100 ÉVE
SZÜLETETT
1.
Balassa P.
Tamás
zeneszerző, karmester, zongoraművész, hangszerelő
(Budapest, 1922. november
17. – Budapest, 2010. október 18.)
Balassa
P. Tamás
1936 és 1943 között
a Fodor Zeneiskolában végezte zenei tanulmányait. Zongora- és
zeneszerzés tanára Kadosa Pál volt, dzsesszzongorára Bródy Tamáshoz járt,
a karmesterséget Ferencsik János tanította számára.
1950 és 1954 között
zenei vezetője és karmestere volt a Vidám Színháznak,
1954-től 1959-ig tagja, illetve hangszerelője volt a Magyar
Rádió Tánczenekarának, 1959 és 1985 között pedig ugyanitt
tanított a tánczenei stúdióban. 1977-től 1982-ig vezetője
volt az Országos Szórakoztatózenei Központ Stúdiójának. Szerzeményei szimfonikus
művek, szórakoztató zenei kompozíciók, illetve táncdalok és sanzonok. Több
Táncdalfesztiválon szerepel mint karmester.
Balassa P. Tamás: Keringő zongorára (4:37)
Balassa P. Tamás zongorázik, MRT Esztrádzenekara, vez.: Pogány
László
Balassa
P. Tamás: Cembalo boogie (2:59)
2.
BÉRES FERENC
(Gagybátor, 1922. december 3. – Budapest, 1996. július 6.)
Virágénekek a 16-18. századból 1. - Béres Ferenc énekel (24:39)
BÉRES FERENC 1922 - 1996 Galériája (8 felvétel)
Miskolcon volt
szakközépiskolás. Sárospatakon a református gimnáziumban tanult.
1945-ben Budapestre költözött. 1946-ban Muharay Elemér Népi
Ének-, Tánc- és Játékegyüttesében kezdődött pályafutása; a NÉKOSZ Együttes
tagja, a Honvéd Együttes szervezője és alapítója volt; itt
végezte el énekművészi tanulmányait. 1948–1957 között szólista és
furulyaművész volt.
1949-ben
végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajz művészettörténész
szakán. 1949-ben pásztorfurulyán a budapesti Világifjúsági Találkozón díjat
nyert. 1953-ban a magyar énekkultúra előadója volt. 1958-tól
az Országos Rendező Iroda szólistája volt. 1965-től
az Országos Filharmónia szólistája lett. 1991–1992 között Erdélyben több
mint 60 hangversenyt adott.
Sírja a Farkasréti
temetőben található.
3.
Kishegyi Árpád
Operaénekes
(Budapest, 1922. november
16. – New York, 1978. április 4.)
Kishegyi
Árpád
Kishegyi
Árpád (eredeti nevén Kleinberger
Árpád) (Budapest, 1922. november 16. – New
York, 1978. április 4.) operaénekes. Évtizedeken át az Operaház vezető
buffó- és karaktertenorja volt. Színpadi pályáját Lakner Bácsi Gyermekszínházában kezdte.
(Az itt szerzett rutin operai tevékenységére is jó hatással volt.)
1937-től a Szalmás-, 1939-től a Vándor-kórusban énekelt. A második
világháború alatt Sopronban volt munkaszolgálatos, ahonnan megszökött. Budán
szabadult fel.
Operai
debütálása 1946-ban, Pedrillo szerepében (Mozart: Szöktetés
a szerájból) volt a rövid életű Vígopera színpadán. 1947-ben
szerződtette a Magyar Állami Operaház, melynek élete végéig tagja
volt. Az ötvenes években állandóan szerepelt a Gördülő Opera előadásain,
1965-ben egy olasz staggioneval turnézott. Amerikai vendégjáték közben halt
meg. Sírja Budapesten, a Kozma utcai izraelita temető művészparcellájában
található [5B–1–15]. Három évtizeden át az Operaház vezető buffó- és
karaktertenorja volt. Sikereit hangja mellett kivételes színészi játékának,
humorának köszönhette. Szívesen énekelt operettet is.
