Vas Katalin
Piroska Curriculum VitaE
Vas
Katalin Piroska 1952-ben született filmrendező és szociálpszichológus
szülőktől. Alsófokú zenei tanulmányait és kedvenc hangszerét, a
gordonkát Csáth Emőkénél és Somló Kláránál végezte, melyet középfokon a
Bartók Zeneművészeti Szakközépiskola követett, ahol feledhetetlen mestere
Kertész Ottó volt. Tanulmányai alatt több országos és nemzetközi
gordonkaverseny díjazottja volt. A Zenekadémián Friss
Antal és Banda Ede voltak a mesterei, a kamarazenét pedig Kurtág György és
Mihály András vezetése alatt végezte. Főiskolai tanulmányai alatt a Simon
Albert (Jumi) és Jeney, Sáry,
Vidovszky kezdeményezésére alakuló Új Zenei Stúdió
zenekarának csellistája volt, számos koncerten lépett fel szólistaként is. Itt
került kapcsolatba a Dobszay László és Szendrei Janka
által vezetett Schola Hungarica énekkarral. Egy későbbi, franciaországi
koncertjükön Katalin játszotta az egyik gregorian
tétel szóló cselló betétjét, amelyről hanglemezfelvétel is készült.
1975-ben a
Jeunesses Musicales világzenekar tagjaként európai
hangversenykörúton vett részt, egy évre rá 1976-ban diplomázott a
Zeneakadémián. Ugyanezen évben kötött házasságot férjével, Matuz
Istvánnal. Esküvőjükre Dukay Barnabás és Sáry László komponált számukra fuvola-cselló művet.
1978-81
között férjével és Gergely fiával hosszabb-rövidebb ideig Párizsban élt, ahol
férje a Pierre Boulez által vezetett IRCAM
kutatóintézet ösztöndíjasa és az Ensemble Intercontemporain tagja volt. A párizsi évek alatt Katalin
gyakran lépett fel a 2E2M (dőző, dőzem), az Itininaire
nevű együttesekben, a kutatóintézetben pedig hangszerének általa
felfedezett hangzási lehetőségeit rendszerezte.
1982-ben
hazaköltöztek és megszületett János nevű második gyermekük.
Franciaországi
zenei élményei folytatásaként, már Budapesten került kapcsolatba a XX. század
nagy magyar zeneszerzőjének, Lajtha Lászlónak itthon élő özvegyével,
akitől megkapta a szerző egyik kvintettjének kéziratát, és azon
fáradozott, hogy ezt a jelentős kamaraművet az Editio
Musica megjelentesse. 1982-től fáradhatatlan
utánajárásának eredményeképpen (és az Országos Filharmónia és a Magyar Rádió)
segítségével számos koncerten hangzottak fel Lajtha csellós, fuvola, illetve
hárfás kamaradarabjai. Később a Hungaroton két CD lemezen adta ki ezeket a
Lajtha műveket, amelyeken Katalin remek csellózását öt jelentős és
nagyformátumú Lajtha kamaraműben hallhatjuk.
Vas Katalin férjével (Matuz István) és gyermekükkel (Matuz
Gergely)
Lajtha
László művei mellett Katalin csellóművészi repertoárjában nagy
szerepet kaptak idősebb és ifjabb magyar zeneszerzők művei is.
Férjével többször előadták az idős mester, Farkas Ferenc Dialoghi című duóját,
amely kéziratán a szerző kezeírásával ez áll: Matuz Istvánéknak.
Ahogy Pertis Jenő 1984-ben írott Capriccio-jának
kottáján is Vas Katalinnak szóló
ajánlás látható, Weber Kristóf, Szigeti István egy-egy művének dedikációja
is Katalinnak, illetve férjének és fiának szól.
1985
március 17-én, születésének 300. évfordulóján a Zeneakadémia nagytermében J. S.
Bach 7 fuvolaszonátája hangzott el (Rohmann Imre
közreműködésével), amelyekben Katalin játszotta a continuo
szólamot. A pesti Vigadóban ugyancsak ő működött közre Sebestyén
János mellett a 11 Händel szonáta előadásában.
Oktatási
tevékenysége a debreceni zeneművészeti főiskolán indult, majd a
szegedin folytatódott. Budapesten a VII. kerületi Molnár Antal Zeneiskolában
tanított, ahol Császár Valéria kolléganőjével megalakította az
Erzsébetvárosi Vonósok Kamarazenekart, növendékekből, tanárokból. A zenekarral
bejárták szinte egész Európát.
A család
2000-ben Pilisborosjenőre költözött, ahol Katalin zeneiskolát alapított,
melyet nyugdíjba meneteléig nagy-nagy szeretettel, odaadással,
tagozatvezetőként irányított. 2004-ben megszervezte az Eufória című
koncertsorozatot, a Jenő napi koncerteket (amelyek egyikén az államtól
kapott új hangversenyzongorát is felavatták), továbbá a rendszeres növendék-és
tanári hangversenyeket. Megszerezte több hangszercég anyagi-erkölcsi
támogatását.
Oktatói,
tagozatvezetői tevékenységének elismeréseképpen 2005-ben megkapta a Pilisborosjenőért nevű
kitüntetést. 2007-ben pedig a zenei oktatásban végzett kiemelkedő
munkájáért az ARTISJUS díjat.
Nyugdíjazása
után ismét aktívan koncertezett, Bach, Händel, Haydn, s természetesen kortárs
magyar művek előadójaként.
2020-tól
kezdett csellót tanítani Ürömön (szükség esetén skype-on is), ahol tanártársai
és tanítványai részéről egyaránt magas megbecsültségnek örvendett [1] és
– dacára az időnkénti kényszerű on-line
oktatásnak – a növendékeivel való közös zenélés nagy örömmel töltötte el. Az
ürömi bölcsődében pedig szórakozva, játékosan vezette be a kisgyermekeket
a zene titkaiba.
Vas
Katalin
Az évek
során sokat szerepelt szólistaként az Országos Filharmónia koncertjein, a
Schola Hungarica lemezfelvételein, a Zágrábi Biennálén, a Korunk Zeneéje
hangversenyein, valamint a Videovox és Hungaroton
hanglemezein. Emlékezetes, jellegzetes csellójátékát több LP-és CD hanglemez,
valamint rádiófelvétel őrzi (Schönberg: Pierrot,
Ravel: Madagaszkári dalok, kortárs magyar művek, Bach, Händel continuók, Gabriel Pierné: Trió
stb.)
A
mindennapi életben, bármilyen problémával fordultak is hozzá, első kérdése
az volt: „Miben, mit tudok segíteni?” És segített, mindenütt, mindenben, amiben
tudott.
EMLÉKKÉPEK és HANGOK VAS KATALINRÓL
2 évesen édesanyjával
Matuz István és Matuz
Gergely fuvolaművészek, Vas Katalin csellóművész, valamint Szakács
István zongoraművész Händel-estje a Békés Városi Kulturális Központ, Könyvtár, Múzeum és
Sport Központban.
(2017)
Sonata
en Concert Op. 64 IV. Final gai (5:33)
II. Trio Op.
47. II. Piú mosso (5:52)
I. Trio Op. 22
I. Andante (4:510)
I. Trio Op. 22
III. Quasi lento (4:17)
II. Trio
Op. 47. I. Allegro ma non troppo (7:29)
II. Trio Op.
47. III. Vivace (8:41)