Kortalan kamarazenélés

Reflexiók egy hangverseny után

Áchim Kovács Anikó

(jegy.hu)

2021. szeptember 26-án kamarahangversenyre került sor a Nádor teremben. A kisplakát-jellegű szórólapon a hegedűművész, Áchim Kovács Anikó képe, alatta partnereinek neve: Szenthelyi Judit – zongora és Zacher Wambach Tibor cselló. A fotó „ismerős”, hasonlót plakátokon is láthattunk, még a pandémia előtt. Korábban azért figyelhettünk fel rá, mert ritka jelenség zenei életünk gyakorlatában, hogy főállású zenekari művész (kiváltképp, ha külföldi együttes tagja) ritkán vállalkozik arra, hogy évenkénti rendszerességgel szólistaként (elsősorban versenymű szólistájaként) vagy kamaramuzsikusként is kiálljon a pódiumra. Kiváltképp, ha nem felkérésről van szó, vagyis a szervezés valamennyi feladata rá (családjára, barátaira, általa megbízott szervezőkre) hárul. Már akkor elgondolkoztató (és valljuk meg: megható) volt ez a gesztus, ami arról tanúskodott, hogy a hegedülés gyakorlata mellett a hegedűjáték szólisztikus igényű (mondjuk így, felelősségteljesebb) lehetőségeire is számot tart a vérbeli muzsikus. Aki a burnout ellen művészi eszközökkel, további energiák felszabadításával védekezik. Örömzenével a munkaköri kötelességekhez társítva.

Miután hazaköltözött Qatarból, és a hazai körülmények lehetővé teszik a közönség előtt való fellépéseket, kamarakoncertre vállalkozott. Diákkora óta rendszeres zongorakísérője (zongorista partnere) készséggel áll rendelkezésre, és további vállalkozó szellemű partnerre talált a Magyar Állami Operaház zenekarának csellóművésze személyében. A három muzsikus változatos műsort állított össze, amelyben – ahogy közhelyesen mondani szokás – mindenki talál magának a kedvére valót. Ebben az esetben azonban a „mindenki” körébe az előadók is beletartoztak.

Az est főszereplője, a szólisztikus megmérettetést is vállaló hegedűs uralta az első félidőt. Két Händel-művet (D-dúr szonáta, Largo) követően Bach rendkívül igényes g-moll szólószonátáját tűzte műsorra. Erőpróbát jelentett már az is önmagában, hogy a túlzás nélkül állíthatóan tökéletesen előadott szonáta és a közismert átirat-tétel tolmácsolása után szünet nélkül került sor a Bach-műre. A hallgató, aki önfeledten gyönyörködött a Händel-programban, most kénytelen volt megosztani figyelmét a mű és játékosa között, mondhatni, drukkolva az utóbbinak.

A második rész ugyancsak D-dúr szonátával kezdődött, Leclair művével, majd hasonlóképp közkedvelt tétellel folytatódott, Corelli La Foliájával. Ezt követően – míg Gluck Melódiáját játszotta két partnere - lett lehetősége némi erőgyűjtésre a hegedűsnek, hogy felszabadultan vegyen részt Glier hegedűre és csellóra komponált soktételes Duójának megszólaltatásában.

A hallgatóságnak jutott „minden”: ismeretlen, ismert, első hallásra megszerethető – és emlékezetes is. Kamaramuzsika, különösebb kötöttségek nélkül – mondhatni, kedvtelésből, Mindnyájunk örömére.

De nem lenne teljes a beszámoló, ha fináléként nem irányítanánk a figyelem reflektorát Szenthelyi Juditra. Akiről mintegy fél évszázada lehet tudni, hogy „Szenthelyi Miklós nővére”, s mint olyan, kamarapartnere (vagyis, a műsortól függően partnere vagy kísérője). Főállású vonós-korrepetítorként tarthatjuk számon munkáját tekintve, művészként elsősorban zongorakísérőként – ám eközben elsikkad a lényeg. Az a lényeg, amelyről még hallgatója is megfeledkezhet, mert oly magától értetődőnek hat: Szenthelyi Judit teljesítménye mindig-mindenkor elképesztően „faltól-falig” muzsika. Az már nem is zongorázás, amit művel: egész valójával a zenében él, és mint afféle Ariel, jótündérként gondoskodik arról, hogy mindenkori partnerei is tudásuk legjavát adva tudják érvényre juttatni – vele közösen – a kompozíciókat.

Teszi ezt olyan tapasztalattal, amelyet hosszú évtizedek során szerzett, ugyanakkor olyan friss, a születő hangzás iránti lelkesedéssel, ami szinte megkérdőjelezi tényleges életkorát. És ebben minden bizonnyal része van magának a kamarazenének is, ennek a sok különböző apparátussal megmutatkozó örömzene-lehetőségnek. Érdemes belegondolni ebbe mindazoknak, akik tudnak találni maguknak bármiféle lehetőséget – kamarazenélésre.

Fittler Katalin