Az itt közreadott forrásjegyzék szakmai
előzményei visszanyúlnak még az 1980-as évek végére. A Zeneműkiadó
felelős szerkesztőjeként 1988-ban kaptam azt a feladatot, hogy a
Kováts Gábor közreadásában megjelenő Brahms Magyar táncok eredeti 4 kezes
ősformáját két füzetben, a közreadó korszerű tudományos és pedagógiai
elvei szerint új kiadásban tegyük hozzáférhetővé. Zenetörténész
szerkesztőként kihagyhatatlan volt számomra a kihívás: állítsunk össze a
tudományos bevezetésben egy olyan facsimile dokumentációt, mely a kutatások
akkori szintjén Brahms magyar zenei forrásainak feltehető nyomtatott
előzményeit tárná a muzsikus társadalom elé. Az 1990-ben kijött kiadvány -
Johannes Brahms: Ungarische Tänze für Klavier zu vier Händen, I-II. – Közreadja
Kováts Gábor. Forrásközlés és jegyzetek Szerző Katalin (p. IV-XXI), EMB,
1990 - jelentős szakmai siker volt, de a kollégák joggal figyelmeztettek,
hogy bécsi helyszíni kutatások nélkül, Brahms saját kottatárának egyenkénti
átvizsgálása hiányában, nem elég megalapozott a felsorolt és bemutatott
források bizonyító ereje.
1995 januárjában eljött végre a
lehetőség, hogy a bécsi Gesellschaft der Musikfreunde Brahms hagyatékában
a mintegy hetven ezer tételből álló hagyományos könyvtári
cédulakatalógusból az „Aus dem Nachlaß
von Johannes Brahms” bélyegzőjű nyomtatott hungarica anyagot
kiválogassam. Tapasztalataimat tanulmány formájában összegeztem.[1]
Mivel az idők során a bécsi cédulakatalógushoz képest az egykor
meglévőként jelzett források mintegy egy egyötöde elveszett, vagy a
helyszínen valamilyen ok miatt már nem volt kézbe vehető, ezért az egykori
hagyományos könyvtári címleírás adatai jelentették számomra a munka fő
forrását. Így is hálás köszönettel tartozom Dr. Otto Bibának, az Archívum
vezetőjének és munkatársainak segítőkészségükért, különösképpen a
Brahms bejegyzéseire vonatkozó értékes észrevételeikért. Nélkülük ez az immár a
hazai példány-adatokkal is kiegészített jelenlegi jegyzék sohasem jöhetett
volna létre. – Sárosi Bálintnak a korabeli cigányzenére, zenészekre vonatkozó
konzultációjáért, Szacsvai Kim Katalinnak 1997-es bécsi kutatóútja során
történt adat kiegészítéseiért mondok köszönetet. Végül, de nem utolsósorban az
OSZK Zeneműtárában – a Brahms kottatárának darabjaival összevethető
nyomtatott kották kiegészítő és adatpótló címleírásáért – egykori
kolléganőmnek, Nikodémuszné Nagy Máriának mondok hálás köszönetet. Ahol rendelkezésemre állt, Mona Ilona
alább hivatkozott monográfiájának jegyzékszámát, valamint az OSZK
Zeneműtára állományaiban szereplő jelzeteket is megadtam.
Legfontosabb felhasznált irodalom:
Max Kalbeck: Johannes
Brahms, 4 kötet, Berlin, 1904-1914;
Koch Lajos: Brahms Magyarországon.
A Fővárosi Könyvtár Évkönyve, 1932, 53-
Major Ervin: Brahms és a
magyar zene. A „Magyar táncok” forrásai. – In:
Fejezetek a magyar zene
történetéből. Budapest, 1967, 82-
Sárosi Bálint: Cigányzene,
Budapest, 1970;
Kurt Hofmann: Die Bibliothek
von Johannes Brahms. Wagner, 1974;
Ludwik Erhardt: Brahms.
Budapest, 1978;
Margit L. McCorkle, Donald
M. McCorkle: Thematisch-Bibliographisches
Werkverzeichnis, München,
1984, Henle Verlag;
Mona Ilona: Magyar
zeneműkiadók és tevékenységük, 1774-1867, Budapest, 1989;
Bereczky János: Brahms hét
magyar táncának forrása. – In: Zenetudományi dolgozatok, 1990-91, 75-
Rövidítések:
GdMf: A bécsi Musikvereinben
lévő Gesellschaft der Musikfreunde könyvtárának általánosan ismert
nemzetközi rövidítése.
OSZK: ZR: A nemzeti könyvtár
Zeneműtára zenei ritkaságainak a jelzettípusa.
OSZK: Mus. pr.: A nemzeti
könyvtár Zeneműtára u. n. „müncheni katalógus”-ának, a még Mátray Gábor
(1797-1875) könyvtárőr által elkezdett címleírásoknak, a Musica practica állománynak
a jelzettípusa.
OSZK: Z: A Zeneműtár
1941 után állományba vett zenei nyomtatványainak a jelzettípusa.
1)
GdMf XV.
45.343:
[ANONYM]: Ausgesuchte
Ungarische Nationaltaenze im Clavierauszug von verschiedenen Zigeunern aus
Galantha. Wien aus Sauers k. k. priv. Kunsthandlung, é. n. [1807?].
1ter Satz (No. 1-14,); 2ter
Satz (No. 15-28.). – Har.
Megjegyzés: A bécsi
katalógusban az „Unbekannt” szerzőkhöz sorolták. Az 1. füzet jobb sarkában
ceruzával Brahms aláírása látható. Ceruzás figyelemfelkeltő jelölések az 1. füzet
14. darabjának szinkópáinál, a 2. füzet 15., 20. és 26. darabjainál láthatók.
OSZK: Z. 41.328
(Esterházy-gyűjtemény, Haydn-kottatára.)
2)
GdMf XV.
35.968:
[Anonym]: Ida csárdás.
[Zg.-ra.] Előadják [Kecskeméti Józsi][2]
Kecskeméty és Patikárus [Ferkó]. Pest, Lorber nyomt. 1856, Rózsavölgyi (R-C.
No. 221.).
Töredezett, használt
példány.
Mona 1200
OSZK: ZR 1.020[3]
3)
GdMf XV.
36.491:
[ANONYM=BORZÓ Miska]: Isteni
csárdás. Zg.-ra. Pesten, Rózsavölgyi és társa (R-C. No. 365.).
Alul a bécsi terjesztő:
Bécsben Dunkl N. J.-nál, Kohlmarkt 5 sz.
A nyomdász: Pest, Nyom.
Emich Gusztáv, 1865.
A külső címlapon a
sorozat címe: „Csárdások”. A reklámozott 4 hasábos csárdás-címlistában aláhúzva
a belső zenemű:
SÁRKÖZY F.[erenc]: Isteni
csárdás.[4]
Megjegyzés: A „Fris”-nél
balodalt idegen kéz írása: „N1 der Br T”.
Mona: 1319
OSZK: Mus. pr. 3246, ZR
1020/12
4) GdMf XV. 36 496:
[ANONYM=TRAVNYIK János]:[5]
Makoi [!] csárdás. Zg.-ra. Pesten
[1850], Treichlinger (J. T. 183.).
Megjegyzés: No. 1.-nél ceruzával idegen kéz: „N 9
der Br”.
Mona 583
OSZK: ZR 1020, Mus. pr. 4155;
5)
GdMf XV. 36.497:
[ANONYM]:
Sárga csikó. Lófuttatási csárdás. Zg-ra. Pest, [185?], Rózsavölgyi (J. W. 160).
Egyes
források szerint Sárközi Ferenc műve.
Mona
Ilona szerint a kotta 1852-ban eredetileg Wagnernél jelent meg, mely
később Rózsavölgyihez került. Még bizonyításra vár, nem Bartay Ede:
Válogatott csárdások sorozatának különkiadása-e (lásd később).
Mona
328; OSZK: Z. 50.656: Lásd: „Lófuttatási csárdás” c. alatt.
6) GdMf VI-36.023:
ÁBRÁNYI Kornél [id.]:[6]
Blaháné[7]
kedvelt dalai. 24 válogatott magyar népdal, melyeket Blaháné assz. /Kölesi
Luiza/ a népszínművekben a Nemzeti Színházban és a hangversenyekben
leggyakrabban szokott énekelni. É.-hangra zg.-kíséret és -átirattal ellátta --.
Bp. [1868 után], Táborszky és Parsch (T. és
P. 291).
Megjegyzés: A cédulakatalógusban „Brahms” neve
szerepel a jelzet alatt. Belül a címlap verzón: „Nachlass Gülcher / Juni
OSZK: Z. 43.574, Z. 67.419
7) GdMf V. 36.330 – H. 30.669:
BARTALUS István:[8]
[Százegy] 101 Magyar Népdal. É.-zg-ra alk. --. Pest, [1861], Rózsavölgyi és Tsa
(664. sz.).
Megjegyzés: A címlapon Brahms hagyatéki
bélyegző.
Megjegyzés: Brahms
fő gyűjteményi forrása ez a kötet: a kottán rendszeres használat,
kijelölés nyoma látszik a No. 7., 8., 12., 16., 17., 19., 20., 21., 27., 28.,
29., 32., 33., 34., 46., 50., 56., 71., 87. számú daloknál.
Mona 1524
OSZK: Mus. pr. 12.297
8) GdMf XV. 36.239:
BARTAY Ede:[9]
[Harminc] 30 Eredeti Magyar Zenedarab
Régi Magyar Zene Szerzőktől, Bihari [János], Csermák [Antal], Lavotta [János],
Rózsavölgyi [Márk], Ruzitska [Ignác] s. a. t. Zg.-ra átírta --.
Pest, [1853-54], Rózsavölgyi és Társa,
Megjegyzés: A címlapon nyomtatott ajánlás: Zsombolyi
Csekonics Jánosné született Báro [!] Lipthay Leona Ő
Méltóságának mély tisztelettel --.
