TARDY LÁSZLÓ
MOSONYI
MIHÁLY: III. F-DÚR MISE[1]
Mosonyi Mihály
Mihály Mosonyi (1815-1870)
- 3. F-dúr Mise (1849) (39:16)
Mosonyi Mihály: 3. F-dúr Mise (1849)
Vanessa del Riego Ledo (szoprán); Simone
Veder (alt); Lars Terray
(bariton);
Liszt Ferenc Kórus és Zenekar Chorus, vezényel Scholz Péter
1. Kyrie 0:00
2. Gloria 7:05
3. Credo 14:29
4. Sanctus 26:16
5. Benedictus 28:05
6. Agnus Dei 32:53
Mosonyi Mihály: III.
F-dúr mise 2009. október 30-án templomunk ének- és zenekara egy holland
kórussal együtt szólaltatta meg Mosonyi Mihály III. F-dúr miséjét. Kérdezhetné
valaki: hogyan lehet rávenni egy holland kórust arra, hogy egy itthon is alig
ismert zeneszerző hosszú és nehéz művét megtanulja. A kérdés nyitja
egy név: Scholcz Péter, Hollandiában élő magyar
muzsikus neve. Néhány évvel ezelőtt bukkant fel kórusunkon, itteni rokona,
a zenekarban nagybőgőn muzsikáló Vasváry
Árpád 157 révén. Amikor első alkalommal vett részt egy 10 órai nagymisén,
felajánlotta, szívesen bőgőzik ő is, ha kell. Rendszerint kell,
hiszen évek óta csak egyetlen állandó nagybőgőse van a zenekarnak. Az
első hosszabb beszélgetés folyamán kiderült: „Mosonyi ügyben utazik” – a
szó szoros értelmében: amikor ideje engedi, hazarepül Magyarországra, és zenei
gyűjtemények, templomi kottatárak mélyén kutatja Mosonyi Mihály
zeneműveit. Ismereteim szerint ennek az ügynek ő jelenleg a
legnagyobb pártolója és ismerője. A magyar zenetudományi közélet is számon tartja kutatásait, amikor a 19. századi magyar zene
területe kerül egy konferencián vagy zenei rendezvényen terítékre, meghívják,
és ő jön, részt vesz a munkában. De nemcsak itthon, hanem választott
hazájában, Hollandiában is ezt teszi. Saját kórusával hangfelvételeket készít a
megtalált művekről, így vették fel Mosonyi két nagyobb miséjét, az
A-dúr és F-dúr misét is CD-re. A közreműködők mind hollandok: az
amsterdami Liszt Ferenc kórus és zenekar tagjai. A misék mellett Mosonyi egyéb
egyházi művei hallhatók: az első magyar miniszterelnök, gróf
Batthyány Lajos requiemjére komponált Libera me, az úrnapi szekvencia: Lauda Sion Salvatorem,
egy graduale és offertorium,
Ave Maria, Pater noster és Ave verum.
Csupa olyan mű, amelyet Scholcz Péter kutatott
fel, itthon szinte soha nem hallható. Pedig Mosonyi Mihály a maga korában (1815
és 1870 között élt) jelentős alakja volt a magyar zenei életnek. A mai
Burgenland területén, Frauenkirchenben
(Boldogasszonyfalva) született, tanítói pályára készült. Néhány évig nemesi
családoknál tanítóskodott is, közben zeneileg képezte magát. 1942-ben költözött
Pestre és kapcsolódott be az itteni zenei életbe. Első szimfóniáját a
Pestbudai Hangászegyesület mutatta be nagy sikerrel 1844-ben. A szimfonikus és
egyházi zene mellett igen gazdag kamarazenei munkássága is, ezek nagy része is
kéziratban maradt fenn. Liszt Ferenc nagyra becsülte tehetségét és
zeneszerzői munkáját. Ezt azzal is kifejezte, hogy az esztergomi bazilika
felszentelésére írt Missa Solemnishez
(Esztergomi mise) Mosonyit kérte meg, hogy írjon betétként Gradualet
és Offertoriumot. Liszt tiszteletét azzal is
kifejezte, hogy halálára gyászzenét komponált, és egyik művének, a Szép
Ilonka című operájának témáiból zongora-parafrázist komponált. Scholcz Péter két éve elhozta Mosonyi Ave
Mariajának ének-zenekari kottáit, és azt 2008. január
1-én vezényletével be is mutattuk. Vele volt Greetje
de Haan énekművész-karnagy, aki a bemutatón a
szoprán szólót énekelte. A mise utáni beszélgetésben felvetette: szívesen jönne
saját kórusával, a Min Ghesellen énekkarral
Budapestre és adna a mi együttesünkkel közös koncertet a Mátyástemplomban.
Telefonbeszélgetés, emailezés, majd a kórus
elnökségének látogatása után alakult ki az időpont és a műsor:
Mozart, Franck, Duruflé
egy-egy motettája, majd Mosonyi Mihály F-dúr miséje. A Mosonyi mise anyagát
ismét
Scholcz Péter „szállította”. A mű stílusa érdekes módon idegenül
hangzott a kórus, a zenekar számára. Pedig ahonnan Mosonyi merített, az nálunk
repertoáron van: a bécsi klasszikusok formavilága és a romantikusok harmónia
fűzése. A dallamok és motívumok tekintetében viszont valóban olyasmivel
találkoztunk a darabban, amit szokni és tanulni kellett. A 19. század magyar
zenéje − így volt ezzel még Erkel Ferenc is az operáiban − kereste
a maga nyelvét. Próbálta levetkőzni a „német béklyót” és kereste a maga
hangját. A verbunkos zene és a népszínművek
világa erősen hatott legtöbbjükre. Nem ők tehetnek róla, hogy az
ősi magyar zenei nyelvet – a népzene gazdag világát – csak a 19. század
végén fedezi fel Vikár Béla, és az ő nyomain elindulva tárja fel majd Kodály
és Bartók.
A Mosonyi mise
előadására megfeszített munkával készültünk: kórusnap Máriabesnyőn,
amelynek végén nagy sikerű Haydn-koncertet adtunk a kegytemplomban,
zenekari szólampróbák, majd a Min Ghesellen kórussal
közös próba október 28-án, csütörtökön. Két nappal később, a hangverseny
napján délután 5 órától újabb együttes próba volt, majd 7 órakor a koncert,
amelyet plébános atyánk bevezető szavai nyitottak meg. Az első
részben Greetje de Haan
vezényelte Mozart Sancta Maria graduale-ját,
Duruflé Ubi caritas motettáját és C. Franck
150. zsoltárát. A Mosonyi misét Scholcz
Péter vezette igen nagy zenei biztonsággal: érezni lehetett, hogy a partitúra
minden hangját ismeri. Az énekes szólisták Greetje de
Haan és Páni János voltak. A jól sikerült és a
közönség által nagy tetszéssel fogadott koncert után együtt ünnepeltünk a
plébánia dísztermében. A szép este kölcsönös ajándékozással és énekléssel
fejeződött be. Szőjük a terveket a folytatásról: a Mosonyi mise
műsoron tartásáról és a viszontlátogatásról.
Reméljük, hamarosan erre is sor kerül. (2009)
[1] Megjelent az ÖSSZHANG c. kötetben, amely válogatást tartalmaz Tardy László egyházzenei írásaiból. Szerkesztette:
Szalay Olga, Budapest, 2018.