MAGDA DÁVID[1]
„A darab viszi előre a
zeneszerzőt!”
Kiss Ernő szerzői estje
Kiss Ernő zeneszerző
Méltón
állhat a 2022 november 15-én megrendezett Vántus István Kortárszenei Napok felvezető,
avagy előkoncertjeként Kiss Ernő szerzői estje, melyet a
nagyérdemű a szegedi Bálint Sándor Művelődési Házban
hallgathatott meg. A művelődési ház volt igazgatójának sokarcú
művészetét már számtalan alkalommal ünnepelte Szeged városa, most újra zeneszerzői
oldaláról mutatkozott meg négy és fél évvel az első szerzői estjét
követően.
A koncertet
egy Szegedet dicsőítő versmegzenésítés nyitotta, a Szerelem –
Szegedem, melyet Narancsik László verse alapján komponált a szerző. Az
ünnepélyes, indulóra emlékeztető mű zongorakísérettel bővült
2022 nyarán, melyben a zene kissé archaizáló színeit jó szövegmondással és
precíz intonációval énekelte meg Sallay Gergely, akit a kiváló
zongoraművész kísért, Klebniczki György.
Második
műként a Szonatina mélyhegedűre és zongorára csendült fel,
mely ősbemutatóként hangzott el. Az 1971-ben befejezett művet, a
szerző kedvenc hangszerén, mélyhegedűn mutatta be bravúrosan Kálmán
Csaba, a Szegedi Szimfonikus zenekar brácsa szólamvezetője. Kiss
Ernőnek ez egy korai darabja, melyben a szonátaformának precíz követését
is tetten érhettük. Az első tétel lassú tempója és kissé opálos hangszínei
teremtették meg a különleges atmoszférát, melyet később klaszterekkel,
valamint a zongora mély regisztereit kihasználva teremtett még idillibb
karaktert és színeket. A kidolgozási részben a gyors ritmusokkal való játék,
valamint a kezdő tempók ütköztetése mellett a brácsán megszólaltatott
szeptimek és a magas hangok hozták újra a témákat. A második tétel
felbőszültsége jól átérezhető volt, mindez avantgard stílusban
megfogalmazva ragadta magával a hallgatóságot. Zongorán kísért Klebniczki
György, akit a jól megszokott precizitás mellett a jó összjáték és a pontos
idők tartása jellemzett ismételten. Ezt a hangszeres művet egy vokális
produkció követte, Fenyvesi Félix Lajos hódmezővásárhelyi költő Szépülő
Szerelem című költeménye, melyet újra Sallay Gergely és Klebniczki
György adott elő stílusosan, érthetően és jól kidolgozottan. A koncerten elhangzott konferálásból
-melyet maga a szerző interpretált- derült ki, hogy anno egy zeneszerzés
nélkül eltöltött három és fél év után írta meg ezt a dalt 1979-ben. Ez a
dal egy impresszionista színekkel átitatott szerelmi vallomás, melyen S. Gergely
hangja stílusosan és tisztán hatotta át egyaránt a halk és hangos részeket,
mindeközben meghökkentően jó karakterrel követte a zongora az énekest.
Sallay Gergely, több dal szólistája
A
beszámoló fotóit Pigniczki Ágnes készítette.
A koncert következő
darabja a 12 miniatűr két mélyhegedűre, melynek részleteit
brácsán Hadobás Zoltán és Kálmán Csaba brácsaművészek jól megfogott
karakterekkel mutattak be. A tételek, melyeket hallhattunk a következők
voltak: Induló, Gúnydal, Csacsifogat, Kánon és Menuett I. és II. Az imitációs
szerkesztés és a táncos tételek mellett igen jól illeszkedő és humoros
volt a szamár hangját utánzó hangszerek hangulatkeltése is.
