100 ÉVESEK VAGYUNK

JUBILÁL A NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR

Egy évszázad hatalmas idő egy zenei együttes életében – kiváltképp a viharos történelmű Magyarországon. A Nemzeti Filharmonikusok elődjét, a Székesfővárosi Zenekart 1922 végén a Fővárosi Könyvtár zenekedvelő tisztviselője, Bor Dezső alapította: az eleinte csupán negyvenegy főt számláló muzsikusgárda 1923. április 5-én mutatkozott be a Vigadóban. Az első évtized zenekarépítéssel és a közönségbázis kialakításának munkájával telik: tíz év alatt ezer koncert sok népszerű helyszínen: Állatkert, Gellért Szálló, Károlyi-kert, Rádió, Vigadó, a mai Erkel Színház, Zeneakadémia. Tíz év után, hetvenre növekedett taglétszámmal a zenekar jelentős tényező a budapesti zeneéletben. A harmincas-negyvenes években a Budapesti Hangversenyzenekarral egyesült Székesfővárosi Zenekar élén már világhírű karmesterek koncerteznek Mengelbergtől Weingartnerig, Mascagnitól Richard Straussig, és a szólisták között is olyan muzsikusokat találunk, mint Nathan Milstein és Emil Sauer, Végh Sándor és Anda Géza. Búcsúkoncertjén a Bartók házaspár is a zenekar társaságában lép fel.

Nemzeti Filharmonikus Zenekar © MNF / Csibi Szilvia

Az együttes első nagy korszaka, immár a II. világháború után, Ferencsik János nevéhez fűződik. 1952-től Állami Hangversenyzenekar az együttes neve, a nagy műveltségű, széles látókörű karmester pedig 1953-tól haláláig, 1984-ig áll a muzsikusgárda élén. Irányításával válik az ÁHZ országos hírűből világhírű együttessé: nagy sikerű budapesti és vidéki koncertek, külföldi turnék és számtalan hanglemez fémjelzi az elmélyült közös munkát. Ferencsiket a bécsi klasszikusok elismert interpretátoraként tartotta számon a közvélekedés, ám Bartók és Kodály alkotásait, valamint a modern magyar zenét is elkötelezetten tolmácsolta. A Ferencsik halála utáni átmeneti években Kobayshi Ken-Ichiro vezeti az együttest: a zenekarral máig gyümölcsöző kapcsolatban álló hajdani karmesterverseny-győztes lelkes és szuggesztív vezényletével az ÁHZ számos nagyszerű koncerttel ajándékozta meg közönségét.

Nemzeti Énekkar © MNF / Csibi Szilvia

A harmadik nagy korszak kezdetének éve 1997: a magyar zeneélet páratlan tudású, középponti alakja, a különlegesen sokoldalú Kocsis Zoltán ekkor veszi át az Állami Hangversenyzenekar vezetését. Közel húsz esztendős munkája újabb névváltással és az együttes átszervezésével kezdődik: a Nemzeti Énekkarral szimbiózisban dolgozó Nemzeti Filharmonikus Zenekar a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelni képes, csúcsprodukciókat nyújtó együttesként lép át a 21. századba, amelynek elején minden korábbinál vonzóbb új otthonra is talál, a Müpa rezidens zenekaraként. Repertoárja felfrissül és megújul, olyan művekkel gyarapodva, mint Debussy, Rachmaninov, Schönberg alkotásai, Richard Strauss operái és a kortárs magyar zene számos alkotása Szokolaytól Jeneyig. Nagyszerű eredmény a Bartók Új Sorozat – sajnos félbemaradt – impozáns lemezciklusa. Az együttes koncertjeivel is a jövőbe tekint, próbatermi vendégségein kamarazenét kínálva közönségének, a beavató koncerteken a fiatalokat győzve meg a komolyzene értékeiről, az Úton a zene edukációs programjának keretében pedig távoli falvak iskoláiba juttatva el a klasszikusok üzenetét.

Herboly Domonkos főigazgató © MNF / Csibi Szilvia

Kocsis Zoltán fájdalmasan korai halálát (2016) követően 2017 tavasza és 2020 nyara között a zenekar korábbi első állandó karmestere, Hamar Zsolt vállalta az együttes szakmai irányítását. Jelképesnek is tekinthető, hogy a Nemzeti Filharmonikusoknak éppen a jubileumi évad kezdetén lett Kocsis elhunytát követően újra főzeneigazgatója, Vashegyi György személyében. Az enciklopédikus tudású, sokoldalú karmester vezetésével a zenekar és a kórus ismét megújulás elé néz: második évszázadát megkezdve újból felfrissíti repertoárját, nyitottan az operaműfaj, a Haydn és Mozart nevével fémjelzett bécsi klasszika, a felfedezésre váró ritkaságok és a magyar zene értékei iránt.

