást. Az egyik az úgynevezett alapnormatíva, amelyet minden iskola megkap, függetlenül attól, hogy minősített vagy sem. S van a kiegészítő normatíva, amit csak a minősített iskolák kapnak. Az alapnormatívát csökkenti a költségvetés 7-8 %-kal, átlagban minden iskolánál. Ez kevésbé kifogásolható kurtítás, hiszen szerkezeti változások következménye. Ami azt jelenti, hogy 2010. január elsejétől a munkaadói járulék csökken, illetve az egyszeri havi egészségügyi hozzájárulás megszűnik, s mivel kisebbek lesznek a munkaadók kiadásai, a költségvetés úgy gondolta, ennyivel csökken a támogatás is. S bár ez nem örömteli, de elfogadható. Hiszen így olcsóbb a foglalkoztatás. De nem is ez a 7-8% a probléma, hanem a minősített iskoláknál az elvonás mértéke. A hangszeres képzésnél ez 27,2 %, ami azt jelenti, hogy az idei 48 500 forintból 13 000 körüli összeget vonnak el. Ez az összeg pedig már nagyon nehezen pótolható. S a javaslat azt mondja, hogy ezt a 13 000 forintot a térítési díj növeléséből kellene pótolniuk az iskoláknak… Ez azonban azt jelentené, hogy a térítési díjakat egyik hónapról a másikra, elég jelentősen meg kellene emelni. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben tudnak-e erre vállalkozni a szülők, akik szintén nem gazdagodtak meg az elmúlt időszakban… Mi nem látjuk reálisnak, hogy ezt a pénzt a térítési díjból be lehetne szedni. Ráadásul a térítési díj felső határának a 300 százalékos megemelése, és annak azonnali bevezetése alkotmányossági aggályokat is felvet. Azonban a térítési díj növelése hiányában ennek a forrásnak a pótlása az önkormányzatra hárulna.

– Ahol szintén nagyon komoly elvonások várhatók…

– Igen, a csökkentett támogatást a csökkenő önkormányzati büdzséből kellene kipótolni. Róka fogta csuka helyzet ez… S úgy véljük, hogy a szülő, amikor a gyermekét beíratja egy alapfokú művészetoktatási intézménybe, akkor egy 12 évfolyamos iskolával létesít a gyermeke számára tanulói jogviszonyt, vállalva az ezzel járó kötelezettségeket. A térítési díj mértéke, amelyet törvény, illetve önkormányzati rendelet állapít meg, a tanuló, illetve a szülő „szerződési feltétele”, azaz olyan szerzett joga, amelyet csak különösen indokolt esetben lehet csorbítani. Amit mi minimálisan szeretnének elérni, az az, hogy ne legyen ilyen irreálisan magas a térítési díj emelésének felső határa. Kisebb mértékű emelést tudunk csak elfogadni. De mindennek az érvényesülését és a hatálybalépését szeretnénk eltolni, legalább 2010 szeptemberére. Hogy ebben a tanévben ilyen értelemben már ne történjen változás.

– Arról nem is beszélve, hogy mindez év közben történne…

– Igen, hiszen ezek a szabályok január 1-jétől lépnének életbe. Úgyhogy ez nagyon problematikus helyzetet teremtene, bár mindez ebben a tanévben január 1-jétől nem befolyásolja a foglalkoztatást, a pedagógusok helyzetét, tanév közben ugyanis nem lehet ilyen változásokat végrehajtani. Így az elvonás az önkormányzatoknál jelentkezik pluszteherként. S tartani lehet attól, ha ezt a nyolc hónapot az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk, akkor később ezt az összeget be fogják vasalni valamilyen módon. Bizonyos dolgokat átalakítanak, csökkentenek. Élnek a térítési díjemelési lehetőségével, olyan mértékben, ami már veszélyeztetheti a tanulólétszámot, az pedig a pedagógusok számát… Bonyolult láncolatról van szó.

– A közös állásfoglalásukban szó esik arról is, hogy az alapfokú művészetoktatás kivette a részét az elmúlt évek negatív folyamataiból, és ellensúlyozandó a központi költségvetésre háruló terheket, a szakma képviselői maguk kezdeményezték, s végre is hajtották ezen a területen a minősítést.

– A szakma megítélése szerint kiestek olyan iskolák, amelyek nem feleltek meg sem a szakmai, sem a jogszabályi követelményeknek. S akadt ilyen intézmény jó néhány. Ezek az iskolák kárt okoztak a szakmának, kétségessé tették az egész művészetoktatás hitelességét. A költségvetést olyan kiadásokkal csapolták meg, amelyek nem voltak indokoltak. Ma már több, mint 100 ezerrel csökkent a támogatott létszám, és százas nagyságrendű az eltűnt, megszűnt iskolák száma.

– Mit fognak tudni tenni, hogy változtassanak a költségvetési javaslaton?

– Magyarországon sok olyan szakma van, amely rendkívül nehéz helyzetbe került a nemzetközi gazdasági, pénzügyi válság miatt. Így most csak a veszteségek csökkentésére lehet koncentrálni. Ezt próbáljuk mi is tenni, s túlélni ezt a nehéz időszakot, minél kevesebb veszteséggel. Azt be kell látni, hogy mindezt megúszni nem lehet, próbáljuk hát mérsékelni a hátrányokat. Ha ez sikerül, akkor talán az idő nekünk dolgozik, mérséklődik a válság, s elindul a fejlődés. Akkor sokkal jobb feltételek között tárgyalhatunk majd a 2011-es évről. Addig is azonban a 2010 évi költségvetés tervezetének és a közoktatási törvény ezzel összefüggő, az alapfokú művészetoktatást érintő javaslatai elfogadhatatlanok. Ezért érvelni kell, szövetségeseket keresni, további egyeztetési folytatni - ezek a módszerek. Lehet tüntetéseket is szervezni, látványosabb megmozdulásokat tenni, de ezeknek az eredménye meglehetősen kérdéses. Nem olyan időt élünk, amikor az ország közvéleményének a figyelme az alapfokú művészetoktatás problémáira fókuszálna... Ezt be kell látni, s a realitás határain belül kell a lehető legszélesebb mozgásteret elérni, és nem lehetetlen követeléseket tenni…

Réfi Zsuzsanna