75
ÉVES
I.
DOHOS LÁSZLÓ NYUGÁLLOMÁNYÚ EZREDES, A MH LISZT FERENC-DÍJAS
FŐKARMESTERE, A DEBRECENI EGYETEM ZENEMŰVÉSZETI INTÉZETÉNEK EGYKORI TANÁRA[1]
A magas beosztású főzeneigazgatói, későbbiekben
főkarmesteri beosztást először 1920-ban vezette be a Magyar Királyi Honvédség
azzal a céllal, hogy a katonazenekarok szolgálati tevékenységét és szakmai
munkáját egy felelős szaktekintélyen keresztül koordinálja és irányítsa az
irányadó szabályzatok alapján. A következőkben Dohos László nyugállományú
ezredes, Liszt Ferenc-díjas főkarmester munkásságát mutatja be Sárosi Péter
százados írása.
A katonazene elmúlt közel százéves
főzeneigazgatói-főkarmesteri pozíciója az eltérő társadalmi berendezkedésben
nagyon izgalmas és felelősségteljes beosztás volt, hiszen minden döntés
meghatározza a jövő katonazenei nemzedék megítélését, helyét és szerepét a
hadseregben. Dohos László ezredes, főkarmester szakmai életútja egyszerre volt
könnyű és nehéz, hiszen látszólag egy jól működő katonazenei szakközeget vett
át elődjétől, noha neki kellett felvállalni, hogy a korabeli szakmai attitűdöt
és berögzüléseket szembesítse a XXI. század kihívásaival.
Dohos László 1948. augusztus 1-én született a
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bűdszentmihályon (ma Tiszavasvári). Szüleit korán
elvesztette, így rokonai nevelték fel és tanítatták a helyi általános
iskolában. Zenei tanulmányait is itt kezdte el szárnykürt hangszeren úgy, hogy
csak minimális tanári útmutatás mellett saját magát képezve került be a
tiszavasvári úttörőzenekarba. Az ifjú tehetséges muzsikusra hamar felfigyelnek
és mentorai zenei pályát javasolják neki továbbtanulásnak. A zenei
pályaválasztás kiszemelt iskolája az akkoriban frissen alapított Magyar
Néphadsereg Zenész Tiszthelyettes-képző Szakközépiskolája lett, ahova 1962-ben
sikeresen felvételt nyert. Harsona tanszakon kezdte meg középfokú zenei
tanulmányait, tanárai Koppány Csaba a Postás Zenekar, majd később Steiner Ferenc
az Operaház harsonásai voltak. A zenenövendék-iskola tanári kara kiváló
pedagógiai hátteret nyújtott az ifjú muzsikus szakmai fejlődéséhez. Kamarazene
területén érte el legnagyobb sikereit, amikor évfolyamtársaival egy rézfúvós
szextett kisegyüttessel megnyerték az akkori „Ki-Mit-Tud?” országos kulturális
és művészeti vetélkedőt – 1965-ben Szabó László irányítása mellett.
A növendék Dohos Lászlóra már itt felfigyeltek
tanárai, egyrészt kivételes alkata miatt (magas, jó kiállású fiatalember),
másrészt egyedülálló szolfézs-zeneelméleti műveltsége miatt, amelyet
pályafutásának későbbi időszakában is remekül tudott hasznosítani. 1966-ban
sikeres szakérettségivel fejezte be középfokú zenei tanulmányait és került
őrmesterként első katonazenészi beosztásába a székesfehérvári Helyőrségi
Zenekarba, mint harsonás és tenorkürtös. A tehetséges és agilis muzsikusra –
aki jól átlátta zenekarának szervezeti és művészeti munkáját – hamar
felfigyeltek elöljárói, így 1973-ban kinevezték az együttes zenekarvezetőjének
(tamburmajorjának). Zenekarvezetői munkája során jól kitanulta a karmesteri
díszbot szabályos használatát, aktívan vett részt és irányította a zenekar
művészeti munkáját; nevéhez számos sikeres koncertprogram kötődött. Fontosnak
tartotta a zenekart alkotó zenész kollektíva zenei és szakmai műveltségének
fejlesztését, valamint a munka- és baráti kapcsolatok erősítését.
A tehetséges zenészre, zenekarvezetőre az akkori
főkarmester Auth Henrik ezredes is felfigyelt; így emelték ki, hogy felsőfokú
zenei tanulmányait a híres Moszkvai Csajkovszkij Zeneakadémia katona-karmesteri
fakultásán végezhesse 1977-ben. Az ötéves honvédségi ösztöndíjas képzés alatt
kiváló tanároktól sajátította el a vezénylési alapokat. Zenekari
vezénylés tanára Avrelij Georgevics Migaluk, harsona tanára Azat Mrkticsevics
Szedrakjan volt: az itt átélt szakmai élmények alapján egy életre eljegyezte
magát a katona karmesteri hivatással.
