KERTÉSZ ATTILA[1]
Jubileum 25 + 1
A
Magyar Kodály Társaság Pécs-Baranyai Tagcsoportjának története
1995. április
28-án, ragyogó szép tavaszi napsütéses napon telt meg a pécsi Séta tér
kórusokkal, zenét szerető polgárokkal, zenetanárokkal, karnagyokkal, akik
részt vettek az ünnepi alkalmon, a Kodály szobor koszorúzásán. A kórusok
mellett koszorúzott dr. Bónis Ferenc akadémikus professzor, a Magyar Kodály
Társaság elnöke és a Pécs-Baranyai Kórus szövetség elnöke és ügyvezető
alelnöke, Tillai Aurél és Kertész Attila karnagyok. A Pécs – Vasasi Berze Nagy
János Népdalkör Fábián János vezetésével két népdalcsokrot énekelt Kodály
Zoltán gyűjtéséből és Hasznos Árpád Káldi János: Kodály Zoltán
című versét szavalta el. Az ünnepi pillanatokat alakuló közgyűlés
követte a Pécsi Nevelők Háza Egyesület dísztermében, az intézmény
igazgatónőjének, Vincze Csillának a vezetésével. A Kodály Zoltán Gimnázium
Leánykara Kodály Zoltán Táncnóta és Ének Szent István királyhoz
című művét énekelte Kertész Attila vezényletével, majd Tillai
Aurél egyetemi tanár, a Pécsi Önkormányzat Kulturális Bizottságának elnöke
megnyitotta a közgyűlést. A Magyar
Kodály Társaság Elnöksége javaslatára a Pécs-Baranyai Kórus és Zenekari
Szövetség elhatározta, hogy megalakítja a
Magyar Kodály Társaság Pécs-Baranyai Tagcsoportját. A felhíváshoz
csatlakozott a Pécsi Nevelők Háza Egyesület, a Pécsi Kodály Zoltán
Gimnázium és a Komlói Kodály Iskola. Tillai Aurél és dr. Bónis Ferenc méltatta
a megalakulás jelentőségét, különösen amiatt, hogy Kodály Zoltánt szoros
kapcsolat fűzte Pécs városához. Kiemelték Kodály 1945 őszi pécsi
tartózkodását, amikor a Mester a zenész társadalom és a pécsi polgárok elé
tárta kidolgozott zenei nevelési elveit.
Az alakuló közgyűlés alkalmával 32 magánszemély és 11 kórus kérte
felvételét a társaság pécsi csoportjába.
A közgyűlés tiszteletbeli elnökké választotta a 85 éves Antal György
Liszt Ferenc-díjas karnagyot, a Pécsi Zeneművészeti Tanárképző
Főiskola ny. igazgatóját. A megalakuló elnökség dr. Andrásfalvy
Bertalan professzor urat elnökké és Kertész Attila karnagyot ügyvezető
alelnökké választotta. Így 1995. április 28-án dr. Bónis Ferenc
hozzájárulásával megalakult a Magyar Kodály Társaság Pécs-Baranyai
Tagcsoportja.
Az elnökség
további tagjai: Ivasivka Mátyás karnagy, dr. Nádor Tamás író, zenetörténész, dr. Szabó Szabolcs karnagy, Tillai
Aurél egyetemi tanár, Tóth Ferenc karnagy, Veres János a Pécsi Kodály Gimnázium
igazgatója. A választás után Vincze Csilla igazgatónő
felkérte dr. Bónis Ferenc zenetörténész professzort előadásának
megtartására. A nagysikerű előadás – „A
Psalmus születése” – után több felszólaló méltatta a megalakulás
jelentőségét, aktualitását és beszélt Kodály Zoltánnal kapcsolatos
emlékeiről. A Tagcsoport célja
Kodály Zoltán szellemi hagyatékának ápolása, zeneműveinek, pedagógiai és
tudományos írásainak közkincsé tétele. Erősíteni akarja a közösségi összefogást nemzeti értékeink megőrzésére, újabb
értékek létrehozására és átörökítésére. Pécs szellemisége, művészeti,
zenei tradíciói erre kötelezik a megalakuló csoportot.
A 26 éve
működő Tagcsoport a Pécs-Baranyai
Kórus és Zenekari Szövetséggel minden évben megünnepli Kodály Zoltán
születésnapját, mely egyben a Magyar Kórusok Napja (december 16). Az ünnepi
koncertek mellett tudományos előadás – sorozatok is emelték a kerek
évfordulók színvonalát. Előadásokat tartottak: Kodály
Zoltánné Péczely Sarolta, dr. Andrásfalvy
Bertalan, Antal György, dr. Bónis Ferenc, Csík Miklós, Dobos László, Gaál
Tibor, dr. Ittzés Mihály, Ivasivka
Mátyás, Kertész Attila, Kertész Lajos, Kovács Attila, dr. Lakner Tamás, dr.
Nádor Tamás, dr. Olsvai Imre, Rápli
Györgyi, Sasvári Attila, dr. Szabó Szabolcs, Tillai Aurél, Tóth Ferenc, dr.