Vashegyi György főzeneigazgató © MNF / Csibi Szilvia

A centenárium tiszteletére a Nemzeti Filharmonikusok gazdag fotóalbumot jelentet meg, amelynek internetes változata mind magyar, mind angol nyelven az érdeklődők legszélesebb körével ismerteti meg száz esztendő legizgalmasabb relikviáit. A zenekar menedzsmentje #100 évesek vagyunk címmel honlapot készít (https://100evesekvagyunk.hu/), melyen az érdeklődők a zenekar történetéről találhatnak fotókkal illusztrált, izgalmas tényeket és dokumentumokat. Film született az együttesről, mely bemutatja az egymást követő művészeti vezetők által fémjelzett korszakokat. Megszólalnak benne a zenekar régi és új tagjai, valamint vezetői, történeteket osztva meg a közönséggel az együttes hétköznapjairól és a művészi munka ünnepi pillanatairól, a turnékról és a zenekari létformáról. A film mind az említett honlapon, a Nemzeti Filharmonikusok youtube csatornáján és néhány sorral lejjebb a Parlandóban is megtekinthető.

***

A százesztendős együttes jubileumi hangversenyén, 2023. április 17-én, a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében Bartók Cantata profanáját, Liszt A-dúr zongoraversenyét és Brahms I. szimfóniáját hallhatta az ünneplő közönség Ránki Dezső, László Boldizsár, Bretz Gábor, valamint a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével, a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényletével.

Forrás: MNF

100 éves a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (6:05)

Volt egyszer egy karmester, aki amatőr zenészekből szervezte meg a Székesfővárosi Zenekart, amelynek első fellépése 1923. ápr. 6-án volt a Vigadóban. Ezt az együttest ma úgy hívják, hogy Nemzeti Filharmonikus Zenekar. A jubileumról beszélgettünk Vashegyi György főzeneigazgatóval és Kovács János karmesterrel. Az M5 a közmédia kulturális csatornája. Az M5 az a hely, ahol a kultúra otthon van. Legyen szó irodalomról, zenéről, film- és színházművészetről, képzőművészetről, történelemről vagy épp a kultúrát érintő közéleti kérdésekről. Főbb műsoraink: Librettó, Ez itt a kérdés, Kommentár Klub, Multiverzum, Kunszt, M5 história, Kontúr, Agenda M5, a kultúra otthona

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története címszavakban / Az első két évtized (1:18)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története címszavakban Az első két évtized 1923. április 5-én tartja a Székesfővárosi Zenekar első nyilvános fellépését Bor Dezső alapító karnagy vezényletével a Pesti Vigadó Nagytermében. Már az első évadban közel százötven koncertet ad az együttes, főleg az Állatkertben és a Gellért-fürdő Márvány-termében vasárnaponként. A Magyar Rádióban közvetített első szimfonikus együttes a Székesfővárosi Zenekar. 1927-ben indul a zenekar ingyenes szabadtéri hangversenysorozata a Városligeti Iparcsarnoknál. A nagyszabású jubileumi koncertet a Vigadóban, ezredik ünnepi hangversenyüket pedig a Ligetben tartják meg. 1934-től a nyári hangversenyek új népszerű szabadtéri helyszíne a Károlyi-kert. A zenekar 15. jubileumáig 505 zeneszerző 1936 művét adják elő nagy sikerrel. Bartók Béla magyarországi búcsúkoncertjén a Székesfővárosi Zenekarral lép fel. Willem Mengelberg, a világhírű holland dirigens öt koncerten Beethoven összes szimfóniáját vezényli.

