ÓKOVÁCS SZILVESZTER
RÉTI
JÓZSEF MÉLTATÁSA[1]
Ókovács Szilveszeter[2]
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mai autóba már nem
szerelnek CD-lejátszót, a magnókazetta bedarálva végezte, a bakelitlemez úri
luxusként kacsint vissza, de régi jelentőségét már meg sem közelítheti. Mi
marad akkor nekünk, a mostani önmagunknak és az utánunk jövő
generációknak? Egy USB-port és a beledugott pendrive? Egyáltalán ez 13 magyarul
van? Nincs, de ez sem marad. Ami marad és a hanghordozó-történelem végállomása
lesz, az a felhő-alapú streaming. Miért is ezzel kezdem?
Azért, mert 1925-ben, a
gramofon-korszak csúcsidejében született egy magyar
fiú Romániában, ráadásul a román Romániában, közelebbről az olajiparáról
is híres Ploieștiben. Akkor Rield
Józsefnek hívták, ma, 98 esztendővel később a világ bármely pontjáról
hallható viszont a hangja, ha a nagy platformok bármelyikének oldalán beütjük
Réti József nevét. Ma reggel 19 korongról szólt azonnal felismerhető,
kissé zárt, egyedi felszínű, felfele korlátlan tenorja. Mi ez, ha nem az
emberi-művészi léptékű örökkévalóság, az énekes kimondott vagy
kimondatlan célja azon túl, hogy a terem közönségét is elbűvölhesse?
De vissza az
életrajzhoz. A kisfiú Jóska olajmérnök édesapja akkor Romániában teljesített
szolgálatot, a család 1939-ben települt vissza Magyarországra. Réti kezdetben
zeneszerzést tanult, mesterei Lisznyay Szabó Gábor és
Faragó György voltak. Később a Liszt Ferenc kórus tagja lett. Elmondása
szerint a pécsi IX. szimfónia koncert hozta meg életében a döntő
fordulatot, ekkor határozta el, hogy énekes lesz. 1949-től a Honvéd
Együttes, 1953-tól a SZOT Együttes énekkarának tagja. Az Operához 1953-ben
került, előbb ösztöndíjasként, majd 1973-as haláláig magánénekesként.
Réti József
(opera.hu)
Réti pályafutása három egyenrangú területre oszlik: éppoly
jelentős volt opera-, mint pódiuménekesként (oratórium, dal), valamint
1964-től zeneakadémiai tanárként. Az Operában a Bohémélet Parpignoljaként debütált, Tóth Aladár óvó felügyelete
mellett kezdetben kisebb feladatokon edzette – ezek közül nem egyet örömmel
tartott meg haláláig. 1956 után hamar felfedezték benne a rég keresett Mozart-,
és bel canto tenort, Rösler
Endre utódját. Sorra kapta a testhezálló feladatokat: A sevillai borbély Almaviva grófját, a Don Pasquale Ernestóját.
Réti József Almaviva grófként (Rossini:
A sevillai borbély)
(papageno.hu)
Az Ory grófja címszerepében
(operavilag.net)
A „nagy kiugrásra” 1961-ben került sor: ekkor brillírozott
először az Ory grófja címszerepében, melyet
további jeles alakítások követtek: a Cosě fan tutte Ferrandója, a Don Giovanni
Don Ottaviója, a Manon Lescaut
Des Grieuxje, a Titkos
házasság Paolinója, a Wozzeck
Kapitánya, a Szöktetés a szerájból Belmontéja, a
Szerelmi bájital Nemorinója, a Márta Lyonelja, a Bohémélet Rodolfója,
a Hamupipőke Ramirója, a Lammermoori
Lucia Edgardója, a Három a kislány Schubertje, A denevér Eisensteinje, a Rodelinda Grimwaldja és nagy
kedvence, A nürnbergi mesterdalnokok Dávidja.
