ELŐSZÓ
Pertis Jenőt rejtjelekkel és finom humorral átszőtt vonós, fúvós kamaraművek és zongoradarabok, valamint nagyhatású, de drámaiságuk mélyén bensőséges kórusművek szerzőjeként tarthatja számon az utókor. Amint ösztönszerű visszahúzódása, cseppet sem mímelt szerénysége a fizikai lét távolodásával egyre kevésbé tompítja értékei fel- és elismerését, életében kivívott helyénél sokkal jelentősebbet foglalhat el a maradandóságban.
Ez a kötet vegyeskarait gyűjti egybe, amelyek jobbára a 70-es és 80-as években kerültek ki műhelyéből. A Három szerelmes vers kötődik talán leginkább a huszadik század magyar kórusszerzői hagyományának fő vonalához, de ez sem mintakövető. Pertis nem érezte magához közelinek a megszokott prozódiai világot, új hangra vágyott. Megadatott neki egy úgyszólván „házi” énekkar közelsége: a Pesterzsébeti Csili Kamarakórusé, amelynek karnagya felesége, Zakariás Anikó volt. Számos művét mutatták be, az előadókat sosem ostromló Pertis kottapapírja hozzájuk jutott el legelébb. Rajtuk kívül leginkább a Magyar Rádió Énekkara vállalkozott az intonációs és előadói erényeket kívánó kompozíciók tolmácsolására. Hatásuk sosem maradt el, alighanem a belőlük sugárzó drámai erőnek köszönhetően, amely mindig katartikus lírában csendült ki. Az új hangot a kor világhírű cseh zeneszerzője, Petr Eben alkotásaiban találta meg Pertis. Az Át a vízen komponálásakor bevallottan Eben A vízbefulladt című művének hatása vezette a kezét. A megírása korában divatosan újszerű, aleatorikus és prózával elegyített énekkari stílus mára feldolgozott múlttá nemesedett. Immár a zeneszerzői megmunkáltság és a hangulati tartalom hat csupán: a jelenkor újdonságkereső optikája helyett az objektív művészi érték, s Pertis (kar)művei ezen a megmérettetésen fényesen vizsgáznak. Úgy adódott, hogy a Családi zene elnevezésű és más címeken e műcsoportba tartozó kamaratermés komponálása idején, amikor Pertis már végleg eltávolodni látszott az énekkartól, mégis egy kórusmű vált mintegy búcsúdarabbá.
A Két háromszéki ballada új színt hozott: a népi alapanyagot – ez korábban nem termékenyítette meg a szerzőt – és a zongorával való kombinációt. A hangszer nem kísér, inkább concertál, a poézis új eszközét adva a nem feldolgozás-szintű folklóralapú fantáziának.
Az életrajz vizsgálói néhány jelképessé vált mondatot fejthetnek ki a vegyeskarok szövegéből. „Szólít a tér, menni kell” – halljuk a Fal No.3-ban. Az immár tovatűnő Pertis Jenőt úgy „szólította a tér”, ahogyan Szabó Lőrinc írja, az Ember voltam költője: „csukom a pillám és úgy hagyom”. Így távozott a Pertis zenészdinasztia alkotó kiválósága, csöndben, amikor 2007. május 2-a már csak másoknak virradt föl. 1939. április 23-tól járt közöttünk.
Amíg Te, kedves Olvasó, karnagy és dalos e kottát forgatod, itt tartod szellemét.
Hollós Máté
Ember voltam. Pertis
Jenő vegyeskarai megrendelhetők 1.000,-
forintos áron az alábbi címen:
Zakariás Anikó
1221 Budapest,
Barkács u. 7.
06 30 584 0112
(061)482-019