MAGYAR ÖRÖKSÉG 104. DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG
PROF.
DR. KLINGHAMMER ISTVÁN A MÖD BÍRÁLÓBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK KÖSZÖNTŐJE
A jó tanár feladata… a
változó iskola
Prof. Dr. Klinghammer István[1]
A jövőnk olyan lesz, amilyent a ma
iskolájából kikerülő fiatalok teremtenek. Ezért fontos a tanítás és a
tanulás. A nemzet jövője az iskolákban dől el.
Az elmúlt évszázadokban kialakult oktatási
rendszer lassan változott, hosszú ideig időt álló volt. A 20. század
második fele azonban gyors és óriási változást hozott az ismeretekben. A
természettudományok – a fizika, kémia, biológia – robbanásszerű
fejlődése, a mikroelektronika forradalma a digitális technológiával és
eszközeivel, szétfeszítette a korábbi tanterveket, hiszen az új ismereteket be
kellet építeni a humán tudományok uralta oktatásba.
A gyerekek terhelhetősége azonban
véges, ezért át kell szerkeszteni a korábbi tanterveket, hogy helyet kapjanak
benne a mindennapi életben fontos új ismeretek. Az új tudás módszertani
átadásánál pedig figyelembe kell venni a tanulók életkorától függő
absztraháló képességet is. Megváltozott az oktatás, és így az iskolák
szerkezete is. Ez történik a világban.
Az új tudás – használva az információátadás,
az internet, a képernyős vizualizáció módszereit – folyamatosan épül be az
iskolai oktatásba. Ezt a folyamatot a változó tanárképzés, a tanár-továbbképzés
és az önképzés biztosítja.
*
A tanárság a latin ars értelmében
nevezhető mesterségnek. A szó teljes jelentéstartományában ugyanis
egyszerre jelent képességet, tehetséget, művészetet, mesterséget,
tudományt, eljárást, de még furfangot is. … A tanár kulturális dominanciával
rendelkezik, – az a kultúrakincs, amelyet a pedagógus visz egy közösségbe, igen
fontos tényező. A pedagógusi állás társadalmi státusz. Ahol a legjobbak
választják a társadalmi megbecsülésnek örvendő pedagógusi hivatást, ott –
de csak ott – térül meg, szinte azonnal és kamatosan, az oktatás fejlesztésére
szánt összeg.
Úgy kell tanítani, ahogy a jeles magyar
pedagógus, Karácsony Sándor ajánlotta: minden tanítvány homlokán megkeresni a
titkos bélyeget, amellyel az illető a Széppel van eljegyezve, megkeresni
eszüket-szívüket kinyitó kulcsot, és kitárni a tudás, a fejlődés és
önfejlesztés kapuját. Nemzetközi vizsgálat bizonyítja, hogy a sikeres és
sikertelen oktatási rendszerek között a döntő különbség a tanári kar
minőségében rejlik.
*
A nagy kérdés: hogyan lehet segíteni a köz
érdekét szolgáló, nagy szellemi vagyont birtokló oktatási intézményeket, és
hogyan lehet bennük megerősíteni a minőséget, az értékes emberi
erényeket képviselő pedagógusközösségeket. 4 Trefort Ágoston miniszter az
1883. évi parlamenti vitában, az akkor éppen bevezetendő oktatási
reformról tartott expozéjában máig ható érvénnyel jelentette ki, ezen „tisztán
a helyes módszer és a tanárok okossága és helyes eljárása által lehet
segíteni”.
Ezzel kapcsolatban négy gondolatot
ajánlunk a jó tanárok figyelmébe: Az első gondolat a korszerűség. Az
alapvető cél széles szakképzési profiljaik szilárd elméleti megalapozása,
korszerű ismeretek és szemlélet elsajátítása. Követelmény a választott
szakterület alkotó művelésére való folyamatos felkészülés. Ez folyamatos
önképzést igényel.
A második gondolat a nyitottság. Ez két
részből áll. A szakmai nyitottság a tanároktól választott
tudományterületük nemzetközi fejlődésével való cselekvő
együttműködést igényli. A társadalmi nyitottság pedig hivatástudatot,
társadalmi problémáink iránti érdeklődést, a jelentős
célkitűzések ismeretét és megoldásukban való szerepvállalást igényli.
A harmadik gondolat az értékőrzés. A
tudomány eredményeit nem kell minden generációnak újra és újra felfedezni. Ez a
kapott örökségünk, úgy, mint a nemzeti kultúránk. Így kapcsolódik egymásba múlt
és jelen, és ezek ismeretére, mint szilárd alapra épül jövőt alapozó
oktató tevékenységül. Az iskolában a jobbításra kell törekedni.
A negyedik gondolat a minőség
követelménye. Ez mondhatni korparancs. Tanáraink számára az egyik fő
megoldandó kérdés a mindenáron való színvonalemelés. Most kötelesek vagyunk
mintegy vizsgázni abból, hogy az iskolában meg tudjuk-e válaszolni a
minőség új kérdéseit is. A jó tanártól a diákok az önzetlenségre és a
szolgálatetika szépségére is példát kapnak. „Azt a tanítót böcsüli
nagyra Isten, aki cselekszi, amit tanít, és mind
nyelvét, mind pennáját szíve gyökerének téntájába mártván, úgy szól, mint szíve járása vagyon” – írja az
egyetemalapító Pázmány Péter.
*
És még valami a jó tanár
figyelmébe! Platón az „Állam” című könyvében – Szókratészt megidézve – az
emberi lélek három részéről ír. A vágyak és az értelem mellett van egy
harmadik, a thymosz, amely a tanítványok általi
elismerést, a megbecsülést és az önbecsülést foglalja magában. Valójában vágyunk
mások megbecsülésére, ez a forrása önbecsülésünknek, de „vannak helyzetek,
amelyekben fáradságunk jutalma azon meggyőződésünk, hogy
kötelességünket teljesítettük” – szól Eötvös Loránd rektori szava.
A Magyar Örökség 104. díjátadó ünnepségének résztvevői