 Nemzeti Filharmonikus Zenekar története címszavakban / A második két évtized (1:25)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története címszavakban A második két évtized A Székesfővárosi Zenekar a második világháború idején is rendszeresen fellép egészen ’44 őszéig. A Pesti Vigadóban például 1943-ban Beethoven Missa Solemnisét játszák a Budapesti Kórussal együtt. 1947 júniusában a zenekar ausztriai turnéra vállalkozik. A bécsi Konzerthausban Fricsay Ferenc és Somogyi László vezényletével két koncerten is nagy sikert aratnak. Az 1952-ben létrejött Országos Filharmónia keretében Magyar Állami Hangversenyzenekar néven működik tovább az együttes. A vezető karmester Ferencsik János lesz. Az ÁHZ 1955 májusában a Prágai Tavaszra is eljut. 1957-ben jön létre a világhírű Magyar Kamarazenekar az ÁHZ koncertmestere, Tátrai Vilmos irányításával. Decemberben Kodály Zoltán 75. születésnapja alkalmából a Hangversenyzenekar három koncerttel is köszönti a mestert. A következő év nyarán adja az ÁHZ első szabadtéri koncertjét Beethoven műveiből Martonvásáron. A 60-as évektől egyre több külföldi turnét tart az együttes, többek között Angliában és Franciaországban is.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története címszavakban / A harmadik két évtized (1:21)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története címszavakban A harmadik két évtized 1963-ban az idős Sztravinszkij vezényli Zsoltárszimfóniáját az Erkel Színházban. Arthur Rubinstein, a világhírű zongoraművész Chopin és Brahms egy-egy zongoraversenyét játssza az ÁHZ-val az Erkel közönségének. Benjamin Britten angol zeneszerző Peter Pears tenorral együtt érkezik Budapestre, hogy közös koncerten adják elő a komponista Háborús requiem című művét. David Ojsztrah 1972-ben hegedűművészként és karmesterként is elvarázsolja a Zeneakadémia publikumát. 1974 márciusában a zenekar Tokióba utazik, és nagy sikerű turnét tart Japánban. 1975 augusztusában az ÁHZ Ránki Dezső közreműködésével az ausztriai Villachban köszönti ünnepi koncerttel Leonard Bernsteint. Az Állami Hangversenyzenekar fennállásának fél évszázados jubileumán Ferencsik János így nyilatkozik az együttesről: „Ennél az ötven évnél ott voltam, ismerem őket a születésüktől kezdve.” Az ÁHZ a 80-as években sikerrel folytatja külföldi turnéit. 1982-ben többek között Athénban, 1983-ban pedig Kijevben is fellépnek.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története címszavakban / A negyedik két évtized (1:33)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története címszavakban A negyedik két évtized 1984-ben, 77 éves korában meghal Ferencsik János. A nemzetközi hírű karmester eltávozása után a zenekar sokáig vezető nélkül marad. Az ÁHZ 1985 végén a Carnegie Hallban lép fel Fischer Ádám vezényletével. Egy évvel később Lamberto Gardelli lesz az együttes első vendégkarmestere. 1987-től Kobayashi Ken-Ichiro vállalja a zeneigazgatói tisztséget. A japán dirigens 1974-ben megnyerte a Magyar Televízió első nemzetközi karmesterversenyét, ekkor vált a hazai közönség kedvencévé. Az ÁHZ 1988-ban a Bécsi Filharmonikusok legendás újévi koncertjeinek helyszínén, a Musikverein Aranytermében ad nagy sikerű koncertet. A zenekar 1993-ban fennállásának hetvenedik évfordulóját, 1994-ben pedig Kobayashi Ken-Ichiro húsz éves művészi jubileumát ünnepli. A tokiói Osaka Dome 1997-ben nagyszabású koncerten látja vendégül José Carreras, Diana Ross és Plácido Domingo trióját az Állami Hangversenyzenekar kíséretében, amely a következő évben nevet változat, és Nemzeti Filharmonikus Zenekarként működik tovább. Az együttes új vezetője 1997 őszétől Kocsis Zoltán lesz. A világhírű zongoraművész és karmester először zeneigazgatóként, majd 2002-től főzeneigazgatóként sikert sikerre halmozva formálja újra a zenekart.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története címszavakban / Az ötödik két évtized (1:48)

2005-ben avatják fel a Művészetek Palotáját. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ünnepélyes nyitókoncertjén Mozart-művek csendülnek fel Rost Andrea közreműködésével, Kocsis Zoltán vezényletével. 2007-ben a világhírű színművész, Sir Roger Moore az UNICEF nemzetközi jószolgálati nagyköveteként az NFZ-vel együtt ad jótékonysági koncertet, ahol Saint-Saëns Az állatok farsangja című művének narrátoraként lép színpadra. A 2011-es Liszt-év egyik kiemelkedő eseményeként a zenekar a Vatikánba látogat, hogy XVI. Benedek pápa jelenlétében Kocsis Zoltán vezényletével ünnepi műsort adjon elő. A Kocsis-korszak egyik legizgalmasabb vállalkozása, hogy az együttes műsorra tűzi Richard Strauss ritkán hallható operáit parádés szereposztásban és különleges rendezésben. 2016. november 6-án hosszú betegség után meghal Kocsis Zoltán, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb hatású magyar művésze. Szimbolikus jelentőségű, hogy éppen ezen a napon ad a zenekar Bartók-koncertet Sanghajban. Kocsis Zoltán zeneigazgatói helyét az NFZ korábbi első karmestere, Hamar Zsolt tölti be 2017 márciusától 2020 augusztusáig. Vezetésével a zenekar az európai turnék mellett többek között a kínai Vuhanban is nagy sikerrel szerepel. A 2020-ban kitörő koronavírus-járvány miatt sajnos az együttes számos koncertje elmarad. Annál nagyobb aztán a viszontlátás öröme, még ha biztonsági okokból sokszor maszkban is lépnek fel a muzsikusok. 2021-ben Kocsis Zoltán születésnapján hagyományteremtő céllal megszületik A magyar klasszikus zene napja. A változatos koncertsorozat keretében az NFZ a Zeneakadémián játszik Devich Gergely és Madaras Gergely közreműködésével. A zenekar 99. évadában idén olyan világsztárok működnek közre, mint François Leleux, Julian Rachlin, Charles Olivieri-Munroe vagy Keri-Lynn Wilson.