Lantos Rezsőné Osváth Edit

Kecskemét, 1928. május 19. – Siófok, 2009. július 18.

„Gyermekként mindig elbűvölt a hangok világa. Rájöttem, hogy képes vagyok felidézni hangokat, hangközöket, így játszottam velük, hogy teszteljem magam. Később, hét évesen már biztos voltam benne, hogy az életem a zenének és a tanításnak fogom szentelni.”

Osváth Edit Kecskeméten született. a kecskeméti református gr. Tisza István gimnázium érettségizett 1946-ban, majd 1947-ben a Népiskolai Tanító(nő)képző intézetben szerzett népiskolai tanítói oklevelet. Ugyanebben az évben felvették az Országos Magyar Liszt Ferenc Zeneművészeti főiskola elemi iskolai énekszaktanítói tanfolyamára, ahol tanárai voltak többek között Ádám Jenő, Kodály Zoltán, Járdányi Pál, Zalánfy Aladár, Perényi László, Bárdos György, Gárdonyi Zoltán és Karvaly Viktor.  A Fazekas Mihály Gyakorló Iskola ének-zene szakos egyetemi gyakorlatvezető tanáraként hosszú éveken keresztül oktatta a zeneakadémiai hallgatókat gyakorlati pedagógiára. Ezzel egyidőben, 8 éven keresztül a Magyar Rádió iskolai énekóráinak vezető tanára is volt, aki. Lukin Lászlónéval együtt elkészítette az általános iskolák 1-3. osztálya számára az ének-zene tanítás tankönyvét és kézikönyvét, amely a Kodály-Ádám énekeskönyvek után az egyik legkiválóbb tankönyvnek számított.

Osváth Edit énekszaktanítói oklevele (1948)

Férje halála után hívták meg először a bostoni Kodály Intézetbe, majd a torontói Royal Conservatory of Music-ba, ahol 1981-tól oktatta a zenetanárokat a Kodály Zoltán nevével fémjelzett módszer alkalmazására. A Konzervatórium Kanada Zeneakadémiájának számít, itt nyújtják a zenetanárok számára a legmagasabb szintű képzést. Emellett rendszeresen vezetett kurzusukat Calgaryban és Hamiltonban, mindenütt a Kodály zenei nevelési elvei alapjára épülő módszert alkalmazva és terjesztve. Támogató és élettel teli személyiségének köszönhetően mindezt olyan sikerrel, hogy tanítványai közül többen életpályának választva az énektanítást képessé váltak arra, hogy nyugdíjba vonulása után folytassák a konzervatóriumi oktatást is. Ezért a tevékenységéért 2000-ben Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott a Magyar Köztársaságtól, 2008-ban, nyolcvanadik születésnapja alkalmából pedig Kodály Zoltán Emlékéremben részesült.

A Lantos család

A KISZ Központi Művészegyüttes Központi Kórusának 25 éven keresztül volt másodkarnagya, férje, Lantos Rezső időnkénti távollétében (Lantos Rezső a Magyar Állami Népi Együttes vezető karmestere is volt 25 éven keresztül) és mellette a nőikarral kiemelkedő rangú, európai kórusversenyek sokaságáról tért haza első díjjal. Lantos Rezső 1977-ben bekövetkezett hirtelen halálakor az ő helytállása mentette meg az énekkart a széteséstől, 1980-ig vezette tovább, tartotta egyben és vitte sikerre hazai és külföldi hangversenyek sorozatában.

Aki egyszer is kapcsolatba kerülhetett vele, soha nem felejtheti varázslatos, elbűvölő egyéniségét. Fantasztikus zenész, türelmes és bátorító pedagógus volt. Szellemisége, értékőrző magatartása, emberi hitvallása példaértékű volt tanítványai és kollégái számára.

Pribay Borbála-Szarka Tamás