MOLNÁR
SZABOLCS
ANDA GÉZA[1]
Budapest, 1921. november 19 – Zürich, 1976. június 14.
Anda Géza
(papageno.hu)
Anda Géza 1939-ben Budapesten mutatkozott be a
nagyközönség előtt Brahms B-dúr zongoraversenyének szólistájaként, a Philharmonia Zenekart Willem Mengelberg vezényelte. 1941-ben, az akadémiai évek után,
Berlinbe utazott, ahol César Franck
Szimfonikus variációit játszotta. Wilhelm Furtwängler, a koncert karmestere, a
zongora trubadúrjának nevezte a húsz esztendős pianistát. Erőteljes
felütés egy ragyogónak ígérkező karrier kezdetén, ám a pálya íve néhány
évre megszakad.
Anda rendszeres zongoratanulmányait 1933-ban kezdte.
Eleinte Stefániai Imrénél, Hegyi Emánuelnél és Keéri-Szántó
Imrénél tanult. Művésszé érése szempontjából a Dohnányi Ernőnél
töltött utolsó két év (1939-1941) volt a meghatározó. De „gyakran látogattam
Weiner Leó kamarazene-óráit is" – emlékezett vissza egy
interjújában tanulmányaira – „és csak azt tudom mondani, amit mindenki más
az én generációmból, legyen az hegedűs, brácsás, csellista vagy
zongorista, hogy a legtöbbet tőle tanultam...
Számára a hangszernek nem volt jelentősége. Weinernél mi nem a hangszeren
való játékot tanultuk meg, hanem érteni a zenét..."
Anda Géza legendás mesterkurzusain – a visszaemlékezések tanúsága szerint – a weineri szellem élt tovább.
1943-ban Svájcba költözött. Az 1948-ig tartó
időszak a túlélésért folytatott harc jegyében telt. 1951-től
rendszeresen fellépett a salzburgi fesztiválon. Ebben az időben Anda Géza
neve a virtuóz szinonimájává vált Európa-szerte. Beethoven, Liszt, Schumann,
Grieg, Brahms, Csajkovszkij és Rachmaninov zongoraversenyeivel szerepelt.
Geza Anda plays
Beethoven's Piano Concerto
No.1 (1955) (32:54)
Robert Schumann- Piano
Concerto A Minor op 54- Kubelik- Anda- Berlin Philharmonic 31:59)
Geza Anda - Liszt: Piano Concerto No. 1 in E-Flat Major (20:12)
Géza Anda plays
Tchaikovsky Piano Concerto
No. 1, op. 23 (excerpts) (5:08)
Brahms: Piano Concerto No. 2 / Géza Anda, Karajan/BPO (1968/2018) (49:24)
Grieg: Piano Concerto in A Minor / Géza Anda, Kubelik/BPO (1968/2018)
30:59
Mozart versenyműveivel ebben az időben még
nem foglalkozott behatóbban. 1953 és 1958 között több alkalommal is fellépett Clara Haskillal. Mozart Esz-dúr
kétzongorás versenyének (K 365) közös előadása döntőnek bizonyult
Anda művészi orientációjának megváltozásában. A Mozart-zene intenzív
tanulmányozásának eredményeképpen lemezre vette a szerző összes
zongoraversenyét (Deutsche Grammophon), Edwin Fischer
példája nyomán a zongora mellől vezényelve zenekarát. A hiányzó kadenciákat
minden esetben megkomponálta. (kadenciáit 1973-ban meg is jelentette). A szakma
és közönség már nem „csak” zseniális virtuózt látott benne, hanem
Mozart-specialistát. 1953-tól zongora mesterkurzusokat tartott a salzburgi Mozarteum Nemzetközi Nyári Akadémiáján. 1955-ben megkapta a
svájci állampolgárságot.
Anda Géza Mozart - Piano Concerto No.21 (1961) Salzburg Mozarteum
Camerata Academica (27:44)
Mozart: Piano Concerto No. 24 in C Minor, K. 491
- Cadenza: Géza Anda - I. Allegro (12:47)
Mozart: Piano Concerto No. 25 in C Major, K. 503
- Cadenza: Géza Anda - I. Allegro maestoso (13:86)
Mozart: Piano Concerto No. 20 in D Minor, K. 466
- I. Allegro (13:29)
Mozart: Piano Concerto No. 23 in A Major, K. 488 - I. Allegro - Cadenza:
Mozart (11:06)
Mozart: Piano Concerto No. 27 in B-Flat Major, K. 595 - Cadenza:
Mozart - I. Allegro (13:58)
Mozart: Piano Concerto No. 23 in A Major, K. 488 - II. Adagio (6:53)
Anda Géza Mozart - Piano Concerto No.6 (1962) Salzburg Mozarteum
Camerata Academica (20:08)
Mozart: Piano Concerto No. 23 in A Major, K. 488 - III. Allegro assai
(7:51)
Mozart: Piano Concerto No. 8 in C Major, K. 246
"Lützow" - Cadenza:
Géza Anda - I. Allegro aperto (7:29)
Anda Géza Mozart - Piano Concerto No.17 (1961)
Salzburg Mozarteum Camerata
Academica (30:55)
Mozart: Piano Concerto No. 21 in C Major, K. 467
- III. Allegro vivace assai
- Cadenza: Géza Anda (6:25)
1957-ben egy koncerten mutatta be Bartók három
zongoraversenyét Ernest Bour vezényletével. Az I.
zongoraversenyt ezen a koncerten játszotta először. A II. és a III. zongoraverseny
Fricsayval közös felvételéért hanglemezdíjat kapott
(Grand Prix du Disque).
1967-ben „mintegy negyedszázadnyi távollét után diadalmasan tért vissza
hazájába”. A magyarországi kritikák felsőfokban beszéltek játékáról.
Bartók II. zongoraversenyének interpretációja Szvjatoszlav
Richter, Schumann-tolmácsolása (Davidsbündlertänze) Gieseking zongorázásának „magaslataira érkezett el".
Később is koncertezett Budapesten, beteljesítve egy, a visszatérését
üdvözlő óhajt: „...csak azt kívánhatjuk, hogy Anda Géza alakja ne
vesszen ismét a megszépítő messzeségbe, hanem ezentúl
minél gyakrabban újból vendégünk legyen!”
1975 decemberében Chopin-keringőkkel búcsúzott el
a hanglemezstúdióktól. Utolsó koncertjét Innsbruckban adta 1976. június 1-én.
Geza Anda, Spielt
Chopin , His last recording SIDE 1 (27:09)
Pályája során olyan karmesterek társaságában
dolgozhatott, mint Herbert von Karajan, Karl Böhm, Wolfgang Sawalisch,
Ernest Ansermet, Széll György vagy Solti György.
Kroó György 1967-es
budapesti koncertje után írta: „Anda zongorázásának varázsa
mindenekelőtt rendkívüli billentés-kultúrájában rejlik. Ehhez hasonlóan
szép zongorahang csak nagyon-nagyon kevés van a világon. [...] Amikor
futamokat, méginkább hosszabb, kötött skálaszerű
melódiákat játszik a billentyűzet teljes szélességében, úgy változik a
hang színe, mintha emberi hangok váltanák egymást: az alt tenorrá válik, a tenor
basszussá sötétül. Azután itt vannak ezek a különös, alig megütött, szinte csak
kitapintott, átfutó, átsuhanó középszólamok, a Schumann-műben, amelyek
Anda előadása köré már-már hoffmanni atmoszférát varázsolnak. Technika ez
még, csak a billentés kérdése? Távolról sem. Már régesrég
a zenéről beszélünk [...]"
TÖLTHETŐ ANYAGOK