Vargha Dezső, dr. Várnai Ferenc, dr. Vas Bence. Koncerteken olyan jelentős művek
szólaltak meg a két évtized alatt, mint a Psalmus Hungaricus, Budavári Te Deum, Missa brevis,
Zrínyi szózata, A magyar nemzet, Liszt Ferenchez,
Jézus és a kufárok, Mátrai képek, Sík Sándor Te Deuma,
Semmit ne bánkódjál, Pünkösdölő, Árva vagyok, Ének Szent István királyhoz
és még nagyon sok Kodály kompozíció. A Székely fonó két előadásban került
bemutatásra óriási sikerrel a Tettyei Szabadtéri
Színpadon.
A Pécs-Baranyai
Kórus és Zenekari Szövetség a Kodály Társaság Pécs-Baranyai Tagcsoportjával
emlékezik meg minden évben a Pécsi Dalárda újjáalakulásának évfordulójáról. A
Pécsi Dalárda 1862. március 20-án lépett újra a pécsi közönség elé. Március 20.
lett a Pécsi Dalos Nap, melyen a Kodály szobor és a Pécsi Dalárda
emléktáblájának megkoszorúzása, utcai énekes, zenei program után ünnepi koncert
következik „Kodály jegyében”. Jelentősek a népzenei találkozók, a Kodály
Gimnáziumban megrendezett megyei népdaléneklési versenyek, a többször
megszervezett „Kodály Népdal Maraton”, a megyében hagyományos osztályéneklési
versenyek és természetesen a jeles Kodály évfordulók „Éneklő Ifjúság”
koncertjei. Kiemelkedő alkalom volt a Galántai Kodály Zoltán Daloskör
pécsi szereplése a Kodály Gimnázium Aulájában. A gimnázium 38 éves szoros
kapcsolatot tart fenn Kodály szeretett városával, a felvidéki Galántával és a
Galántai Kodály Gimnáziummal.
A Pécsi
Dalárda (1864)
(pecsma.hu)
Nagyon jól sikerült
a 120. születési évforduló megünneplése. dr. Bónis
Ferenc elnök úr „Kodály Zoltán két Háry Jánosa” címmel tartott nagy sikerű
előadást, közreműködtek a Pécsi zeneművészeti Főiskola
tanárai és diákjai. Az esti hangversenyen 28 Kodály-művet szólaltattak meg
a pécsi kórusok.
Kodály Zoltán szobra Pécsen. Varga Imre alkotása (2007)
Méltó módon
sikerült a 2017-es „Kodály év” megünneplése is Pécsett és a baranyai
városokban. Folytatódott 2018-ban a Magyar Kodály Társaság megalakulásának 40
éves évfordulójával a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának Liszt
hangversenytermében és október 13-án a Kodály Zoltán nevét viselő iskolák
kórusainak országos fesztiváljával. Tulajdonképpen ekkor zárta le a Magyar
Kodály Társaság Pécs-Baranyai Tagcsoportja a „Kodály évet”, a 135 éves
születési és az 50 éves halál-évforduló alkalmából.
„Ha ez így van, hogy a zenében találkoznak az
ennyire heterogén műveltségű emberek, akkor nyilván ennek az az oka,
hogy a zene az emberi lélek kifejező eszköze, amely mindenkinek egyformán
hozzáférhető, akármilyen egyoldalú más műveltségben van
elmerülve. És csakugyan, ha végig nézünk
a kultúra területén, a kulturális csúcspontokon, mindenütt ott találjuk a zenét
a vezető helyen. Így volt a
görögöknél, így volt s reneszánszban, s így volt, sőt van a távolt-
keleten, a kínai, a japán, az indiai műveltségben. Akkor kerül le a
vezető helyről, hogyha süllyed az illető kultúra és a vége felé
közeledik a fényes korszak. (Kodály
Zoltán, 1964.)
Kodály
szavai ma is aktuálisak, a magyar zenei nevelés – és szélesebb körben a magyar
közoktatás – ügyében számos ellentmondás húzódik meg, mely Pécsett és a
régióban is jelentősen érezteti hatását. A gyerekek a zenével, a
különböző művészeti tevékenységekkel tudják legjobban kifejezni érzéseiket,
gondolataikat. Ugyanakkor közoktatásunkban az elmúlt évtizedekben a
művészeti nevelés háttérbe szorult.
