Deák-Sárosi László
A háromszólamú
vers
Új magyar verstan
A szerző
által továbbfejlesztett dallamhangsúly-elmélet (és -gyakorlat) elsőként
békíti össze vers értelmi és csak metrikai hangsúlyait, kidolgozván a recitálás
lehetőségeit és szabályait. Korábban a versmondás egészében, a szavalás
részben mellőzte a ritmust, a skandálás
pedig helyenként rossz értelmi hangsúlyokat alkalmazott. A háromszólamúság
elsősorban a három fő nyomatékot, az emelkedőt, az ereszkedőt,
a hangerőt és ezek két lehetséges kombinációját jelenti. A könyv
azonban nem áll meg itt, hanem újra tárgyalja a magyar verstan egészét: az
alapokat, a ritmuselveket és versrerendszereket,
számos metrikailag elemzett példával. A monográfia a
műfaj történetében először hangzó példatárat is mellékel az
elmélethez. 2x33, azaz 66 klasszikus, általa metrikailag
elemzett verset tesz közzé tapasztalt, jeles színészek és néhány tehetséges
színészhallgató recitálásában. Az elemzések a könyvben találhatók; a hangzó
anyagok pedig a szerző honlapján és az Országos Széchényi Könyvtár
felületein érhetők el, ingyenesen.
„A háromszólamú verset jó szívvel tudom
ajánlani minden verset kedvelő olvasónak. Nem csupán a szakembereknek és a
gyakorló műfordítóknak, hanem tanároknak, diákoknak, verset olvasni és
mondani szerető embereknek is.”
Kovács István,
Babérkoszorú-díjas
költő és Széchenyi-díjas történész
A hangzó Példatár ingyenesen elérhető
a következő linkeken:
https://deaksarosilaszlo.hu?kiadvanyAzonosito=DH001
https://deaksarosilaszlo.hu?kiadvanyAzonosito=DH001&peldatar=hang-video
https://www.youtube.com/playlist?list=PLF4eL1Wc_L93GqONGj17wl0Uz10kaO8aC
Kapcsolódó anyagok, tanulmányok, kritikák,
interjúk:
Deák-Sárosi
László: Magyar verselés Arany János
szerint és ma, In: „Volt a hazának egy-két énekem” – ARANY 200, Bibliotheca Scientiae & Artis, Bibliotheca Nationalis Hungariae – Gondolat Kiadó, Budapest, 2018:
170–177.
Deák-Sárosi
László: A háromszólamú vers és
jelölésrendszere, In: Milyen jelrendszereket használunk? Szerk. Balázs
Géza, Pölcz Ádám, Terdikné Takács Szilvia, Budapest,
Magyar Szemiotikai Társaság – IKU, Budapest, 2022, 45-52.
Deák-Sárosi
László: A háromszólamú vers - Új magyar
Verstan - szinopszis és bevezető a verstanról, Magyaróra IV. évfolyam,
2. szám, 2022. június 186-190.
Deák-Sárosi
László: Dallamhangsúly a magyar versben,
Magyar Nyelvőr, 146. évf., 2022/3., 333-349.:
https://nyelvor.mnyknt.hu/146-evfolyam-3-szam/
https://nyelvor.mnyknt.hu/wp-content/uploads/146303.pdf
Deák-Sárosi
László: Anapesztus vagy daktilus? -
Petőfi Sándor Szeptember végén és Áprily Lajos
Március című versének ritmusáról, Magyar Nyelvőr, 147. évf. 1.
szám, 63-77. DOI: 10.38143/Nyr.2023.1.63
https://nyelvor.mnyknt.hu/147-evfolyam-1-szam/
https://nyelvor.mnyknt.hu/wp-content/uploads/147107.pdf
Deák-Sárosi
László: A háromszólamú vers - Új magyar
verstan – összefoglaló, ismertető, Vár irodalmi folyóirat, 2023. 1.
szám.
Deák-Sárosi
László: A korai ír hangsúlyos verselés
tanulságai a magyar verstan szempontjából – egy bárd-strófa jellegzetességei
(részletek) – Irodalmi Jelen, 2023. május
Terdikné Takács Szilvia Deák-Sárosi László
új verstanáról, Magyar Nyelvőr, 147. évf. 1. szám, 134-136. DOI:
10.38143/Nyr.2023.1.134
https://nyelvor.mnyknt.hu/147-evfolyam-1-szam/
https://nyelvor.mnyknt.hu/wp-content/uploads/147114.pdf
„A
vers számomra mindig is egy tömörített dráma volt.”, Interjú Jónás
Gabriellával A háromszólamú vers című könyv hangzó Példatára kapcsán,
2023. április 04. 15:28 – nemzetikonyvtar:
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2023/04/04/_a_vers_szamomra_mindig_is_egy_tomoritett_drama_volt
„A nyelvápolást a művészet eszközeivel
missziónak tekintem.” - Interjú Havas Judittal A háromszólamú
vers című könyv hangzó Példatára kapcsán - 2023. április 27. 15:10 – nemzetikonyvtar
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2023/05/08/_a_nyelvapolast_a_muveszet_eszkozeivel_misszionak_tekintem
„Nekem már
korábban is fontos volt a történelmi témák feldolgozása” -
Beszélgetés Deák-Sárosi Lászlóval, késztette: László
Tamás, 2023. április 13. 11:51 – nemzetikonyvtar:
