Dr. Bajnai Klára[1]
Metafon, a magyar gyártású gramofonlemez
A 20. század
elején a sok technikai újdonság és az azok iránti kiváncsiskodás
igencsak megmozgatta az ezirányú érdeklődést tanúsító és megfelelő
anyagi és szellemi képességekkel rendelkező, vállalkozó szellemű
embereket.
Magyar
előadókkal már a 19. század végén, de nagy számban a 20. század első
éveiben készültek hangfelvételek a nagy gramofoncégek gyáraiban (Grammophon, Columbia, Fonotipia, Odeon, Pathé), amelyek itthon
nagyon keresett „árucikkek” voltak. Hazai gyártás még nem volt, de egyéni és
társas kereskedők sokasága kért és kapott iparengedélyt, majd nyert
cégbejegyzési jogosultságot fonográf és gramofon, s velük együtt a gramofonlemez
kereskedésre.
Mint az ma már
széles körben ismert, a gyártó cégek sorában az 1908-ban alapított Első
Magyar Hanglemezgyár Pete Csongor vezetésével nyitotta meg a sort. Létesült
azonban 1907-ben egy elsősorban az egyik alapító szabadalmára alapított
részvénytársaság, az Eufon Rt., amely ugyan a világszenzációnak
számító tölcsér nélküli gramofon készülékek gyártását tekintette fő
tevékenységének, de az alapszabály szerinti tevékenységek között szerepelt a
hanglemezgyártás is[2],
amely tevékenységet – a mai ismeretein alapján – nem
azonnal kezdték meg.
A nagybani
gyártás csak 1911-ben indulhatott meg. Tény azonban, hogy 1908-ban már alakult
egy társaság, hogy „Eufon
részvénytársaság képviselősége Fuszek és társa”
néven beszélőgépek, ezek alkatrészei, hanglemezek és általában a
beszélőgép szakmába tartozó árucikkek kereskedésére üzletet nyithassanak. Anélkül,
hogy az Eufon Rt. cégtörténetébe részletesen
belemennénk, lássuk a hanglemez-gyártásukkal kapcsolatos történetet.
A társaság
fuzionálása, majd az így létrejött cég felvásárlása kapcsán 1912-ben megosztották
a tevékenységeket, s az Eufon Rt. a továbbiakban csupán
a szabadalmak értékesítésével foglalkozott. A gyártással az akkor már a nem
éppen a gramofongyártásban, de egyébként nagy múltra visszatekinthető Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt. foglalkozott.
Innen követhető nyomon, hogy az 1912. február 29-én 24110 szám alatt még a
Fémárugyár Rt. (az 1911-ben történt fúzió alkalmával belépett társaság) által
védjegy oltalomban részesített[3] hanglemez gyártása „Metafon” márkanéven folyamatosan történt.
1912-ben hagyta
el az Odeon magyarországi-, illetve budapesti
képviseletét Deckmann Gyula és Hermann Maasse, akik közösen Rekord
Művek Maassen Herm.
néven új hanglemezgyári vállalatot alapítottak. Egyik, s talán legnagyobb
mennyiségben kiadott gyártmányuk – magyar vonatkozásban biztosan így van – a „Metafon-Record” felirattal ellátott gramofonlemez volt. Így
a Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt. műhelyeiben készültek a kétféle
címkével (labellel) megjelenő gramofonlemezek.
Egyik a még Fémárugyár Rt. által levédett METAFON névvel, a piros alapú címkén
arany, illetve fekete színű feliratokkal. A másik a Herman Maasse érdekkörébe eső vállalat által készített és
kiadott METAFON-RECORD feliratú színes címkével ellátott anyag volt. A lemezek
kiadási és matricaszámai alapján sem könnyű eligazodni a kétféle gyártmány
darabjai között. A piros label alatt forgalmazottak
vonatkozásában csak a rendelkezésünkre álló és általunk ismert egyéb
gyűjteményekben fellelhető lemezek adataiból tudtunk
következtetéseket levonni. Ezekből a lemezekből nyert információink
alapján a lemezbe vésett matricaszámok alapján állíthatjuk, hogy egyaránt előfordul
közöttük Első Magyar Hanglemezgyár-, Fonotipia- és
Odeon-felvétel is.
