Zsille Gábor[1]
Zenei vers
Keith Jarrett (Radio France)
Ebben a zenei témájú versben csend van,
nincsenek hangszerek, húrok, fúvókák,
sem billentyűk, dobverők, kottaállvány,
nem énekelnek szólisták, kétfelől nem áll
talárba öltözött kórus, csak csend van,
nem szól CD, rádió, nem pörög bakelit,
éjjel van, a szobában minden kütyü alszik,
két falu között feltekert ablakkal,
szótlan sofőrrel suhan egy autó,
a tengerparton szélcsend, az erdőben
senki,
ebben a zenei témájú versben tél van,
három évvel az agyvérzése után
Keith Jarrett[2]
az ablaknál áll, figyeli
a dombos angol tájat, hetvenhat múlt,
épen maradt jobb kézfejét előrenyújtja,
és a több méter széles üvegtáblát
elborítják a megnémult hangjegyek,
a távolban várossá összeállnak
fél évszázad koncerttermei, hull, kavarog
a sok plakát, áll az ablaknál Jarrett.