Az általános iskolákban heti egy órára csökkent az ének – zene óraszáma,
van olyan pécsi iskola, ahol ez heti fél óra. Huszonöt év alatt két óra
„tűnt el” a gimnáziumokból; maradt egy-egy 9. és 10. évfolyamon. Ez a
jelentős óraszám csökkenés és az ének oktatás presztízsének folyamatos
romlása az iskolai kórusmozgalom jelenlegi mélyrepüléséhez vezetett. Az évente megrendezett „Éneklő Ifjúság”
koncertjei reprezentálják ifjúsági kóruskultúránk szintjét. A kép ellentmondásos, hiszen kialakult városunkban és
körzetében egy „elit” kórus társaság, ugyanakkor a valaha nagyon erős
„derékhad” megszűnt létezni, vagy nem mutatkozik. A szakfelügyelet
megszűnése óta már nem tudjuk, hogy hány iskolai kórus működik az
iskola falain belül. (Bár amelyik nem lép ki a falak mögül, abból igazán
sohasem lesz kórus.) Az elmúlt évben a
pécsi és baranyai iskolákból már csak két nem zenei tagozatos kórus
jelentkezett az Éneklő Ifjúságra. A
Kodály centenárium idején még 30 – 35 iskolai kórus énekelt ezeken a
rendezvényeken és ugyanennyi a megye városaiban. Mára a 60-70 fellépő
együttesből 12-14 maradt, s azok is az ún. „tagozatos”, emelt óraszámban
ének - zenét tanító iskolák kórusai.
Kodály válasza: „Van e jobb szemléltetőeszköze a
társadalmi szolidaritásnak, mint a kórus? Sokan egyesülnek valaminek a
megvalósítására, amit egyes ember, ha mégoly tehetséges, egy maga nem tud
megvalósítani. Ahol mindenki munkája egyaránt fontos, s ahol egyetlen ember
hibája mindent elronthat.”
Az utóbbi
időszak pozitív törekvéseit (ének-zene óraszámok emelkedése, a
kóruséneklés jobb pozícióba helyezése) erősíteni kell, így az örvendetesen
elindult mindennapos éneklést is. A Kodály Zoltánné tiszteletbeli elnökletével
fémjelzett Mindennapos Éneklés Bizottsága komoly munkával készítette elő
az elképzelt mozgalmat. Bízunk az új Nemzeti Alaptanterv filozófiáját megalkotó
és a kerettanterveket összeállító kollégák felelősség teljes munkájában, melyhez
a Magyar Kodály Társaság Elnöksége és a Pécs – Baranyai Tagcsoport is
felajánlotta szakmai segítségét.
Többször
megemlékeztünk Agócsy László tanár úrról is,
kiemelkedő pedagógiai és karnagyi tevékenységéről, akit Kodály Zoltán
„a pécsi éneklő ifjúság vezérének” nevezett. Az Agócsy
László alapította híres Szerafi Kórust 22 éve Nagy
Ernő, az MKT elnökségi tagja vezeti és az Agócsy
László Zeneiskolával együttműködve szervezi a megemlékező alkalmakat,
koszorúzásokat, koncerteket.
Kiemelt
rendezvényeink voltak (jelzés értékkel):
-
Az MKT megalakulásának 25. évfordulója
Pécsett. dr. Bónis Ferenc előadása „Kodály
közvetlen közelről” címmel, majd díszhangverseny a Pécsi Mecsek Kórus, a
Bartók Béla Leánykar (karnagy: Kertész Attila) és a veszprémi Liszt Kórus (karnagy:
Kollár Kálmán) közreműködésével (2003. nov. 29.)
-
Kodály Zoltán Nemzeti Hangversenyterem
avatója (2010. dec. 16.)
-
„Kodály és kora” konferencia és koncert
(2013. nov. 29.)
-
A pécsi emelt szintű gimnáziumi ének-zene oktatás 50. évfordulója (2013. nov. 29.)
-
„Örvendjen az egész világ!” – a
Kodály–év jubileumi hangversenye (2017. dec. 9.)
-
„Szálfa dőlt ki közülünk” –
jubileumi hangverseny Kodály halálának 50. évfordulója alkalmából
-
„Kodály Zoltán és tanítványai” az MKT
alapításának 40. évfordulója (2018. febr. 17.)
-
A Magyar Kórusok Napja - Kodály 137.
születésnapján: megnyitotta dr. Vas Bence, köszöntőt mondott: dr. Tóthpál József (2019. dec. 15.)
Az elmúlt két
évtizedben Kertész Attila vezette a tagcsoportot, majd 2019. november 9-én dr.
Vas Bence gitárművészt, a PTE Művészeti Kar dékánhelyettesét
választotta meg a testület elnökévé. A titkári teendőket jelenleg Rózsa
Bernadett tanár-karnagy látja el.
Végül a
legteljesebb köszönetünket szeretnénk kifejezni Kodály Zoltánné Péczely Saroltának a
részéről megnyilvánuló mindenkori támogatásért, segítőkészségért,
szakmai tanácsokért, ötletekért. Az általa elmondott nagyon aktuális idézettel
szeretném zárni írásomat, mely jellegénél fogva a teljességre nem törekedhetett. „Életművet folytatni nem lehet –
tudjuk -, de annak szellemében tovább küzdeni a még el nem ért célokért, emberi
és művészi értékek kibontakoztatásáért, megbecsüléséért: olyan feladat,
amely méltó Kodályhoz, és méltó azokhoz, akik e küzdelem terhét, a kodályi
örökséget vállukra vették.”