A Herm. Maassen által kiadottak a
magyar felvételeken túlmenően egyéb, „különböző
hanglemezgyárak legjobb felvételeit tartalmazó lista alapján került
összeállításra”, és ezek a Metafon-Record
gyűjtő néven kerültek újrakiadásra. Ezekkel kapcsolatosan
könnyebbséget jelent, hogy rendelkezésünkre áll a számos hanglemezen kívül egy
katalógus is, mely a tájékozódásban nagy segítséget nyújt.
Ebből
látható pl. a különböző országok, vagy műfajok közötti számrend
kiosztás. Sajnos nekünk nem sikerült az elkészült lemezek diszkográfiáját
összeállítani, hiszen egy 1912. szeptember 1-i hirdetés már 400 új elkészült új
felvételről beszél, s a következő években is készültek új felvételek.
A rendelkezésünkre állók száma pedig alig haladja meg a 200 darabot.
Mivel
rendelkezésünkre áll egy darab Eufon címkével
ellátott lemez, így biztos, hogy készült ilyen is, de feltételezésünk szerint
minimális mennyiségeben, esetleg csupán reklám céllal. Ezen a labelen a feliraton túlmenően a matrózruhás, Eufon feliratú bőröndöt zsebretett
kézzel tartó rövidnadrágos kisfiút ábrázoló kép szerepel.
A gyár
működését és kiadványainak ismertetését elsősorban a Zenekereskedelmi
Közlönyből lehet feltérképezni[4]. Az 1911-től
havonta megjelenő lappéldányok részletes információkat közöltek a
különböző gyártók termékeinek kínálatából. A Metafon
hirdetések már 1912-ben a címoldalra kerültek és rendszeresen olvashatóak a
rövidebb-hosszabb hírek is, mint pl. az 1913. januári számban:
„Egy magyar felvétel rekordja. A »Metafon« hanglemezek nagy sikere mellett érdekes tanúságot
tesz, hogy a Györffy-Wolf-fémárugyár Erzsébetfalva, Eufon osztálya a
7516. számú »Metafon« felvételéből, illetve a, »Pínkász, az első
honvédtüzér« című, Göndör Aurél által leadott hanglemezből hat hét
alatt közel 4000 darabot adtak el. Mindenesetre feljegyzésre érdemes dolog
ebben a rossz időben!”
Pontos adatain
nincsenek, de biztos, hogy a háború vetett véget ennek a vállalkozásnak is.
Noha a gyártó vállalat nem szűnt meg, de más profilra váltott, hiszen soha
nem a gramofonlemez gyártás volt a fő tevékenységi köre.
Dr. Bajnai Klára dr. Marton Gyulával
közösen írt műve:
•Első Magyar Hanglemezgyár –
Premier Records. Hungarian Gramophone
Record Discography 1. 2008.
https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_19/?pg=0&layout=s
Dr. Bajnai Klára Simon Géza Gáborral
(SGG) közösen írt művei:
•Gramophone-lemezek, 2009.
•Képes magyar hanglemez-történet / Hungarian Recording History in Pictures,
2012. https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_18/?pg=0&layout=s
•Hangzó gyöngyszemek új köntösben.
Műfajokon átívelő magyar hangdokumentumok 20-21. századi visszaadása,
2021. https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_31_hangzogyongyszemek/?pg=0&layout=s
Dr. Bajnai Klára SGG-vel
és Borsos Tiborral közösen írt kötetei:
•A „Diadal” Hanglemezgyár
története és diszkográfiája, 2010. https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_17/?pg=0&layout=s
•Kölcsönhatások. Film és jazz Magyarországon,
1928–1950, 2018.
https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_28_kolcsonhatasok/?pg=0&layout=s
•Chappy, a
magyar jazzkirály mint sajátos példa a műfaj
hazai meghonosodásának folyamatára, 2019. https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_26_chappy/?pg=0&layout=s
•A Magyarországon készült jazz
hangfelvételek diszkográfiája 1927–1950, 2019.
https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_27_diszkografia/?pg=0&layout=s
•Hanglemez bélyegek, 2020. https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_30_hanglemezbelyegek/?pg=0&layout=s
•Rózsa S. Lajos a Magyar Kir. Operaház bariton énekese élete és diszkográfiája,
2020.
https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_32_RozsaSLajos/?pg=0&layout=s
Dr. Bajnai Klára SGG-vel,
Borsos Tiborral és dr. Török Róberttel közösen írt kötete:
•A Sternberg császári és királyi
udvari hangszergyár története és gramofonlemezeinek diszkográfiája,
2017https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_29_sternberg/?pg=0&layout=s