Mozart: Szöktetés a szerájból - Pedrillo áriája
(Kishegyi Árpád) (2:52)
Mozart: A varázsfuvola - Monostatos áriája
(Kishegyi Árpád) (1:23)
Koltay Valéria, Kishegyi Árpád - Csók kettős (4:22)
Leo Fall - Gábor Andor Sztambul rózsája -Csók kettős
(Koltay Valéria, Kishegyi Árpád
4.
Mátray Ferenc
operaénekes
(1922 – 2003)
Mátray Ferenc feleségével, Vámos Ágnes
operaénekessel
Mátray Ferenc, írásváltozata Mátrai (Budapest, 1922. november 19. – Budapest, 2003. december 30.)
operaénekes.
Tanulmányait 1943–1949 között
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola operaének szakán
végezte el, ahol Maleczky Oszkár tanítványa volt. 1949–1974 között
a Magyar Állami Operaház magánénekese volt. 1974-ben nyugdíjba vonult.
Vendégszerepelt többek
közt Ausztriában, Albániában, Csehszlovákiában, az NSZK-ban, az
NDK-ban és Törökországban is.
Puccini: A köpeny - Duett (Birkás Lilian,
Mátray Ferenc) (7:45)
G. Puccini: A köpeny - Georgette és Henri kettőse
(Georgette: Birkás Lilian, Henri (Luigi): Mátray Ferenc, Marcel (Michele):
Palló Imre)
Delibes: Lakmé - Duett (Gencsy Sári, Mátray
Ferenc) (6:26)
Delibes: Lakmé - Lakmé és Gerald kettőse (Gencsy Sári,
Mátray Ferenc)
Vámos Ágnes - Mátray Ferenc: Egy a szívem, egy a
párom (3:29)
Egy a szívem, egy a párom - Vámos Ágnes és Mátray Ferenc énekel
Kálmán Imre - Gábor Andor: Csárdáskirálynő
Gencsy Sári-Mátray Ferenc - A koldusdiák - Duett (3:23)
Millöcker: Der Bettelstudent /A koldusdiák - Duett/Kettős -
Sári Gencsy, Ferenc Mátray
5.
Németh Amadé
karmester,
zeneszerző, zenetörténész, zenei szakíró
(Nagybánya, 1922. december
14. – Balatonudvari, 2001. július 6.)
Németh Amadé
Németh
Amadé a Zeneakadémián tanult 1940 és 1944, majd 1949 és 1952 között.
Tanárai: Kókai Rezső (zeneszerzés), Unger Ernő (karmesterképző).
1940–1952 között az Operaház korrepetitora,
1952-től 1983-as nyugdíjazásáig karmestere. Ezzel párhuzamosan 1953-tól 1956-ig
a Gördülő Opera művészeti vezetője, 1966-tól az
Operaház helyettes, 1967-től 1971 vezető karigazgatója,
1971-től 1983-ig újra helyettes kórusvezető. 1956–1971 között a
Fővárosi Tanács Szimfonikus Zenekarának is vezetője. 1960-tól 1978-ig
a Genti Királyi Opera állandó vendégdirigense. Aktív muzsikusi munkája mellett
kiterjedt zenetörténészi, zeneírói tevékenységet is folytatott. Kutatásai
középpontjában a 19. századi magyar operatörténet, az Erkel-család élete állt.
Thern Károly: Tihany ostroma - részlet (2:12)
Keled áriája az I. felvonásból. Molnár András (ének), vezényel:
Németh Amadé
Mátray Gábor: Csernyi György - részlet (1:10)
Rusitza és Damián kettőse. Kukely Júlia - Bándi János
(ének), vezényel: Németh Amadé
Rusitska József : Béla futása - részlet (0:44)
"Hunnia nyög letiporva." Temesi Mária (ének),
vezényel: Németh Amadé