ELHUNYT SZAKCSI LAKATOS BÉLA
A magyar jazz ikonikus alakja
(1943-2022)
Szakcsi-Lakatos Béla
(vg.hu)
Cziffra Festival -
Szakcsi Lakatos Béla Liszt improvisation (10:22)
MOM Cultural Center Szakcsi Lakatos
Béla – piano (2019)
Szakcsi Lakatos Béla koncertje - 2007 (32:01)
Művészetek Háza Miskolc - 2007
Szakcsi Lakatos Béla, zeneszerző és zongoraművész, a Nemzet
Művésze 1943-ban született, a Bartók Béla Konzervatóriumban tanult, majd a
hatvanas évek közepén már saját zenekaraival mutatkozott be. A hetvenes
évektől több mind egy évtizeden át tanított jazz-zongorát a Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskolában.
1972-től a Rákfogó együttes, majd 1980-tól a Saturnus együttes
tagjaként Szakcsi Lakatos Béla fontos szerepet játszott a fúziós zene hazai
terjedésében. Koncertjein ötvözte a jazz és a kortárs improvizációt olyan
progresszív előadásokat létrehozva ez által, amelyekben egyaránt reagált
más zenei műfajokra: a klasszikus- és a kortárs zenére, a népzenére.
Musicaleket is írt: a 2004-ben megjelent Na dara! (Ne
félj!) című albuma a cigány jazz
műfajteremtő darabja lett. 16 albumot adott ki, amelyeken gyakran
neves zenésztársai közreműködtek. 2022-ben érdemes művész lett,
előtte 1987-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2005-ben Kossuth-díjjal, 2006-ban Prima díjjal ismerték el munkásságát. 2014 óta volt a
Nemzet Művésze.
Szakcsi Lakatos Béla személye összefonódott a hazai jazz fejlődésével
és kiteljesedésével, távozása pótolhatatlan veszteség – írja a művész
halálát elsőként hírül adó Magyar Jazz Szövetség.
Mély megrendüléssel ért minket a hír, hogy Szakcsi Lakatos Béla eltávozott
közülünk. Béla a magyar zenei élet, ezen belül a magyar jazz egyik legnagyobb
egyéniséggel bíró művésze és mestere volt. Játékának minden egyes
hangjában benne rejlett a tudásnak az az esszenciája,
melyben az egyetemes zenetörténetet ismerő és újra gondoló művész
kreativitása és a világot, valamint Istent megismerni akaró ember bölcsessége
keveredett össze éteri eleggyé. Nyitottsága és zenei frissessége
példaértékű: számára nem léteztek stílusok, csak lehetőségek, minden
zenei szituációban gyermeki őszinteséggel és nyitottsággal vett részt és
alkotott valamilyen újat és megismételhetetlent.
Béla – a mai LFZE Jazz Tanszék elődjénél
– a Bartók Konzervatórium Jazz Tanszékén tanította a zongora szakos
növendékeket. Hatása azonban generációkkal később is markánsan
visszaköszön nemcsak a fiatalabb jazz-zongoristák játékában, hanem az egész
magyar jazzszcéna hangzásában. A vele való együtt zenélés a legmagasabb
iskoláknak felelt meg: tanított kimeríthetetlen muzikalitásával, emberségével
és az emberek iránti szeretetével és alázatával. Személyében a magyar jazz
egyik ikonja – vagy talán túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a magyar jazz
keresztapja – távozott közülünk, aki rengeteget tett azért, hogy a magyar
jazznek sajátos hangzása legyen a jazz nemzetközi színterén. Munkássága
örök érvényű példa az utána jövő muzsikusgenerációknak – még nem
is tudjuk felfogni, hogy halála mekkora veszteség a magyar zenei élet számára.
Bacsó Kristóf
egyetemi docens, a Jazz Tanszék vezetője
(lfze.hu - 2022. X.2.)