Sorozatcím: „Régi magyar zeneművek”.
Brahms példányában a lapozásnál ujjlenyomat, szolid
használat jelei látszanak.
Tartalom: 1. Arnold György: Magyar nóta; 2. Bihary:
A felséges Magyar Királyné koronázására készített magyar nóta; 3. Bihary
verbungja mikor a pénze elfogyott; 4. Bihary: Primitialis magyar; 5. Bihary:
Lassu magyar;
6. Bihary: Debreczeni emlék; 7. Csermák: Lassu
magyar; 8. Csermák: Verbung; 9. Csermák: Verbung. 10. Csermák (áthúzva:
Bihary): Verbung, 11. Fáy László: Kinizsi harcz indulója. 12. Lavotta 1790.
évben: Lassu magyar; 13. Lavotta: Verbung. 14. Liszt [János]: Lassú magyar, 15.
Liszt [János] Verbung. 16. Liszt [János]: Verbung; 17. Rákoczy siralma
melyből Rákoczy induló származott; 18. Rózsavölgyi: Lassu magyar;
19-20-21. Rózsavölgyi: Magyar nóta; 22. Rózsavölgyi: Lassu magyar; 23.
Rózsavölgyi: Nemzeti buzgalom; 24. Ruzitska: Bucsuzó; 25. Ruzitska: Magyar
nota; 26. Ruzitska: Verbung; 27. Sárközy: Lassu magyar; 28. Tóth József: Lassu
magyar; 29. Tárodi Pál: Lassu magyar, 30. Tsóri András: Magyar nota.
Mona: 2318-19
OSZK: ZR 912
9) GdMf XV.
35.996:
BARTAY Ede: Válogatott csárdások. Zg.-ra alkalmazta
--. Pest, 1853, Rózsavölgyi (R-C. No. 39.): No. 1. Fakó lovam (Miskolczi
csárdás.).
Megjegyzés: A 3-5. lapon a csárdás fölött
bélyegző: „Aus dem Nachlaß von Johannes Brahms”.
A címlapon további 6 további reklámozott csárdás
címe: Sárga csikó (2), Egy kis kenyér (3), Kedvencz (4), Tücsök nóta (5),
Pálinkás csárdás (6), Morog a brugó (7).
Mona 980
10) GdMf XV.
35.997:
BARTAY Ede: Válogatott csárdások. Zg.-ra alkalmazta
--. Pest, [1853], Rózsavölgyi (R-C. No. 114): No. 7. Morog a brugó.
[A Galgóczi emlék forrása.]
Megjegyzés: A példány Bécsben nem volt
hozzáférhető.
Mona 1078
OSZK: Mus. pr. 12.275
11) GdMf VI.
36.022:
BOGNÁR Ignác:[10]
[Ötven] 50 eredeti nép és magyar
dal. A [Füredi] Füredy Mihály által kiadott
100 népdal folytatása. Szerkeszté, a zg. kiséretet hozzá szerzé és kiadja --.
Pesten 1856, Rózsavölgyi (R-C. No. 237.).
A címlapon nyomtatott
ajánlás: Méltóságos Lugosdi és Vajai Grof [!]
Vay Lászlóné Asszonynak, született Beniczei Beniczky
Sarolta Ő Nagyságának.
Megjegyzés: Ceruzás jelzések láthatók
feltehetően Brahmstól a 2. számú dalnál („A galambom”), kék ceruzás
keresztjel a bal- vagy jobboldalon az 5. („Nagypénteken”), 6. („Kis szekeres,
nagy szekeres”,15. („Fakó lovam”), 18. („Mi füstölög”), 23. („Te vagy, te vagy
barna kislány”), 30. („Jaj de szomorúan”), 31. („Arra járjunk”), 44. („Még azt
mondják, betyár vagyok”), 45. („Kiöntött a Sajo”), 49. („Akkor szép a kert
rózsája”) számú dalok mellett.
Mona 2483
OSZK: Mus. pr. 6.603;
12) GdMf XV
35.988:
BUNKÓ Ferenc:[11]
[Tizenhárom] 13 karancsai Paloc Nota.
Zg.-ra --. Pesten, 1857, Rózsavölgyi (R-C No. 266). Nyomt. Lorber G. Pesten.
Megjegyzés: Bereczky János forrás azonosítása nyomán[12]
Szacsvai Kim Katalin találta meg magát a kottát a GdMf-ben, 1997-es kutatóútja
során.
Megjegyzés: A 3., 7., 8., 9. és 12. számnál ceruzás
aláhúzás, vagy kettős rovátka jel (//) látható. Dr. Otto Biba, a GdMf
vezetője szerint Brahmstól származó bejegyzések ezek.
Mona 1247
OSZK: Z. 44.260.
13) GdMf XV.
35.982:
DOBOZY Károly:[13]
Bertha csárdás. Zg.-ra szerzette és Méltóságos gróf Nákó Kálmánnő
született Bobdai Gyertyánffy Bertha Ő Nagyságának mély tisztelete jeléül
ajánlja --. 41dik műve. Pest 1860, Langer Ede ny.
Megjegyzés: Különösen gazdagon berendezett kiadvány:
a két kottaoldal előtt zöld külső címlap, majd hártyapapírral védett
aranyos nyomású, tartalmilag azonos belső címlap.
OSZK: Mus. pr. 8.902
14) GdMf VI.
36.016:
EGRESSI Béni[14]
/ Válogatott eredeti magyar dalai / zongora kísérettel / új kiadásban / Rv. és
társa, No. 345. [Közös címlap 22
mű felsorolásával.]
Belül: [I]/ Szózat. [É.-zg.] Díjkoszorúzott zenéjét írta
--. Költemény Vörösmarty [Mihály]tól. Pesten [1858 után], Rózsavölgyi (R. et C. No.
345.).
[II]/ Szózat. 4 szólamú ffikari letét.
Megjegyzés: A lila színű külső borítón
jobb oldalon kézzel a korábbi tulajdonos neve: „Nakó Bertha”.[15]
OSZK: Z. 48.551,
Mus. pr. 5341
15) GdMf XV.
35.983:
EGRESSY Benjámin:[16]
Honvágy. Eredeti Magyar. Zg-ra szerzé és Méltoságos [!] Gróf Dessewwffy Ágostonné
született Báro [!] Bánffy Johanna ő
nagyságának tisztelettel ajánlja --. Pest [1843?], Wagner (W. J. P.).
Mona 361
OSZK: Mus. pr. 1.275
16) GdMf XV.
35.979:
EGRI János: Erzsi csárdás. [Zg.-ra.] Pesten 1867, Rózsavölgyi
(N. G. 1451).
A címlapon nyomtatott ajánlás: Szigethy Gyuláné
született Szalay Erzsébeth Urhölgy ő Nagyságának.
Mona 2249
OSZK: Mus. pr. 7.736
17) GdMf VI.
36.035:
ERKEL Elek: A piros bugyelláris. Csepreghy Ferencz
legujabb eredeti népszínművének összes kedvelt dalai. É.-hangra zg.
kísérettel alkalmazta --. Bp. [187?], Táborszky és Parsch (T. és P. 759).
Tartalom: 1. Zöld leveles diófa; 2. Az én uram
akaratos; 3. Fösvény az én uram szörnyen; 4. Rózsa bokorba’ jöttem a világra;
5. Hírös város az alföldön; 6. Fekete szem éjszakája; 7. Ilyen olyan kis
legény; 8. Érett a búza; 9. Piros, piros, piros; 10. De szeretnék rámás
csizmát; 11. Azt kérdezi;
A kotta elismerő oklevelet kapott Bécsben
1873-ban. Újszerű állapotban van.
OSZK: Mus. pr. 11.353
18) GdMf V.
36.010:
ERKEL Elek:[17]
A sárga csikó. Csepreghy [Ferenc] legujabb népszínművének tíz
közkedveltségű dala. É.-hangra zg. kísérettel alkalmazta --. Budapest
[1876], Táborszky (T.-P.718. sz.),
Tartalom: 1. Túl a Tiszán. 2. Életedben mindig. 3.
Bújdosik a kedves rózsám. 4. Nincsen annyi tengercsillag. 5. Csárdás kis
kalapot. 6. Barna legény.
Megjegyzés: Használat nyomai, ujjlenyomat az 5, számnál.
A címlapon utalás a kotta, mint produkció, 1873-as
bécsi elismerésére.
OSZK: Z. 61.212
19) GdMf VI.
36.009:
ERKEL Elek: A vereshajú. Lukácsy Sándor
népszínművének nyolcz közkedveltségű dala. – É.-hangra zg. kísérettel
alkalmazta --. Bp. [187?],
Táborszky és Parsch (T. és P. 710),
Tartalom: 1. Lehullott a rezgőnyárfa; 2. Nem
szól a tilinkóm; 3. Dínom, dánom; 4. Fecském; 5. Hallod-e kisleány; 6. Tisza
mentén; 7. Hullámzó Balaton; 8. Csipke bokor;
Megjegyzés: Szép belső címlap. Utalás az
1873-as bécsi kiállítás kitüntető oklevelére.
OSZK: Z. 52.596
20) GdMf VI.
36.014:
ERKEL Elek: Népszínházi dalok folytatása. É.-hangra
zg. kísérettel alkalmazta--. Budapest [187?], Táborszky és Parsch (T. – P. 720)
Tartalom: 1. Hótól fehér; 2. Fürge mosólány; 3.
Lekaszálták már;
Megjegyzés: Lapozás nyoma több helyen is látszik.
Alul sérült, hiányos.
A kotta 1873-ban bécsi elismerő kiállítási
oklevelet kapott.
OSZK: Mus. pr. 10.318
21) GdMf VI.
36.008:
ERKEL Elek: Válogatott dalok a legkedveltebb
népszínművekből. Énekhangra zg. kísérettel alkalmazta --. Budapest
([1873], Táborszky (756. sz.).
