MAGDA DÁVID[1]

„A darab viszi előre a zeneszerzőt!”

Kiss Ernő szerzői estje

Kiss Ernő zeneszerző

Méltón állhat a 2022 november 15-én megrendezett Vántus István Kortárszenei Napok felvezető, avagy előkoncertjeként Kiss Ernő szerzői estje, melyet a nagyérdemű a szegedi Bálint Sándor Művelődési Házban hallgathatott meg. A művelődési ház volt igazgatójának sokarcú művészetét már számtalan alkalommal ünnepelte Szeged városa, most újra zeneszerzői oldaláról mutatkozott meg négy és fél évvel az első szerzői estjét követően.

A koncertet egy Szegedet dicsőítő versmegzenésítés nyitotta, a Szerelem – Szegedem, melyet Narancsik László verse alapján komponált a szerző. Az ünnepélyes, indulóra emlékeztető mű zongorakísérettel bővült 2022 nyarán, melyben a zene kissé archaizáló színeit jó szövegmondással és precíz intonációval énekelte meg Sallay Gergely, akit a kiváló zongoraművész kísért, Klebniczki György.

Második műként a Szonatina mélyhegedűre és zongorára csendült fel, mely ősbemutatóként hangzott el. Az 1971-ben befejezett művet, a szerző kedvenc hangszerén, mélyhegedűn mutatta be bravúrosan Kálmán Csaba, a Szegedi Szimfonikus zenekar brácsa szólamvezetője. Kiss Ernőnek ez egy korai darabja, melyben a szonátaformának precíz követését is tetten érhettük. Az első tétel lassú tempója és kissé opálos hangszínei teremtették meg a különleges atmoszférát, melyet később klaszterekkel, valamint a zongora mély regisztereit kihasználva teremtett még idillibb karaktert és színeket. A kidolgozási részben a gyors ritmusokkal való játék, valamint a kezdő tempók ütköztetése mellett a brácsán megszólaltatott szeptimek és a magas hangok hozták újra a témákat. A második tétel felbőszültsége jól átérezhető volt, mindez avantgard stílusban megfogalmazva ragadta magával a hallgatóságot. Zongorán kísért Klebniczki György, akit a jól megszokott precizitás mellett a jó összjáték és a pontos idők tartása jellemzett ismételten. Ezt a hangszeres művet egy vokális produkció követte, Fenyvesi Félix Lajos hódmezővásárhelyi költő Szépülő Szerelem című költeménye, melyet újra Sallay Gergely és Klebniczki György adott elő stílusosan, érthetően és jól kidolgozottan. A koncerten elhangzott konferálásból -melyet maga a szerző interpretált- derült ki, hogy anno egy zeneszerzés nélkül eltöltött három és fél év után írta meg ezt a dalt 1979-ben. Ez a dal egy impresszionista színekkel átitatott szerelmi vallomás, melyen S. Gergely hangja stílusosan és tisztán hatotta át egyaránt a halk és hangos részeket, mindeközben meghökkentően jó karakterrel követte a zongora az énekest.

Sallay Gergely, több dal szólistája
A beszámoló fotóit Pigniczki Ágnes készítette.

A koncert következő darabja a 12 miniatűr két mélyhegedűre, melynek részleteit brácsán Hadobás Zoltán és Kálmán Csaba brácsaművészek jól megfogott karakterekkel mutattak be. A tételek, melyeket hallhattunk a következők voltak: Induló, Gúnydal, Csacsifogat, Kánon és Menuett I. és II. Az imitációs szerkesztés és a táncos tételek mellett igen jól illeszkedő és humoros volt a szamár hangját utánzó hangszerek hangulatkeltése is.

