_______________________________________________________________________________________________________________________________________

BÚCSÚ KONRÁDNÉ KUN ERIKÁTÓL

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

a Vikár Sándor AMI zongoratanárától

(1970. február 22. Ózd – 2022. szeptember 6. Nyíregyháza)

Konrádné Kun Erika

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy méltósággal viselt, súlyos betegség után elhunyt szeretett kolléganőnk, Konrádné Kun Erika.

Erika a Nyíregyházi Zeneiskola egykori tanulója volt, majd debreceni diák lett, ott végezte el a zeneművészeti szakközépiskolát és a főiskolát. Kiemelkedően szorgalmas tanuló volt, emellett szerény, amely kivételes tulajdonsága egész életén át végigkísérte. Szívesen kamarazenélt, tanáraival és osztálytársaival, főiskolás diáktársaival harmonikus légkört alakított ki.

Tanulmányai után 1993-ban az alma máterében helyezkedett el, ahol soha el nem fogyó lendülettel, kitartással és odaadással dolgozott. Tanítványait versenyekre készítette fel, több évtizeden keresztül precíz, példamutató korrepetitori tevékenységet végzett, a kísért tanszakok tanulóival és tanáraival szeretetteljes szakmai kapcsolatban volt. Tapasztalatait és tudását megosztotta a kollégáival, okos, megfontolt tanácsaival hozzájárult szakmai fejlődésükhöz.

Részt vett Nyíregyháza kulturális életében. Szívügye volt az országos zongoraverseny, amelynek szervezésébe, előkészítésébe kérés nélkül bekapcsolódott, ötletelt, ellenőrző munkát végzett. Adminisztratív precizitása példaértékű volt.

Velünk volt, mellettünk volt, a gyerekekért élt. Mindenkihez volt egy mosolya, kedves mondata. Nem hivalkodott, nem kérkedett. Amit ígért, mindig betartotta. Számíthattunk rá. Elkötelezettsége mindannyiunk számára erőt és hitet adott. Folyamatosan képezte magát, céljai voltak. Hihetetlen akaraterővel és hittel végezte el feladatait. Kiemelten fontos volt számára a család, a minőségi szabadidő, de mindezt úgy alakította, hogy a munkájában ne legyen elmaradása. Betegsége megacélozta, bízott, akart, mindent megtett a gyógyulásért. A nehéz időszakban is vele maradt óriási akaratereje.

Hatalmas űrt hagy maga után a Vikár Sándor Zeneiskolában, kollégái, munkatársai, tanítványai lelkében. Mérhetetlen fájdalommal és mélységes gyásszal gondolunk rá, de kedves lénye, hangja, odaadása, szeretete örökkön elkísér Mindannyiunkat, velünk marad. Reméljük, hogy szeretett hangszere, a zongora most is mellette van.

Pihenj, drága Erika!

A Vikár Sándor Zeneiskola AMI