Tartalom: A „Huszárcsíny”-ből: Huszár vagyok;
„Tündérlak”-ból: Jer szívemhez; 5. Mariskám
(forrás!);
„Csikós”-ból: Végig mentem; 7. Azért hogy kend; 8.
Beszegődtem Tarnoczára;
„Malom alatt”-ból: 9. Volt szeretőm; 10. Ennek
a legénynek;
OSZK: Mus. pr. 12.244
22) GdMf VI.
36.012, VI. 36.030:
ERKEL Gyula: A falu rossza. Tóth Ede[18]
pályanyertes népszínművének összes kedvelt dalai. É.-hangra zg. kísérettel
alkalmazta --. Bp. [187?], Táborszky és Parsch (549. sz.). [Terjeszti:] Bécsben
Wessey F., Lipcsében Hofmeister Fr. – Nyomda: Röder C. G. kőnyomdája
Lipcsében.
Tartalom: 1. Itt vagyok, ragyogok! 2. Sárgán
virágzik a repcze. 3. Alig virrad, alig alkonyul, szerzé Szentirmay Elemér. 4.
Húzzad, csak húzzad keservesen. 5. Fogadásom tiltja szeretni. 6. Én vagyok a
falu rossza.[19]
OSZK: Mus. pr. 18.535
23) GdMf VI.
36.013:
ERKEL Gyula:[20]
A „Toloncz”. Tóth Ede népszínművének összes kedvelt dalai. (É.-zg). Bp. é.
n. [1876], Táborszky és Parsch (648),
Tartalom: 1. „Búra, búra, búbánatra születtem”; 2.
„Jaj de sok szép szeretőm volt”; 3. „A szívem, a szívem oly szomorú”; 4.
”Szomorúan zúgbúg a szél”; 5. „Késő ősznek hideg szele” Erkel
Ferencztől;[21] 6.
„Canon. Volt nekem”; 7. „Babot vittem a malomba”.
Megjegyzés: Nincs a kottában használatra utaló jel.
Az „1873-iki bécsi közkiállítás” elismerő oklevéllel jutalmazta.
24) GdMf VI.
36.011/[A]:
ERKEL Gyula: Blaháné legkedveltebb dalai.
OSZK: Mus. pr. 4.622
25) GdMf VI.
36.011/[B]:
ERKEL Gyula: Blaháné és Tamássy[22]
legkedveltebb dalai. [Hét dal.]
É.-hangra zg. kísérettel --. Bp. [187?], Táborszky
és Parsch (T. és P. 549), Bécsben Wessely F.nél,
Tartalom: No. 1-4. „Itt vagyok, ragyogok”; „Sárgán
virágzik a repce”; SZENTIRMAY Elemér /NÉMETH János/ után: „Alig virrad, alig
alkonyul” (A falu rosszából./; „Húzzad, csak húzzad”. No. 5-7: A ripacsos Pista
dolmányából:„Zsuzska lelkem”; „Czifra szűröm”; „Hallod-e rózsám”.
Megjegyzés: Több helyen lapozás nyoma.
OSZK: Z. 302.658
26) GdMf VI.
36.015:
ERKEL Gyula: Soldosné kedvelt dalai. Hat eredeti ls
székely népdal, melyeket Soldosné assz. A „Léány kérőben” és más
népszínművekben a népszínházban leggyakrabban szokott énekelni. É.-hangra
zg. kísérettel alkalmazta --. Bp. [1873], Táborszky és Parsch (T. és P. 624).
Tartalom: 1. Körül van Szatmár kerítve. 2. Kerek az
én kalapom. 3. Vörös bort ittam az este. 4. Szeretlek angyalom. 5. Székely
nóta. 6. Azért jó a disznótor.
Megjegyzés: Újszerű állapotban. 1873-ban bécsi
kitüntető oklevél.
OSZK: Z. 52.596
27) GdMf XV.
36.492:
FARKAS Miska:[23]
Luiza csárdás. Frank I.[gnác]tól[24].
Zg.-ra kiadta --. Pest 1856, (R-C. No. 216).
„Csárdások” sorozat része.
Megjegyzés: A csárdás Allegro szakaszához idegen kéz
ceruzával beírta: „N 8 der Br.” - Töredezett szélű, rossz állapotú kotta.
Mona 745
OSZK: ZR 1245, ZR 1344
28) GdMf XV.
35.960:
FARKAS Miska: Győri Emlék. Eredeti csárdás.
Zg.-ra szerzé --. A’ Győri nemzeti Zenetársaság karigazgatója. – Nyomt.
Lorber Pesten 1856, Rózsavölgyi (R-C. No. 218).
Mona 1197
OSZK: Mus. pr. 1.430
29) GdMf XV.
35.959:
FARKAS Miska: Irma csárdás. Zg.-ra szerzé --. Pesten
1857, Rózsavölgyi (R-C. No. 276).
Mona 1255
OSZK: Mus. pr. 1.440
GALÁNTAI táncok lásd Anonym-nál (a helyszínen
„Unbekannt” szerzőkhöz sorolva.)
30) GdMf VII.
36.120:
GEGENBAUER, J. C.:[25]
Premičre Transcription de mélodies hongroises pour piano par --. Op. 10. Wien,
C. A. Spina (C. 25.066).
Nyomtatott ajánlás: „Ŕ Monsieur le Docteur Johannes Brahms”.
Megjegyzés: A 13. laptól a Con fuoco
tempójelzésű rész témája: „Helyre Kati”.
31) GdMf VII.
36.375:
GOBBI, Henri:[26]
[Premičre] 1čre Grande Sonate dans le style hongrois. Pour le piano. Op. 13.
Pest [1867], Commission de Rózsavölgyi.
A külső címlapon nyomtatott ajánlás: „Ŕ
monsieur L’Abbé Dr. François Liszt.” Felül tintával és kézzel a szerzői
ajánlás:
„Herrn Johannes
Brahms / achtungsvoll / Henri Gobbi”. Alul: „Pesth 7/12
32) GdMf III.
25472 – H. 27.894:
GOLDMARK, Carl:[27]
Frühlings-Hymne (Maibetrachtung.) Gedicht von Geyer für Chor, Alt-Solo und
Orchester, componirt von --. Op. 23. Partitur. Mainz, Schott (21546).
Nyomtatott ajánlás: „Johannes Brahms zugeeignet.”
A kotta melléklete 11 lapos kéziratos partitúra,
plusz további betoldások, meghatározott jelzett részletekhez, külön oldalakon.
OSZK Z. 42131
33) GdMf
XIII. 29.224 – H. 26.302:
GOLDMARK, Carl: Ländliche Hochzeit. Symphonie in 5
[fünf] Sätzen.
Partitúra, Mainz, Schott.
Megjegyzés: Újszerű példány.
OSZK Mus. pr. 11.369
34) GdMf
XIII. 27.776 – H. 26.299:
GOLDMARK, Carl: Scherzo für Orchester von --. Op.
19. – Wien, bei J. P. Gotthard (J. P. G. 75);
Nyomtatott ajánlás: „Herrn Anton Rubinstein zugeeignet.”
Megjegyzés: Újszerű példány.
Kézirata az OSZK Goldmark-hagyatékában: Ms. Mus.
6472;
35) GdMf XII.
45.360:
GOLDMARK, Carl: Ouverture zu Penthesilea für
Orchester von --. Op. 31. Mainz, B. Schott’s Söhne.
Alul tintával szerzői ajánlás: „An Johannes Brahms v. Carl Goldmark. Wien
20/3,
Kézzel piros jelzés: „W”. Mellette:
„Widmungsexemplar”.
Újszerű példány.
OSZK Goldmark-hagyaték: Ms. Mus. 6483
36) GdMf XII.
36.156 – H. 26.111:
GOLDMARK, Carl: Ouverture zu Sappho für Orchester
von --. Op. 44.
Partitur. Berlin, Simrock (10123). É. n.;
A 14-15. oldal között ragasztott, de újszerű
példány.
37) GdMf IX.
36.372:
GOTTHARD, J. P.: Andante ongarese mit Variationen
und Scherzo für 2 Violinen, Viola u. Violoncell, componirt von J. P. Gotthard,
Op. 68. Partitur. Wien, bei J. P. Gotthard. (J. P. P. 226.)
Megjegyzés: Felül nyomtatott ajánlás: Dem
Florentiner Quartettverein: Jean Becker, F. Masi, L. Chiostri, Fr. Hilpert.
Alul kézzel balról felfelé szerzői ajánlás: „Johannes Brahms / mit freundl. Gruß / am 30/12,
OSZK példánya nem ismeretes.
38) GdMf VII.
36.343:
HEYSSIG, Alfred: Airs Hongrois. Ungarische Weisen.
(Thčmes originaux) pour Piano par --, Oeuvre 2. Berlin, chez N. Simrock, 1890,
Alig használt. OSZK példánya nem ismeretes.
39) GdMf VI.
36.021:
HEGYI Béla – BÁTOR Szidor:[28]
Az árendás zsidó. K. Angyal J. népszínművének összes kedvelt dalai.
(É.-zg.) A dalok szövegeit írta Vidor Pál. Bp. 1882, Harmonia (H. 99.).
A címlapon nyomtatott ajánlás: „Vidor Pál urnak
barátilag ajánlva”.
Megjegyzés: Brahms példányában sok helyen használat,
gyakori lapozás nyoma.
OSZK: Mus. pr. 12.250
40) GdMf XI.
36.667:
JOACHIM, Joseph:[29]
Lindenrauschen. Abendglocken. Ballade.- Drei Stücke für Violine u. Pianoforte
componirt u. Fräulein Gisela von Arnim gewidmet von --. Op. 5. Leipzig,
Breitkopf (8723).
Partitúra és hegedűszólam.
Megjegyzés: lapozás nyoma a Balladában.
41) GdMf XII.
27.562:
JOACHIM, Joseph: Ouvertüre für grosses Orchester von
--. Op. 13.
Partitur. Simrock. Berlin, 1878 (8019).