Hadobás Zoltán és Kálmán Csaba (12 miniatűr két mélyhegedűre-válogatás)

Erdélyi József Esőcsepp című versének megzenésítése követte a programot, amit 1971-ben írt a zeneszerző, majd 2022-ben kapott végleges formát. A darab Vajda Júlia Liszt Ferenc-díjas énekesnő és Klebniczki György előadásában szólalt meg ősbemutatóként, mondhatom, a legmagasabb színvonalon. A zongora magas regiszterein imitált esőcseppek, valamint a nagyszeptimek villámlást és dörgést imitáló effektusai jól kiegészítették egymást az énekszólam ércességet kívánó hangjaival, melyet a két előadó átütő hangulattal és színvonallal tálaltak fel a közönség számára. Az énekszólam helyenként dermesztő, egyben tudatos szünetei a költemény mondanivalójával erős kohéziót hozott létre a nehéz intonációt igénylő darabban, melynek lecsengésében egy világszínvonalú produkció érzését keltette a hallgatóban.

Vajda Júlia Liszt Ferenc-díjas operaénekes (Esőcsepp – Erdélyi József verse)

Az 1973-ban keletkezett Vesztőhely télen című Pilinszky János versének megzenésítését a szerző kíséretével Sallay Gergely mutatták be, aki a nagy hangterjedelmet igénylő dalt is jó ének technikával oldotta meg. A darab fogcsikorgató akkordjai és az ének szólam fájó hangjai karcolták meg előttünk a fagyos hangulatát a Vesztőhelyre tartó útnak, mely valóságos fagyott pillanatot szublimált a hallgatóságban.

Újabb vokális művel Altorjay Tamás énekművész és Klebniczki György zongoraművész játéka varázsolta el a közönséget a koncert következő perceiben egy 1971-ben írt dallal, mely József Attila Reménytelenül című versére készült megzenésítés. A zongora és ének összefonódó hangjai a reménytelenséget megrajzoló távoli hangközei közé lökték a hallgatóságot, az ősbemutató minden pillanatát pontos összjátékkal és tűpontos tisztaságú intonációval formálta meg a két előadó.

Altorjay Tamás operaénekes és Klebniczki György zongoraművész

Kiss Ernő első befejezett műve (1969) is felcsendült az esten, mely vázlatok alapján született, gyerekkori szerelem inspirált kompozíció és maga a szerző „tanulmány darab”-nak aposztrofálta. A Vonóstrió Largo con spirito tételében a dodekafóniát érhetjük tetten, mint követett zenei stílust. A lassú bevezetőt követően sokszínűségeit bontotta ki a szerző a vonóshangszereknek, a muzsika tiszta zárlatairól már-már a beszéd mondatainak felépítését érezhettük, mindezekkel jó táptalajt biztosítva a polifonikus zenei szerkesztésnek. A hangszerjátékosok makulátlan zenei beszéde a kifogástalan előadást erősítették. Ezt a jól szerkesztett tételt követte az Adagio con spirito, majd a szonátaformát követő Allegro con moto tétel újra jól kivehető történetet rajzolt le, melyet a három kiváló zenész Benkő Katalin, László Árpád hegedűn és Tulipán Kleopátra mélyhegedűn mutattak be.

Benkő Katalin és László Árpád hegedűn, valamint Tulipán Kleopátra mélyhegedűn szólaltatta meg a Vonóstriót.
A nézőtér bal oldali első sorának a szélén Hollós Máté Erkel Ferenc-díjas zeneszerző

A Három miniatűr hegedűre és zongorára kompozícióval Benkő Katalin (hegedű) és Klebniczki György (zongora) zárták a koncertet. Kiss Ernő konzervatóriumi évei alatt írta akkori tanárának ezt a három tételes darabot, mely első tétele, a Burlesk rejtett kétszólamúsággal indult. Itt is jó kontextusban voltak a zongora helyenként unisono dallamai és a brácsával válaszolgató zenei megoldások. Jól megfogott zongora passzázsok és ízlésesen intonált negyedhangok engedtek minket a szerző legmélyebb lelkirezdüléseihez közel.

A Sarabande lassú barokk táncot elevenített meg előttünk modern köntösben, végül a Gigue gyors, táncos tétele hozta el a koncert méltó lezárását. Itt is tetten érhető volt Klebniczki György profizmusa, nem kevésbé volt ez másképpen a hegedűn játszó Benkő Katalin játékával. Sokszínűségben pompázó és zenei diverzitásban bővelkedő élményekkel hagyhattuk magunk mögött Szeged város egyik kulturális fellegvárát.