P. Lányi Margit (1901-1986) hegedűművész-tanárra emlékeztek a BARTÓK-KONZIBAN

2017. május 12-én került sor annak a teremnek az ünnepélyes átadására, amelyet P. Lányi Margitról neveztek el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban (Budapest, VI. Nagymező u. 1.) Lányi Margit egykori tanítványainak kezdeményezésére a mostani névadáson túl korábban már emléktáblát helyeztek el a professzor-asszony egykori lakóhelyén, a VIII. kerületi Bródy Sándor utcában (P. Lányi Margit (1901-1986) hegedűművész-tanár emléktáblájának avatása (dr. Sánta Péterné, Józsefváros alpolgármesterének és Szenthelyi Miklós hegedűművész-tanár emlékezései). (Parlando 2016/1.)

Dr. Benkő Szabolcs igazgató úr karolta fel azt a kezdeményezést, hogy újuljon meg P. Lányi Margit tanárnő egykori tanterme (3. sz.), továbbá azt is, hogy a kiváló hegedűművész-tanár tanítványai által készített tabló a terem-névfelvételi ünnepségén kerüljön ünnepélyesen elhelyezésre.

A termet dr. Benkő Szabolcs, a Bartók-Konzi igazgatója avatta fel, dr. Kutnyánszky Csaba, az LFZE oktatási rektor-helyese méltatta a művésztanár életművét, míg dr. Éder Pál hegedűművész-tanár személyes emlékeit idézte fel néhai szeretett mesteréről.

Pillanatkép az ünnepségről: az ablak előtt áll dr. Benkő Szabolcs, Schmidt Eleonóra és dr. Kutnyánszky Csaba

***

P. Lányi Margit

(Budapest, 1901. I. 5. – Budapest, 1986. III. 28.)

Iskolai keretek közt, 9 éves korában kezdett hegedűtanulmányait már az indulástól jeles művésztanárok – egykori Joachim- és Hubay-tanítványok – irányították.

1910 és 1914 között a nagyhírű Fodor-zeneiskolában Recht Sándor hegedűs növendéke volt. Még 2 évben kamaratantárgyat tanult ugyanitt. 1916-1920-ig az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia növendéke lett Kemény Rezső osztályában.

Zeneakadémiai hallgatóként

1924-ben nyert felvételt a Zeneakadémia Tanárképzőjébe, Mambriny Gyula osztályába. Tanári oklevelét az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián 1926. június 15-én vehette át. Ezt követően 1927-ben Flesch Károly (Carl Flesch) felvette a Berlin-i Königliche Akademische Hochschule für Musik művészképzőjébe. A világhírű hegedűművész-pedagógusnál folytatott tanulmányok döntő hatással voltak hangszertechnikája alakulására, előadóművészi kibontakozására.

Fiatal művészként

Szólista pályája Németországban teljesedett ki. 1929-ben férjhez ment F. Benno Plätzhez, a halle-i szimfonikus zenekar igazgató-karmesteréhez. Szólistaként elért sikereit, valamint A. Rahlwes hegedűversenyének bemutatását a Neue Zeitschrift für Musik kritikái, berlini sajtóorgánumok tudósítják. Koncertező hegedűművészi pályáját a II. világháborút megelőző események törték meg. Önéletrajza szerint 1936-ban tért haza Magyarországra, 1946-ig magánzenetanárként tevékenykedett.

A háború után újjáéledő ország zenei életének, zenei intézményei – Magyar Zenepedagógusok Munkaközössége (1946) – szervezésének aktív részese volt. A Pedagógus Zenekar koncertmestereként működött. 1949-től a Fővárosi Zeneiskola Szervezet, majd 1950-től a Budapesti Állami Zenekonzervatórium – későbbi nevén Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola kinevezett tanára is lett.

Kivételes művész-tanári hivatástudattal, rendkívüli energiával dogozott. Budapesti, majd országos szakfelügyelő, továbbképzések vezetője. 1962-ben és 1965-ben külföldi tanulmányutakon vett részt. Mentorálta pályakezdő tanárkollegáit, ügyelte, támogatta szegényebb növendékeit.

Az 1966-ban elindult Hegedűiskola sorozat (1-6. osztály) és a kapcsolódó Előadási darabok köteteinek egyik szerzőjeként – hegedűtartást, vonófogást megjelenítő fotókkal, a vonásnemek és ujjrendek kialakításával – mint az alapfokú hegedűoktatás tapasztalt, összegző tanára nyilatkozott meg.

1966-tól a Zeneművészeti Főiskolán is tanított, gyakorlatvezető tanárként, illetve a Kivételes tehetségek tagozatán hegedű főtárgy tanárként. Tudása, következetes szigora nagyszerű növendékek sorát eredményezte a hegedűoktatás mindhárom szintjén. Munkájához neves zongorakísérők társultak Bálint Ágnes, Dános Lili, Hepke Péter, Kurtág Márta, Szűcs Ilonka, Venetianer Rózsi személyében.

Tanári munkáját elismerések sorozata kísérte már 1949-től, amit a Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozata után 1976-ban az arany kitüntetés tetézett be. Ugyanez évben kapta meg Aranydiplomáját a Zeneakadémián. Töretlen előretekintését bizonyítandó 1974-ben a Szombathelyi Országos Koncz János Hegedűverseny egyik elindítója, 1980-ig zsűritagja volt. 2015 decemberében hálás tanítványai emléktáblát állítottak legendás VIII. kerületi Bródy Sándor utcai lakóházán.

P. Lányi Margit emléktáblájának (Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 25.) (Felvégi Andrea felvétele

A szöveg forrása:

honlapja