Nyomtatott ajánlás: „Dem Andenken des Dichters Heinrich von Kleist”.
Megjegyzés: A példány 1. lapszéle sérült.
42) GdMf IX.
36.428:
JOACHIM, Josef: Variationen mit Orchesterbegleitung.
Partitur, Berlin, Ed. Bote u. G. Bock (12634), é. n.
Ajánlás: „Sarasate freundschaflichst zugeeignet.”
Újszerű állapotban.
43) GdMf XV.
35.976:
KÁLOZDY János:[30]
Mákvirágok. Eredeti csárdás. Szerzé s a „Hölgyfutár” angolországi
levelezőjének ajánlja --, az angol hadsereg 13. könnyű lovasezredének
karmestere. Pest 1860, Emich. (3) l. –
Melléklet a „Hölgyfutár” c. laphoz, 1860.
Mona 2928
OSZK: Mus. pr. 1.964
44) GdMf XV.
35.995:
KÁLÓZDY János: Magyar zenedarabok. Zg.-ra. Bécsben
Müller. –
(1. sz.) Neruda csárdás,
é.n. (H. F. M. 422)
Megjegyzés: Töredezett lapszél, használt állapot.
OSZK: ZR 1.020
45) GdMf XV.
35.966:
KECSKEMÉTY Jósef: Hon leány. Eredeti csárdás. Zg.-ra
szerzé és Gróf Ráday Borbála kisasszonynak mély tisztelettel ajánlja --. Pesten
[1851], Treichlinger (J. T. 202.).
Mona 600
OSZK: Mus. pr. 1.996
46) GdMf XV.
35.965:
KECSKEMÉTY József: Czeglédi emlék. (Eredeti)
csárdás. Zg.-ra szerzé és tisztelettel ajánlja Tekintetes Varga Sámuel Urnak
--. Pesten [1851] Treichlinger (J. T. 200) Nyomt. Walzel A. F. Pesten.
Megjegyzés: Erősen használt, töredezett
állapotú példány.
Mona 598
47) GdMf XV.
35.990:
KECSKEMÉTI Józsi: Festészeti Academiai csárdás.
Zg.-ra szerzé --. 16. mű. Pesten 1854, Winter ny.
A címlapon nyomtatott ajánlás: „Nagyságos Csernovics
Péter úrnak mély tisztelettel.”
Megjegyzés: Használt példány.
Mona 2805
OSZK: Mus. pr. 1.989
48) GdMf XV.
35.994:
KECSKEMÉTY Józsi: Második szerelem. Eredeti csárdás.
Zg. szerzé --.
Pest 1866, Rózsavölgyi (R-C. No. 219).
A címlapon nyomtatott ajánlás: Ttts Novákovits
Jánosnő született Müller Mária asszonyságnak.
Mona 1198
OSZK: Mus. pr. 12.263
49) GdMf XV.
35.999:
KECSKEMÉTY Józsi munkái zongorára, Pest,
Rózsavölgyi. –
5. sz. Csutora csárdás. [1853] (R-C. No. 106).
Az első kottás lapon nyomtatott ajánlás:
„...szerzé és tisztelettel ajánlja Erczl Ida kisasszonynak --.”
Illusztrált címlappal.
Mona 1066
OSZK: Mus. pr. 6.258
50) GdMf XV.
35.998:
KECSKEMÉTY Józsi munkái. Zg.-ra. Pesten Rózsavölgyi.
–
1. sz. Egressy halotti
harangozása. (Halott-harangozás.) Csárdás.
1853. (R.C. No. 34.).
Illusztrált címlappal.
Mona 969
OSZK: Mus. pr. 6.258
51) GdMf XV.
22.391:
KECSKEMÉTY Józsi: Örzsike négyes. Zg.-ra szerzette
és Berta Örzsike kisasszonynak tisztelettel ajánlja --. Pesten 1853,
Rózsavölgyi (R-C. No. 120.).
Mona 1087
OSZK: Mus. pr. 1.998
52) GdMf XV.
35.964:
KECSKEMÉTY (itt: KETSKEMÉTY) Józsi: Pannika csárdás.
[Zg.-ra.]
20dik mű. – Pest, é. n. Rózsavölgyi (R-C. No.
507).
Megjegyzés: „Hám Jánosnő született Gulgás Anna
asszonyságnak tisztelettel”.
Sérült, használt példány.
Mona 1377
OSZK: Mus. pr. 2001 (?)
53) GdMf XV.
36.001:
KECSKEMÉTY Józsi munkái zongorára, Pest, Rózsavölgyi
(1853)
(R-C. No. 201).
Belül: Pöngetyűs csárdás. (Zg.-ra.)
Erősen töredezett, használt példány, lapozás
nyomokkal.
Mona 1179
OSZK: ZR 1247
54) GdMf XV.
36.000:
KECSKEMÉTY Józsi: Tisza-háti libácska. Csárdás.
Zg.-ra. Pesten 1854, Rózsavölgyi (R-C. No. 148.).
Mona 1118
OSZK: Z. 48.551
55) GdMf VI.
36.005:
KECSKEMÉTY József: Turai emlék. Csárdás. 11.
mű. [1853], Zg.-ra. Pest, Rózsavölgyi. –
(R-C. No. 57) [5 ] l.
Az első kottás lapon nyomtatott ajánlás:
„....tisztelettel ajánlja Mráz Ágnes kisasszonynak Kecskeméty Jósef.”
Illusztrált címlappal.
Mona 998
OSZK: Mus. pr. 6.258
56) GdMf XV.
35.967:
KECSKEMÉTY Károly: Szántó Pilisi Emlék. Csárdás.
Zg.-ra szerzé és mély tisztelettel ajánlja nagyságos Jurkovics Lászlo (!) urnak
--. Pesten 1859, Rózsavölgyi (R-C. No 575).
Töredezett lapszél.
Mona 1454
OSZK: ZR 1.082
57) GdMf XV.
36.002:
KÉLER Béla:[31]
Bártfay emlék. Csárdás. Zg.-ra szerzé --. 31-ik mű. Pesten 1858,
Rózsavölgyi (R-C. No. 512.)
A címlapon nyomtatott ajánlás: Csetneki és
Tarkeői Albert Urnak.
Illusztrált címlappal, színes borítólappal.
Megjegyzés: A Friss feliratú rész fölött ceruzával:
„No. 5 d. Br. J.”
Intenzív használat nyomai.
58) GdMf XV.
35.974:
KÉLER Béla: Werböczy [!] csárdás. Zg.-ra szerzé --.
(46dik mű.). Pest [1860], Rózsavölgyi (R-C. No. 492.).
A címlapon nyomtatott ajánlás: „A’ nagyszebeni
jogászoknak”.
Mona 1361
OSZK: Mus. pr. 2.023
59) GdMf XV.
35.975:
KIRCH János:[32]
Három a’ táncz mind halálig. Szöllősi Szabó Lajostul, zenéjét szerzé
--. 37. munka. [Zg.-ra.] Pesten [184?],
Wagner (F).
Mona 350
OSZK: Mus. pr. 2.094
60) GdMf VI.
36.019:
KOLOZSVÁRI Gyula: Lehullott a rezgőnyárfa arany
színű levele. – Zavaros a Bodrog vize. – Forró a czin-kanál nyele. -
Csárdás[ok] kedvelt népdalokból. Zg.-ra szerkeszté --. Bp. é.n. Rózsavölgyi
(R.-C. 678).
OSZK: Mus. pr. 14.575
61) GdMf XV.
35.989:
KONKOLY THEGE Miklós:[33]
Komáromi emlék. „Szál[l]j le szál[l]j le aranyos pillangó” és „Ez az én
szeretöm [!] ez a piczi barna”, ered. népdalok. Zg.-ra átírta --. 5dik mű.
Pesten 1860, Treichlinger (J. T. 437.).
A címlapon nyomtatott ajánlás: „Zombath Tinka
kisasszonynak tisztelettel.”
Mona 820
OSZK: Mus. pr. 2.158
62) GdMf XV.
35.972:[34]
LANGER J[ános]:[35]
A fiatal csárdás tánczosok. Kön[n]yű népies csárdások. Zongorára
octávok[!] elhagyásával alkalmazta --. Op. 11. Pesten 1854, Treichlinger. –
Megjegyzés: A példány nagyon erősen használt,
rossz állapotú, a belső címlapon a korábbi tulajdonos kézzel ráírta:
„Madarász Máriáé”.
1. füz. (J. T. 291.)
A hasonló című 2. ( J. T. 292.) és 3. (J. T. 351.)
lemezszámú füzetek nincsenek meg.
Megjegyzés: Major Ervin 1933-as tanulmánya által még
nem gyanított fő forrás.
Mona 686
OSZK: Mus. pr. 2281
63) GdMf VII.
35.838 – Q 14.050:
LISZT, Franz:[36]
Präludium und Fuge über das Motiv B-A-C-H, orgonára. Rotterdam, 1855, Vleter.
64) GdMf
XIII. 23.684 – H. 26.487:
LISZT, Franz: Ce qu’on entend sur la montagne.
Szimfonikus költemény, partitúra. Leipzig, 1857, Breitkopf u. Härtel.
65) GdMf
XIII. 26.472:
LISZT, Franz: Dante szimfónia. Partitúra. Leipzig,
1859, Breitkopf u. Härtel.
66) GdMf
XIII. 36.425 – H. 26.501:
LISZT, Franz: Hamlet. Szimfonikus költemény.
Partitúra. Leipzig, 1861, Breitkopf u. Härtel (10.153).
67) GdMf
XIII. 24.626 – H. 26.498:
LISZT, Franz: Héroďde funėbre. Szimfonikus
költemény. Partitúra, Leipzig, 1857, Breitkopf u. Härtel (9318).
68) GdMf VII.
35.829:
LISZT, Franz: Marche des pélerins de la symphonie
Harold en Italie de Berlioz. Zg-ra 2 kézre,1879, Brandes.