1953. október 10-én
lépett először az Operaház színpadára azzal a kétmondatos
Parpignollal, és lépett onnan le szinte napra
pontosan húsz esztendővel később, 1973. október 26-án, a Don Pasquale
nehéz, kényes tenor főszerepének, Ernestónak eléneklése után – de úgy
mondanám inkább, hogy 1108 előadás abszolválása után – intézményünk
nyilvános adatbázisa, a majdnem 60 ezer előadás minden részletét
rögzítő Opera DigiTár összegzése szerint.
Elképesztő szám ez, ma ennyit három főszerepes szólista teljesít
harminc év alatt, nagyságrendileg elmondható tehát: szinte 100 esztendőt
dalolt csak az Opera színházaiban Réti József – két évtized alatt. Mindeközben
a gömbölyded Réti nem tartozott a Házy- vagy Melis-típusú, elsöprő énekesszínészek közé, azonban
egyszerre különleges és különös 14 hangjával mégis mindent meg tudott oldani.
Opera- és hangverseny repertoárja a preklasszikusoktól a kortársakig terjedt,
több ős- és magyarországi bemutató részese volt. Ilyesmi időnként
elhangzik művészekről, és nincs idő belegondolni laudációk alkalmával, hogy egy Bach-passió tenoráriájának
futamai és annak stílusa, hangütése, nyelvezete annyiban különbözik egy kortárs
atonális mű megtanulásának és eléneklésének nehézségeitől, mintha a
focistának kosaraznia kellene…
Pályafutása nemcsak
itthon, de Európában is kibontakozhatott, az 1960-as években a Rádió és a
Hungaroton is számos felvételt készített vele. Novemberben lesz 50 éve, hogy
mindössze 48 évesen, ereje és művészete teljében elragadta a halál.
A sors iróniája, hogy
több évtizeddel halála után került ismét a nemzetközi figyelem kereszttüzébe.
Herbert von Karajan nevelt lánya, Monique Montagne fedezte fel az „ismeretlen hangot”, amikor a Bal
lábam (My left foot) című ír filmet nézte, amelynek képsorai felett a
tenor a Cosí fan tutte
gyönyörű áriáját énekelte. Montagne hosszas
nyomozás után jutott az ismeretlen magyar művész nyomára, kereste őt,
de már csak a művész régóta hantolt sírját mutathatták meg neki.
Emléke szívünkben
örökké él, szoktuk mondani igazán kedves és valóban felejthetetlen halottainkról. De én például hároméves voltam Réti József
elhunytakor, és vidéki gimnazistaként életemben először az Operaházban
csak 1987-ben jártam, amikor a nagy tenorista emlékét belephette a por. És
mégsem. Amikor végre újra lehetett, 1991-ben posztumusz örökös taggá
választották, ez hatalmas érdem, amikor művészek művészre voksolnak,
és még kampányra sem nyílik mód. És itt a mai nap, egy újabb ünnepi mérföldköve
a nem-felejtésnek.
19 órányi zene
bárhonnan, bármikor, bármennyiszer meghallgatható Réti Józseffel. Nem kell, nem
is szabad és nem is lehet elfelejteni azt, akit érdemesnek talált saját
jelenkora a – de szép szóval mondták régebben – megörökítésre. A maradék
időt felesleges és a zenét, hangot leírni ab ovo képtelen beszéd helyett
most ne Donizettit, hanem már Mozartot hallgassuk Réti Józseffel karöltve,
Medveczky Ádám vezényletével. A nem sokkal halála előtt felvett
árialemezről a legszebb ária szól most is, mint abban a filmben. Un aura amorosa – a szerelem bűvös ködéről mesél, nem a
feledésről. Isten éltesse odaát is
Réti Józsefet!
https://www.youtube.com/watch?v=LzJIeahG-Vk (6:09)
Donizetti: Az ezred lánya - Tonio áriája (9 magas C-vel!!!)
Réti József (Sung in
Hungarian), vezényel: Lukács Ervin
https://www.youtube.com/watch?v=qtv6KxcjftQ (4:32)
W.A. Mozart: Cosě fan tutte – "Un'aura amorosa (Ferrando áriája, I. felv.)
Réti József és Budapest Filharmóniai Társaság
Zenekara, Vezényel: Medveczky Ádám
℗ 1987 HUNGAROTON RECORDS LTD.