Hadobás Zoltán és Kálmán Csaba (12 miniatűr két
mélyhegedűre-válogatás)
Erdélyi
József Esőcsepp című versének megzenésítése követte a
programot, amit 1971-ben írt a zeneszerző, majd 2022-ben kapott végleges
formát. A darab Vajda Júlia Liszt Ferenc-díjas énekesnő és Klebniczki
György előadásában szólalt meg ősbemutatóként, mondhatom, a legmagasabb
színvonalon. A zongora magas regiszterein imitált esőcseppek, valamint a
nagyszeptimek villámlást és dörgést imitáló effektusai jól kiegészítették
egymást az énekszólam ércességet kívánó hangjaival, melyet a két előadó
átütő hangulattal és színvonallal tálaltak fel a közönség számára. Az
énekszólam helyenként dermesztő, egyben tudatos szünetei a költemény
mondanivalójával erős kohéziót hozott létre a nehéz intonációt
igénylő darabban, melynek lecsengésében egy világszínvonalú produkció érzését
keltette a hallgatóban.
Vajda Júlia Liszt Ferenc-díjas operaénekes
(Esőcsepp – Erdélyi József verse)
Az 1973-ban
keletkezett Vesztőhely télen című Pilinszky János versének
megzenésítését a szerző kíséretével Sallay Gergely mutatták be, aki a nagy
hangterjedelmet igénylő dalt is jó ének technikával oldotta meg. A darab
fogcsikorgató akkordjai és az ének szólam fájó hangjai karcolták meg
előttünk a fagyos hangulatát a Vesztőhelyre tartó útnak, mely
valóságos fagyott pillanatot szublimált a hallgatóságban.
Újabb vokális
művel Altorjay Tamás énekművész és Klebniczki György
zongoraművész játéka varázsolta el a közönséget a koncert következő
perceiben egy 1971-ben írt dallal, mely József Attila Reménytelenül
című versére készült megzenésítés. A zongora és ének összefonódó hangjai a
reménytelenséget megrajzoló távoli hangközei közé lökték a hallgatóságot, az
ősbemutató minden pillanatát pontos összjátékkal és tűpontos
tisztaságú intonációval formálta meg a két előadó.
Altorjay Tamás operaénekes és Klebniczki György zongoraművész
Kiss
Ernő első befejezett műve (1969) is felcsendült az esten, mely
vázlatok alapján született, gyerekkori szerelem inspirált kompozíció és maga a
szerző „tanulmány darab”-nak aposztrofálta. A Vonóstrió Largo con
spirito tételében a dodekafóniát érhetjük tetten, mint követett zenei stílust.
A lassú bevezetőt követően sokszínűségeit bontotta ki a
szerző a vonóshangszereknek, a muzsika tiszta zárlatairól már-már a beszéd
mondatainak felépítését érezhettük, mindezekkel jó táptalajt biztosítva a
polifonikus zenei szerkesztésnek. A hangszerjátékosok makulátlan zenei beszéde
a kifogástalan előadást erősítették. Ezt a jól szerkesztett tételt
követte az Adagio con spirito, majd a szonátaformát követő Allegro con
moto tétel újra jól kivehető történetet rajzolt le, melyet a három kiváló
zenész Benkő Katalin, László Árpád hegedűn és Tulipán Kleopátra
mélyhegedűn mutattak be.
Benkő Katalin és László Árpád hegedűn, valamint Tulipán Kleopátra
mélyhegedűn szólaltatta meg a Vonóstriót.
A
nézőtér bal oldali első sorának a szélén Hollós Máté Erkel
Ferenc-díjas zeneszerző
A Három
miniatűr hegedűre és zongorára kompozícióval Benkő Katalin
(hegedű) és Klebniczki György (zongora) zárták a koncertet. Kiss Ernő
konzervatóriumi évei alatt írta akkori tanárának ezt a három tételes darabot,
mely első tétele, a Burlesk rejtett kétszólamúsággal indult. Itt is jó
kontextusban voltak a zongora helyenként unisono dallamai és a brácsával
válaszolgató zenei megoldások. Jól megfogott zongora passzázsok és ízlésesen
intonált negyedhangok engedtek minket a szerző legmélyebb
lelkirezdüléseihez közel.
A Sarabande
lassú barokk táncot elevenített meg előttünk modern köntösben, végül a
Gigue gyors, táncos tétele hozta el a koncert méltó lezárását. Itt is tetten
érhető volt Klebniczki György profizmusa, nem kevésbé volt ez másképpen a
hegedűn játszó Benkő Katalin játékával. Sokszínűségben pompázó
és zenei diverzitásban bővelkedő élményekkel hagyhattuk magunk mögött
Szeged város egyik kulturális fellegvárát.