69) GdMf
XIII. 24.621 – H. 26.494:
LISZT, Franz: Mazeppa. Szimfonikus költemény.
Partitúra, Leipzig, 1856,
Breitkopf u. Härtel (9137).
70) GdMf
XIII. 24.593 – H. 26.489:
LISZT, Franz: Orpheus. Szimfonikus költemény.
Partitúra, Leipzig, 1856, Breitkopf u. Härtel.
71) GdMf XI.
36.780:
MAJOR J. Gyula:[37]
Trio pour Piano, Violon et Violoncelle, Op. 20. Partitúra és szólamok.
Budapest, Könyvnyomda RT, é.n.
MÁTRAY Gábor/ Gabriel, MÁTRAY:[38]
Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye. / Allg. Sammlung Ung. Volkslieder.
(É.-zg.) Rendezé ’s kiadá / Hrsg. von --.
Rendezés ’s kiadá--. Budán Cs[ászári] kir[ályi] magyar egyetemi ny. –
Megjegyzés: A katalóguscédulán jelzik, hogy Brahms
kottatárában eredetileg megvolt a gyűjtemény 1. kötetének 1-2. füzete, és
a 2. kötetnek az 1. füzete. Tehát a teljes Gyűjtemény. – A példányok
könyvtári állományrevízió miatt azonban nem voltak hozzáférhetőek. - Az
OSZK Zeneműtárában található reprezentatív Mátray Egyetemes
Gyűjtemény (Mus. pr. 6.682) bibliográfiai leírása több ponton eltér a
rövidített bécsi címleírástól.
Ezért a hazai címleírás részletes átvételétől
itt eltekintünk.
3. füzet = 2. kötet/ 1. füzet: 80. szám: „Felsütött
a nap sugára”: A Kossuth-nóta dallama
egykorú allegorikus szöveggel. 1858-ból.
73) GdMf VI.
36.042:
ellátta --. Pesten 1864, Rózsavölgyi (N. G. 892).
Illusztrált.
Mona 1774
OSZK: Mus. pr. 6697
74) GdMf XV.
36.009:
MÉRTY (N.): Kalocsai emlék. [Zg.-ra.] Pesten [1865],
(Rv. N. G. 1201),
Megjelent a „Csárdások” sorozatban.
Megjegyzés: A Friss fölött („Repül a szán”)
ceruzával: „N.
Mona 1775
OSZK: Mus. pr. 2618
75) GdMf XVI
36.045:
MOSONYI Mihály:[39]
Hertelendy Ezredesnek indulója Ulmnál /:1805:/, zg.-ra átírta --. 1665. sz.
Pest, Rózsavölgyi és Tsa.
A példány a helyszínen nem volt hozzáférhető.
OSZK: Z. 44.509
76) GdMf XV.
35.984:
MÜLLER Ferencz: Folytatása a Tolnai Lakadalmas
Csárdásnak. Op. 27.
Zg.-ra alkalmazva és Kuliffay Mária Kisasszonynak
mély tisztelettel ajánlja --. Pest, [184?] Wagner, lemezszám és év nélkül.
Mona 447
OSZK: Mus. pr. 7.594
77) GdMf IV.
36.806 – H. 29544:
NAGY Gábor: A szép Iliána. Operett. Kéziratos
partitúra, 12 zeneszámmal, magyaros, romános tételekkel. A ceruzás bejegyzések
talán Brahmstól származnak.
Megjegyzés: OSZK kontroll példánya Krecsányi Ignác
könyvtárából: Szinh. 1111 jelzeten az író nevénél: MOLDOVÁN Gergely: A szép
Iliana. Népszínmű magyar és román dalokkal. Zene: Nagy Gábor.
A nemzeti könyvtári jelzeten egy kötet kéziratos
partitúra, zenekari szólamok, karszólamok, továbbá szólóének stimmek vannak.[40]
78) GdMf VI.
36.024:
NAGY Sándor: Sír a kislány. Pihenj kislány. Zg-ra [alkalmazta] --. Budapest, Harmonia,
é.n.
79) GdMf XV.
35.987:
NAGY Sándor: [Öt] 5 Magyar Népdal. Bécs, é. n.
[186?], Kratochwill (V.K. 1228.).
A címlapon nyomtatott ajánlás: Nagy-Kaszap Emilia
úrnőnek ajánlja --.
80) GdMf VI.
36.046:
NÉMETH János [=SZENTIRMAY Elemér]:[41]
Szerelem Dalok. (É.-zg.), 85ik mű. Szövegét írták Petőfi Sándor és
Ormodi Bertalan. Pest [1866], Kugler (46).
A címlapon nyomtatott ajánlás: Az esztergomi
dalárdának.
A dalok között: „Tíz pár csókot...”
Mona 2623
OSZK: Mus. pr. 8561
81) GdMf XV.
36.498:
NITTINGER Adolf: Rózsa bokor. Csárdás. Zg.-ra szerzé
--. Pesten 1864, Rózsavölgyi (G. N. 1000).
Megjegyzés: A Rózsavölgyi Cég 1000. kiadványa.
Mona 1877
OSZK: Mus. pr. 2819
82) GdMf XV.
35.993:
OZORAY Gyula: Három huszár. 1. Rajta. – 2. Igazodj.
– 3. Hat vágás. Csárdás. Zg. Pesten [1851], Rózsavölgyi (R.- C. No. 8.). [11]
l. –
Illusztrált.
Mona 937
OSZK: Mus. pr. 2852
83) GdMf XV.
35.970:
PATIKÁRUS Ferencz: Bárándy emlék. Eredeti csárdás.
Zg.-ra szerzé --. Pest [1855], Rózsavölgyi (R-C. No. 198.).
A címlapon nyomtatott ajánlás: „Méltoságos [!] Báró
Spléni Paulina, született Báró Spléni ő nagyságának.”
Megjegyzés: 2 szakaszos d-moll Lassú bevezetés.
Utána Friss 1. Mellette kék ceruzás kétszer aláhúzott megjegyzés: „No
A címlap erősen foltos. Használt kotta.
Mona 1176
OSZK: Mus. pr.
12.275
84) GdMf XV.
35.969:
PATIKÁRUS Ferencz: Paulina csárdás. Zg.-ra szerzé
--. Pest, Rózsavölgyi, No.545. Nyomt. Lorber, 1859.
A címlapon nyomtatott ajánlás: „Ngos Szepessy
Gyula[né] született
Pattay Paulina úrhölgynek.”
Megjegyzés: Töredezett külső zöld címlapján
jobboldalt alul ceruzával írt számok (vételárak?). Az „54 új kr.” alatt ceruzás
két fölfelé húzott párhuzamos vonaljelzés: „//”
Mona 1412
85) GdMf XV.
35.977:
[RÁCZ] RÁTZ Pál: „Nem ver meg az Isten.” – „Lefelé
folyik a tisza [!]. – „Mokor csárdás”. Zg.-ra átírta --. Pest [1866?],
Rózsavölgyi (J. T. 477).
A címlapon a nyomtatott ajánlás: „Tekintetes Vaszillievics Vazul Urnak. Herdy
Ferencz közkedvességgel játza [!].”
Megjegyzés: Lapszéleknél ujjlenyomatok vannak, de
kijelölés nincs.
OSZK: Mus. pr. 1.720
86) GdMf XVI.
45.346:
A RÁKÓCZI induló bécsi korai kiadása:[42]
Neue Sammlung von Märschen. No. 4. Ungarischer
[=Rákóczi] Marsch.
Pianoforte zweihändig. Wien bei Pietro Mechetti,
é.n. (P. M. 4327.).
Erősen kopott példány.
OSZK: ZR 1304
87) GdMf VI.
36.048:
RISZNER József:[43]
[Harminc] 30 válogatott dal [Palotási] Palotásy Jánostól[44].
Zg. kísérettel, mely magában is játszható, ellátta és kiadja --. 50ik mű.
Jászberény é. n. Riszner. –
1.-2. füzet, 19-19 lap.
A címlapon nyomtatott ajánlás:
Jász-Nagykun-Szolnokmegye hölgyeinek.
A zeneszerző portréjával.
88) GdMf XV.
36.003:
A) RISZNER [József]
Jósef: Tolnai lakadalmas. Csárdás. Zg.-ra alkal-
mazá--. 2. kiad. Pesten [1847?], Wagner (J. T.
133.).
OSZK: ZR 1143
B) RISZNER József:
Tolnai lakadalmas. Zg.-ra Pest, [1861 után] (N. G. 182)
Mona 529-530, 870
OSZK: Mus. pr. 3138-3139
89) GdMf XV.
35.992:
RÓZSAVÖLGYI Márk:[45]
Ellenzéki Körmagyar. Zg.-ra alk. --. Pesten, é.n. Wagner Jos. (J. W. 40).
Mona 280
OSZK: Mus. pr. 12.275
90) GdMf XV.
35.980:
RÓZSAVÖLGYI Márk: Kesergő. Eredeti magyar.
Zg.-ra szerzé és Tekintetes Bohus János Ur hitvesének született Szőgyényi
Antónia Ő nagyságának uj évi tisztelkedésül mély hódolattal ajánlja --.
Pesten [1859?], Rózsavölgyi (R-C. No. 278.)
Mona 455
OSZK: Mus. pr. 10.897
91) GdMf XV.
35.961:
SÁRKÖZY Ferencz: 1866-iki Farsang legkedveltebb
Csárdása. Zg.-ra szerzette --. Pesten, Rózsavölgyi, (1299 sz.). (lapszám és
gerincméret nélkül.)
Ajánlás: Vájszkai Gromon Dezső ur ő
Nagyságának.
Mona 2115
92) GdMf XV.
35.963:
SÁRKÖZY Ferencz: Technikus Csárdás. [Zg.-ra] --.
Pest, Rózsavölgyi (R-C. No. 274.) További adatok nélkül.
93) GdMf VI.
36.020:
SERLY Lajos:[46]
A tót leány. [A népszínmű dalai.]
É.-hangra zg. kísérettel szerzé --. Bp. [1882],
Harmonia (H. 40.)
Megjegyzés: Csak a katalóguscédula maradt meg,
Brahmsra utaló jelzéssel, a kotta nem.
A címleírást az OSZK példány alapján egészítettük
ki.
OSZK: Mus. pr. 8.974
94) GdMf VI.
36.032:
SERLY Lajos: Marcsa és Mariska. [A népszínmű
dalai.] É.-hangra zg. kísérettel szerzé --. Bp. [1882], Harmonia (H. 38.).
Megjegyzés: Csak a katalóguscédula maradt fenn, a
kotta már nem.
A címleírást az OSZK példány alapján egészítettük
ki.
OSZK: Mus. pr. 8984, Mus. pr. 12.251
95) GdMf VI.
36.088:
SIMONFFY Kálmán:[47]
Dalvirágok. Eredeti 40 magyar dal. Ös[s]zhangosítá és zg. alkalmazá Ábrányi
Kornél. Pest [1865], Rózsavölgyi (N. G. 1274).
Illusztrált.
Mona 2091
OSZK: Mus. pr. 12.257
96) GdMf VII.
36.018:
SIPOSS Antal:[48]
A Magyar Nemzet Diadala, [Zg.-ra.] 22. mű, Pest, Rózsavölgyi (N. G. 1643),
1868,
Megjegyzés: Kossuth-kép a címlapon (!).
OSZK: Mus. pr. 3414/2
97) GdMf VII.
36.044:
SIPOSS Antal: [Három] 3 dal [Egressy] Egressi
Béni-től. [Zg.-ra.] 14ik mű. Pest, Kugler, 1866,
A címlapon nyomtatott ajánlás: Méltós[ágos] Gróf
Degenfeld Jósef urnak.
Mona 2657
OSZK: Mus. pr. 3.388
98) GdMf VII.
36.039:
SIPOS Antal: Inség-Bazar-Emlék. Zg.-ra szerzé --.
Pest, 1864, Kugler.
A címlapon nyomtatott ajánlás: Özvegy Batthyány
Lajos grófné Ő Méltóságának.
A belső címlapon Magyarország főrangú
hölgyeinek portréi. Többen gyászfátyollal, köztük özvegy Damjanicsné.
Mona 2594
OSZK: Z. 47.929
99) GdMf VII.
36.017:
SIPOS Antal: Liszt Induló. Zg.-ra szerzé és Dr.
Liszt Ferencznek hálás mély tisztelettel ájanlja [!] --. 21dik mű. Pest
[1867?], Kugler (150).
OSZK: ZR 864
100) GdMf
VII. 36.043:
SIPOS Antal: Pesti emlékek! 3 eredeti magyar dal.
1. sz. „Sikolt, rikolt
a sarkantyu”. –
2. sz. „Édes falum határa”.
–
3. „Elszegődtem
Tarnóczára”. Zg.-ra szabadon át irta --.
Pesten 1868, Rózsavölgyi (N. G. 1529).
OSZK: ZR 865
101) GdMf
VII. 35.971:
SZÉKELY Imre:[49]
Idyllek magyar dalok felett. Zg.-ra szerzé--. Budapest, Táborszky (T. és P.
786).
A címlapon nyomtatott ajánlás: Méltóságos Gróf Zichy
Géza urnak a nemzeti zenede elnökének mély tisztelettel ajánlva.
Uő további ilyen című folytatásos füzetei
a Táborszky és Parsch kiadó 795, 796, 805. lemezszámú kiadványaiként.
102) GdMf VII.
36.007:
SZÉKELY Imre: Fütyöl a szél, 16-dik Ábránd Simonffy
Kálmán dala fölött. Zg.-ra szerzé --.Pesten [1867], Rózsavölgyi (N. G. 1466).
A címlapon nyomtatott ajánlás: Szathmáry Eleonora
kisasszonynak.
A borítón: Székely Imre zongoraművei 9.
Mona 2264
103) GdMf
VII. 36.036:
SZÉKELY Imre: „Nagy pénteken mossa holló a fiát” és
„Helyre Kati”.
17-dik Magyar Ábránd. Zg. szerzé --. Pesten, [1867],
Rózsavölgyi (N. G. 1471).
A borítón: Székely Imre zongoraművei 9.
104) GdMf VI.
36.026:
SZENTIRMAY Elemér:[50]
Égő szerelem. Hat eredeti magyar dal. É-zg. 143ik mű. Budapest
[188?], Harmonia (H. 130).
A címlapon nyomtatott ajánlás: „Hubay Jenőnek
ajánlva”.
Illusztrált, színes.
105) GdMf VI.
36.025[51]:
SZENTIRMAY Elemér: Szívhullámok. Budapest, Harmonia,
é.n.
OSZK: Z. 27.073
106) GdMf
VI. 36.027:
SZENTIRMAY Elemér: A vadgalamb. Budapest, Harmonia,
é.n.
OSZK: Mus. pr. 9138
107) GdMf VI.
36.034:
SZENTPÉTERY [Zsigmond]:[52]
Tündérlak magyarhonban. Eredeti népszínmű dalokkal, 3 felvonásban. – Írta
--. Bp. é.n. Pirnitzer (PF8k).
OSZK. Z. 54.863
108) GdMf VI.
36.033:
[SZERDAHELYI József][53]
zenéjével:
A csikós. Eredeti népszínmű 3 szakaszban,
dalokkal és táncokkal írta Szigligeti Ede. Budapest, Pirnitzer Frigyes (P.F.
8b), é. n. - Stich u. Druck von F. W. Garbrecht in Leipzig.
Megjegyzés: Fekete ceruzás jelölés a 3., 5., 6.
számnál („Vagy enyémmé teszlek”, „Beszegődtem Tarnoczára bojtárnak”,
„Megérem én a magam
sorsával”),
kék vastag ceruzás kijelölés a 10. számnál: „Magasan repül a daru”).
OSZK: ZR 557
109) GdMf VI.
36.041:
TISZA Aladár [= LANGER Viktor]:[54]
Kedvelt Népdalok. [16 dalát] Zg.-ra átírta --. Bp. [1867 után], Rózsavölgyi
(1884).
OSZK: Z. 62.046
110) GdMf VI.
36.031:
TÓTH Ede: Kintornás család. Eredeti népszínmű
dalokkal és tánccal 3
felvonásban. [Erkel Gyula zenéjével, zg.-ra
szöveggel.] Bp. é.n. Pirnitzer (P.F.8i.)
OSZK: Z. 55.033
111) GdMf VI.
36.030:
TÓTH Ede: Népszínházi műsorozat. A falu rossza.
[Zene: Erkel Gyula.] Bp. Pirnitzer Fr., é. n.
OSZK Táborszky kiadás 1873-ból: Mus. pr. 18.535
112) GdMf VI.
36.029:
TÓTH Ede: Népszínházi műsorozat. A toloncz.
[Zene: Erkel Gyula.] Bp. Pirnitzer Fr.
OSZK: Mus. pr. 16.486, Z. 50.798
113) GdMf
VII. 36.221:
VOLKMANN Robert:[55]
Visegrád. 12 musikalische Dichtungen. Op. 21.
[Für Kl.] Pest, Rózsavölgyi. –
OSZK: Mus. pr. 10.950-10.951:
No. 8. Pastorale tétel. Nyájdal. 1858, (R.-C. No.
525.). [6] l.
A címlapon nyomtatott ajánlás: Herrn Gustav Heckenast.
Illusztrált: Visegrádról készült színezett
metszettel.
114) GdMf IX.
27.148 – H-25.785:
VOLKMANN Robert: Quartett für 2 Violinen, Viola u.
Violoncell, Mainz, B. Schott’s Söhne (22.172).
115) GdMf XV.
35.963:
WINDT Mór:[56]
Technikus csárdás. [Zg.-ra.] Pest, 1856, Rózsavölgyi (R-C. No. 274).
Nyomtatott ajánlás: „[...]műegyetemi
pályatársainak ajánlja --.”
A címlapon: „Játs[s]za Sárközy Ferenc.” –
Illusztrált.
Megjegyzés: 1997 májusában csak a katalóguscédulát
találtuk meg, maga a kotta a helyszínen nem volt fellelhető. A címleírás
adatait az OSZK példányból pótoltuk.
Mona: 1253
OSZK: Mus. pr. 7588
„Ne ne
búsulj, rózsám kincsem”. Népdal a Bartalus-gyűjteményből: Brahms 9.
Magyar táncának fő forrása
Bartalus István: 101 Magyar Népdal. Borító. Brahms
leggyakrabban forgatott magyar zenei gyűjteménye 1861-ből
(Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván
vezényletével)
__
Szőnyiné Szerző
Katalin zenetörténész,
művészeti író. Budapesten él. Az MMA
rendes tagja (2011) -
Zeneművészeti Tagozat. Díjai: Erkel Emlékplakett (2010),
Szabolcsi
Bence-díj (2014)
[1] Szerző Katalin: Magyar zeneműnyomtatványok Brahms
könyvtárában. Újabb adatok a Magyar táncok forrásaihoz. – In: Zenetudományi
dolgozatok, 1995-96, 157-
[2] Kecskeméti Józsi [írják még: Kecskeméty, Ketskeméty], (?-1859), cigányzenész, az 1850-es években testvéreivel, Gyulával, és Károllyal együtt népszerű csárdások, magyar nóták szerzője, Patikárus Ferkó bandájának tagja volt. Utóbbi híres cigányprímásként tűnt fel, aki a debreceni Boka Károly családjába nősült be, és koncertturnéi során Triesztben, Velencében, Veronában is nagy sikerrel lépett fel.
[3] Korábbi változatát lásd: OSZK: Z. 48.551, Svastics János neve alatt 1855-ből, a Treichlinger kiadó (J. T. 335.) gondozásában. A címlap szerint a Patikárus testvérek játsszák.
[4] Más kiadásváltozatokból tudható, hogy Sárközy Ferenc cigányprímás az Isteni csárdásnak csupán előadója és nem szerzője volt. Lásd Treichlinger (J. T. 412) 1859-es kottáját, ahol a zongora letét szerzője Petényi Ottó, az előadóművész pedig Sárközy F.[erenc]. A valódi komponista nevét, Borzó Miskáét, 1848-49-es szabadságharcos művei miatt (v.ö. „Losonc végromlása”) a cenzúra miatt nem tüntethették fel az 1850-es években. Pedig az 1840-60 közötti években működő Sárközynek is volt szabadságharcos múltja: Kossuth 1849-ben hadnagyi rangra emelte és országos cigánykarmesterré nevezte ki. (Sárosi Bálint szíves közlése.). – Ugyanezen a jelzeten, Brahms kottatárában létezik még egy korábbi kiadásváltozata is a kottának.
[5] Travnyik János (1816-1864): ügyvéd, csárdás- és népdalszerző, az 1844-es Himnusz-pályázat egyik résztvevője.
[6] Ábrányi Kornél id. (1822-1903): zeneszerző, zenei író, az első magyar zenei szaklap, a Zenészeti Lapok (1860-1876) tulajdonosa és főszerkesztője, 1875-től a Zeneakadémia titkára és rendkívüli tanára. A szabadságharc bukása utáni zenei reformmozgalmak egyik meghatározó elméleti és gyakorlati szakembere.
[7] Blaháné (később Soldosné) Kövesi Lujza, leggyakrabban Blaha Lujza (1850-1926): kiváló magyar énekesnő, a magyar népszínmű egyik legjelentősebb előadóművésze. A Nemzeti Színház és a Népszínház országszerte ünnepelt művésznője, a „nemzet csalogánya”. 1875-től 1896-ig a Népszínházban énekelt. A Brahms-irodalom (Ludwik Erhardt: Brahms, Budapest, 1978) szerint a zeneszerző 1888-ban járt a pesti Népszínházban, és feltehetően Blaha Lujzát is hallhatta (i.m. 374. o.).
[8] Bartalus István (1821-1899), zenetudós, Arany János barátja és lapjainál munkatársa. Brahmsról Bazaroff álnéven írta elismerő kritikáit. A fenti gyűjtemény, mely Bognár Ignác 100 magyar népdalának a folytatása, Füredi Mihály (1816-1869) nemzeti színházi énekes kedvelt repertoárját tartalmazza.
[9] Bartay Ede (1825-1901) a Nemzeti Zenede igazgatója. Major Ervin szerint verbunkos gyűjteményének forrása a Veszprémvármegyei Nóták (1823-33) c. reprezentatív kiadvány volt. Bartay Ede édesapja, Bartay András (1798-1856) zeneszerző, a Nemzeti Színház igazgató-bérlője, Max Kalbeck Brahms monográfiája szerint 1849 után a hamburgi magyar emigráció tagja. Brahms személyesen is ismerhette.
[10] Bognár Ignác (1811-1883), tenorista, zeneszerző, 1847 után a Nemzeti Színház kartanítója. Azonos címen (50 eredeti...) két kötet dalválogatást adott ki, 1856-ban és 1858-ban. A második kötetet gróf Batthyányi Emmának ajánlotta. Brahmsnak csak a kiadvány I. kötete volt meg.
[11] Bunkó Ferenc (1814-1889) népszerű cigányprímás, Sárosi Bálint szíves közlése szerint a szabadságharc idején tábori karmester volt. Világos után megfordult Hamburgban, Berlinben, Boroszlóban, Párizsban. Brahms élőben is hallhatta. Itt jelzett kiadványa palóc népi táncdallamok letétje. Nem tudjuk, ő kottázta-e le, vagy segítséget vett-e igénybe.
[12] Lásd Bereczky János interneten is elérhető vonatkozó tanulmányát, i.m. Az ugyancsak általa azonosított Brahms-forrás, az 1860-ban Treichlingernél kijött Keglevich nóta, Csillag Józsi szerzeménye, a 4. Tánc triója, nem volt fellelhető Bécsben.
[13] Dobozy Károly (1817-1860), földbirtokos, zeneszerző és hegedűs, 1842-ben hódmezővásárhelyi zenészekből cigánybandát szervezett. 1846-47-ben Bécsben léptek fel, Liszt is meghallgatta őket. Felletár Béla szíves közlése szerint Dobozy Károly 1859-ben gróf Nákó Kálmánné Gyertyánffy Berta (1819-1882) zongoravirtuóz és festőművész bécsi palotájában, cigányzenészekkel kísért együttesében is feltűnik. A palotában Brahms, Wagner is megfordult.
[14] Egressi Béni (írják még: egresi Galambos Benjámin, Egressy Benjámin: 1814-1851), zeneszerző, színműíró, librettista, Erkel Ferenc barátja és munkatársa, 1843-ban a Szózat-pályázat díjnyertes szerzője.
[15] Lásd Bónis Ferenc Szózat-tanulmányát, ahol bizonyítékként használja fel a két példányban is Brahms tulajdonában meglévő, Nákó Berta császári és királyi palotahölgytől kapott forrást a Brahms IV. szimfónia zárótétele és a Szózat kapcsolatának elemzésére. (Lásd: Bónis, Ferenc: Die Ungarn im Finale der Vierten Symphonie”. - In: Internationaler Brahms-Kongress. Gmunden, 1997. Kongressbericht pp. 113-129, Tutzing, Schneider, 2001.)
[16] Egressy Benjámin egyéb művei, köztük a Treichlinger kiadású, Brahms által feltehetően forrásként felhasznált „Ábránd”, továbbá a „Klapka induló” Wagner, és a „Névtelen induló” Rózsavölgyi kiadásában talán már Brahms életében is megvolt, mint ahogy jelenleg is megvan a GdMf központi zenei állományában.
[17] Erkel Elek (1843-1893), Erkel második fia. Zeneszerző, a Népszínház karmestere, operettek szerzője, népszínművek kísérőzenéinek sikeres összeállítója.
[18] Tóth Ede (1844-1876), népszínműíró. 1874-ben pályadíjat nyert „A falu rossza” c. népszínművével. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak. További, szintén Erkel Gyula betéteivel, de neve nélkül sikeressé váló népszínműveit a Brahms hagyatékban lásd később, Tóth Ede neve alatt is.
[19] A címleírás az OSZK zeneműtári példánya alapján készült. Másik jelzett példánya a GdMf VI.-36.030 alatt – Erkel Gyula nevének említése nélkül – a Pirnitzer kiadónál jelent meg, a Népszínházi Műsorozat részeként.
[20] Erkel Gyula (1842-1909): Erkel legidősebb fia, zeneakadémiai tanár, karmester, zeneszerző, népszínművek kísérőzenéinek zenei összeállítója.
[21] Brahms kottatárában ez a kotta az egyetlen fennmaradt Erkel Ferenc-kiadvány, mely eredetileg Blaha Lujzának készült, vonószenekar és cimbalom kíséretével. Lásd: Legán˙ Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Budapest, 1975, 67. számú mű. – A GdMf központi katalógusában 1995-ben 13 db további Erkel Ferenc-mű nyomtatott kottája volt még megtalálható.
[22] Tamássy József (1835-1892), színész és népszínműénekes (bariton), 1869-től a Nemzeti Színház, 1876-tól Blaha Lujzával együtt a pesti Népszínház legnépszerűbb énekese.
[23] Farkas Miska (1829-1890) csárdásszerző, Bihari János unokája, a győri zenetársaságnak valószínűleg prímása. Klapka hadseregében zenekarvezető volt - Brahms két kottáját is megőrizte. Élő játékát is hallotta. Sárosi Bálint szíves közlése szerint 1857 után „bejárta a fél világot”. Zenekarával Németországban is járt. Elegáns játék jellemezte.
[24] Frank Ignác (szabadi), 1825-?: a bécsi konzervatórium növendéke volt, főhadnagyként részt vett a szabadságharcban. 1867 körül Pesten a Komlókert bérlőjeként működött. Rendkívül népszerű csárdásszerző volt. Massenet, Brahms is felhasználta dallamait.
[25] A zeneszerző feltehetően azonos Gegenbauer József kolozsvári zenésszel, aki 1879 után a Kolozsvárott koncertező Brahms ottani baráti körének tagja volt. Minden bizonnyal része volt benne, hogy Brahmsot a kolozsvári Zenekonzervatórium tiszteletbeli tagjává választották. – Lásd: Mikó Imre: Brassai zenei köre. – In: Kincses Kolozsvár I-II, h. és é. n. a 350. laptól.
[26] Gobbi Henrik (1842-1920), zongoraművész, zeneszerző, a Budai Zeneakadémia, a Zeneakadémia, később a Fodor zeneiskola nagynevű zongoratanára.
[27] Goldmark Károly (1830-1915): Keszthelyi születésű, zsidó vallású, magát magyarnak valló zeneszerző: a 19. század 80-as 90-es éveinek egyik legnépszerűbb bécsi zeneszerzője. Öt műve a Brahms-hagyatékban, melyek közül két művet a komponista Brahmsnak is dedikált, 3 évtizedes személyes kapcsolatuk emléke és cáfolni látszik a két művész közötti „távolságtartás” legendáját. A világ legnagyobb Goldmark-hagyatéka az OSZK Zeneműtárában található. Tárgyi hagyatékában – a zeneszerző magyarságának megható emlékeként - piros-fehér-zöld színű, széles nemzeti színű szalag is található. A Brahms bécsi kottatárában megőrzött Goldmark-kották OSZK-forrásainak jelzeteit – ahol ez lehetséges volt – más verziójukban is megadtuk jegyzékünkben.
[28] Hegyi Béla (1858-1922) zeneszerző, a Zeneakadémián Ábrányi és Nikolits növendéke. Bátor Szidorral (1860-1929) operetteket is írtak. Brahms pesti köréből a legifjabb generációt képviselik.
[29] Joachim József (1831-1907), világhírű, a Pozsony megyei Köpcsényben született magyar hegedűművész és pedagógus. Bécsi és lipcsei tanulmányok után 1866-tól Berlin élt. A Porosz Művészeti Akadémia alelnökévé választották. Kezdetben Liszt híve volt, majd irányától eltávolodva Brahms egyik legjobb barátja, műveinek nagyhatású népszerűsítője lett. Az 1853-ban datált Joachim-mű, a Hamlet-nyitány autográfja - Brahms javításaival (Brahms-hagyaték: XII-33.266) - a köztük lévő munkakapcsolat és bizalom jele.
[30] Kálozdi János (1812-1882), cigányzenész, Hg. Esterházy Pál muzsikusa. A bécsi konzervatóriumban tanult. Részt vett a szabadságharcban, t. k. megzenésítette Petőfi Nemzeti Dalát. 1851-től bandájával sikereket aratott Londonban, Kínában. Élete utolsó éveit Pozsonyban és Pesten töltötte.
[31] Kéler Béla (1820-1882), zeneszerző és karmester. Albrechtsberger növendéke. Egész Európában sokfelé megfordult, sikeres karmester és népszerű szalondarabok szerzője. Bártfay emlék c. műve az 5. Magyar tánc egyik forrása.
[32] Kirch (Nepomuk) János (1810 v. 1811-1863), zeneszerző, zenepedagógus, mások mellett id. Ábrányi Kornél és Székely Imre nagyhatású tanára, a nagykárolyi iskola zenetanítója.
[33] Konkoly-Thege Miklós (1842-1916), nemzetközi hírű magyar csillagász, fizikus, politikus és műkedvelő zeneszerző.
[34] A példány ugyanezen a jelzeten még egy példányban és szintén nagyon rossz állapotban megvan a Brahms-hagyatékban. Dr. Otto Biba, a GdMf igazgatója szerint a nagyon használt, itt címleírt 1. kotta ceruzás ujjrendjei, dinamikai jelei nem Brahmstól valók. – A kotta zenei anyaga több Magyar tánc forrása. A könnyített textúra, a darabok iskolákban történő terjesztése Brahms számára a zenei anyag általános ismertségére, közkedveltségére utalt. (Lásd: Elfogyott a nóta /9./, Ne menj rózsám, Hej, haj! Magyar ember /15/, Tolnai lakodalmas).
[35] Langer János (1819-1889), zeneszerző, énekes és egyházi karnagy. A Nemzeti Zenede tanára, a Bazilika kántora.
[36] Liszt Ferenc (1811-1886), a 19. század korszakos jelentőségű zongoraművésze, zeneszerzője. A Brahms-hagyatékban fellelhető kottái - a napi pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő elismerés eredményeképpen – Liszt programzenei munkásságának átütő művészi erejéről tanúskodnak. (Az itt szereplő példányokat nem állt módunkban kézbe venni.)
[37] Major J. Gyula (1858-1925), zeneszerző, zongoraművész, Volkmann- és Erkel Ferenc-növendék, Major Ervin magyar zenetörténész, t.k. a Brahms Magyar táncok kutatójának az édesapja.
[38] Mátray (Róthkrepf) Gábor (1797-1875), a magyar zenetörténeti kutatások kiváló alapvetője (Major Ervin), a MTA levelező tagja, számos fontos 19. századi zenei tisztség betöltője, itt szereplő gyűjteményében 94 dal közreadója. 1852-, 1854-, 1858-ban megjelent, magyar és német szöveggel kiadott tudományos igényű munkájának első füzetét ifjúkori nevelői állására emlékezve a Széchényi-család hölgytagjainak ajánlotta a kiadó.
[39] Mosonyi Mihály (1814-1870), kiváló magyar zeneszerző és zeneíró, aki Brand családnevét 1859-ben cserélte fel a szabadságharc egyik győztes csatájára, s egyben szűkebb pátriájára utaló „Mosonyi”-ra. - A GdMf központi gyűjteménye őrzi Haslinger kiadásában még Brand, M. G. név alatt publikált első zongorás trióját (A szólamok jelzete: XI. 21.229.).
[40] Az OSZK adatokért Korláth Enikőnek, a Zeneműtár munkatársának tartozom köszönettel. SzK
[41] Németh János további műveit lásd Szentirmay neve alatt.
[42] A fiatalkori magyar művésztárs és barát, Reményi Ede (1828-1898) művei érdekes módon nem maradtak fenn a Brahms-hagyatékban. A GdMf központi gyűjteményében egyetlen bécsi Reményi Ede csárdáskiadvány mellett a Rákóczi Induló Treichlingernél kijött J. T. 435-ös lemezszámú Reményi Ede feldolgozását őrzik csupán.
[43] Riszner József (1824-1891), zenetanár, tánckomponista. 1858-tól Jászberényben működött, mint zenetanár és dalárda-karnagy.
[44] Palotásy (családi nevén Pecsenyánszky) János (1831-1878), lengyel származású magyar dal- és tánckomponista. Részt vett a szabadságharcban. Jászberényben működött, mint dalegyleti karnagy, községi jegyző és hegedűs. Darabjait országszerte ismerték, szerették, Galgóczi emlék c. darabját Mosonyi Mihály dolgozta át. Több témáját Brahms is forrásként használta.
[45][45] Rózsavölgyi Márk (1789-1848), zeneszerző, 1808-tól a pesti magyar színtársulat hegedűse. A 19. századi verbunkos zene „utolsó reprezentánsa”. (Szabolcsi Bence.) Petőfi Sándor igen nagyra becsülte, halálakor emlékét költeménnyel siratta el.
[46] Serly Lajos (1855-1939), operett- és dalkomponista. 1881-85 között a Népszínház karmestere. 1905-től Amerikában működött.
[47] Simonffy Kálmán (1832-1889), népszerű dalkomponista. Részt vett a szabadságharcban. Az 1860-as években az ország legnépszerűbb dalszerzője volt. Szabolcsi szerint gazdag és sokoldalú melodikus invenció jellemezte, művei tetőpontját jelentik a 19. századi magyar népies dalirodalomnak. (Lásd Szabolcsi-Tóth Zenei Lexikon 1931-es szócikkét.)
[48] Siposs Antal (1839-1923), zongoraművész, zeneszerző. Liszt Weimarban két évig tanította. 1874-től Pesten magán zeneiskolát működtetett, a Zeneakadémia zongora tanszakára – Liszt és Erkel - számára kiváló növendékeket nevelt. Kottái a kiegyezés korának jellegzetes alkotásai: címlapjukon a szabadságharc korának
az önkényuralom idején nem szerepeltethető közéleti portréival.
[49] Székely Imre (1823-1887), zongoraművész és zeneszerző, 1879-től a Nemzeti Zenede tanára. Igen kedveltek voltak zongorára írt szalondarabjai.
[50] Szentirmay Elemér (1836-1908), népszerű dalkomponista, családi nevén Németh János. Az 1860-as években tűnt fel dalaival, népszínmű-betéteivel. Ezek Blaha Lujza előadásában országszerte népszerűek lettek. Köztük van: „Csak egy kislány van a világon”, „Piros, piros, piros”, „Hullámzó Balaton tetején”.
[51] Ugyanezen a jelzeten, állományrevízió után még egy Szentirmay kottát találtam: „[Dix] 10 Chansons hongroises. Composée par --. Bp. Harmonia (H. 72)”, belül Szentirmay képével. Jelöletlen, újszerű állapotban.
[52] Szentpétery Zsigmond (1798-1858), színész, rendező, igazgató. Eredetileg „Rokkant huszár vagy tündérlak Magyarhonban” c. népszínművét 1837-ben mutatták be Pesten. Zenei betéteit többnyire Szerdahelyi József írta.
[53] Szerdahelyi József (1804-1851), énekes, színész és zeneszerző. Nagyvárad, Debrecen, Kolozsvár után a pesti Nemzeti Színház operaénekese, színésze, zeneszerzője. Népszínművekhez írt kísérőzenéi tették híressé. Egressy Béni Nemzeti Dalát 1848-ban ő jegyezte le, ő látta el zongorakísérettel. Szabolcsi Bence szerint neki tulajdonították az országosan ismertté vált „Magasan repül a daru” c. népies műdal komponálását.
[54] Tisza Aladár (1842-1902) Langer Viktor zeneszerző álneve, Langer János fia, aki műveinek nagy részét, főleg csárdásait és népies műdalait Ögyek és Tisza Aladár néven adta ki. Lipcsei tanulmányai után karmesterként, tanárként Kolozsvárott, Szegeden, Pécsett működött, majd Pesten zenei lapok szerkesztője, zeneírója, népszerű zenei gyűjtemények, kísérőzenék összeállítója volt.
[55] Volkmann Robert (1815-1883): magyar földön működött német zeneszerző. 1841-től megszakításokkal Pesten élt. 1842-44-ben az Allgemeine Wiener Musikzeitung pesti tudósítója. 1849-ben szerzett b-moll triójával európai sikert aratott: munkássága összekötő kapocs a régebbi és újabb romantikusok között (Molnár Antal). – A GdMf központi zenei gyűjteményében további 110 műve van meg.
[56] A központi gyűjteményben megtalálható Windt Mór: Emma csárdás c. műve is (Rv. 465), XV. 49.230 jelzet alatt, melyet Brahms forrásként esetleg szintén ismerhetett. - Kempelen Béla: Magyar nemes családok c. műve 11. kötetében a családnevet úgy említi, mint 1625-től Szepes és Zólyom megyei igazolt nemesi családok nevét. Egy Windt Mór-Károly (Budapest) nevű személyről pedig, aki talán maga a komponista volt, családja más tagjaival együtt tudni lehet, hogy nevét 1882-ben Széll-re változtatta. (V.ö. Arcanum Adatbázis adataival.)