1983-ban a sikeres diploma kézbevételét követően
Dohos László volt a legmagasabb végzettségű magyar katona-karmester, így
elöljárói nagyon számítottak munkájára: egyből az ország legnagyobb létszámú
együttese, a Központi Zenekar vezető karmesterének nevezték ki. Két év sikeres
karmesteri munka után a nyugdíjba vonuló Auth Henrik ezredes, főkarmester benne
látta meg a következő új és modern főkarmesteri korszak eljövetelét, így
1985-ben hivatalosan is főkarmesteri kinevezést kapott.
Főkarmesteri tevékenységének első tíz évében
igyekezett megfelelni és választ adni az akkor legfeszítőbb problémára, hogy a katonazene
felsőfokú képzését és a katonazenekarok művészi színvonalának emelkedését ki
kell dolgozni. Ehhez kapott segítséget régi barátjától Kovács László
(1944-2013) egri karmestertől, aki mindenben a segítségére volt. Közös munkájuk
gyümölcse volt a honvédség felsőfokú zenei képzésének beindítása Miskolcon, a
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Mindeközben katonakarmester kollégájával,
Marosi Lászlóval közösen indították el a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti
Főiskolán a fúvóskarnagy képzést 1988-ban. A zenekarok szakmai munkájának
kapcsán konkrét elképzelése és elvárása volt, hogy az együttesek csak alapos és
színvonalas zenekari próbákkal lehetnek képesek a megfelelő szakmai fejlődésre.
Ezt elvárta az ország összes katonazenekarától és karmesterétől is.
Elődjének jó kapcsolatait kihasználva nagy
lelkesedéssel fordult a 80-as évek végétől a kortárs magyar zeneszerzők
irányába: személyes jó barátságot ápolt Balázs Árpád, Hidas Frigyes, Bogár
István zeneszerzőkkel, akik a Magyar Néphadsereg házi szerzői is voltak és
sorra írták műveiket a Központi zenekar számára. Nevéhez számos magyarországi
katonazenekari fesztivál szervezése kötődik. Legnehezebb vezetői korszaka a
rendszerváltás utáni hadsereg átalakításokkal jött el, amikor számos zenekart
kellet megszüntetnie, vagy átszerveznie más helyőrségekbe, szembesülve a
törékeny emberi sorsokkal és élethelyzetekkel. Kivételes pedagógiai érzékében
bízva mindig hitt abban, hogy a professzionális katonazene előszobája az amatőr
fúvósmozgalom, amelyet mindvégig hűen támogatott, mint a Fúvószenei Szövetség
elnöke 1998- 2015 között. Mindezek mellett mindig volt ideje, hogy új zenekari
hangszerelésekkel lepje meg a magyar katonazenei szakmát.
Dohos László
E kivételes zenei és vezetői életpályát 1995-ben
magas zenei kitüntetéssel, a Liszt Ferenc-díjjal honorálták. 2005-ös nyugdíjba
vonulásával nem tört meg a zene iránti alázat és tenni akarás, hiszen a
Debreceni Egyetem Zeneművészeti kar felkérésére docensként kezdett el
fúvóskarmesteri vezénylés technikát tanítani. Sikeres pedagógiai módszerét és
tevékenységét a Magyar Honvédség katonazenekarainak karmesterei bizonyítják,
akik nála szereztek mesterdiplomát.
Dohos
László kitüntetéseiből:
1976 – Szocialista Kultúráért
1995 – Liszt Ferenc-díj
1997 – Tiszavasvári díszpolgára
2005 – Ezüst karmesteri pálca
2005 – Honvédelmi miniszter díszkardja
2009 – Magyar Köztársasági Érdemrend
lovagkeresztje
2017 – Egressy Béni-díj
Vezényel:
Dohos László, az MH főkarmestere
Kéler Béla (1820-1882): Katonaélet
https://www.youtube.com/watch?v=0memxMuMpoI (9:18)
Magyar Honvédség Központi Zenekar felvétele,
2004.
Szent, szent, szent, nagy a mi Istenünk! | Advent Rézfúvós
Zenekar (1:25)
Őrbottyán – karácsonyi falunap | Advent Rézfúvós Zenekar (1:37)
70/ 50 koncert "
Előttem az elődöm" (1:11:29)
II.
Huszár
Lajos
Huszár Lajos | zeneszerző
- Akadémikusok
A zene költője – Portréfilm
Huszár Lajos zeneszerzőről (előzetes)
(4:37)
Huszár Lajos: Alföldi
Varázsénekek (Magical Chants from Lowland) op.34
(22:21)
Dalciklus Polner Zoltán verseire
Meláth Andrea – mezzoszoprán, Réti Balázs – zongora
00:00 I. Csecsemőrontás 04:40 II. Tréfás 07:39 III. Legényfogó 14:05 IV. Javasasszony 16:41 V. Gyereksirató
Huszár Lajos:
Álom-töredékek, (Dream-fragments) op. 37/b
(6:48)
Dratsay Ákos - fuvola
Huszár Lajos: Cherubinische Gesänge, dalciklus Angelus Silesius
verseire op.42 (13:42)
Huszár Lajos: Sanctus op.
46 (10:22)
Benedekfi István - zongora (piano)
(Budapest, 2018.11.18.)
Huszár Lajos: Három darab
kínai témákra (Three pieces on chinese themes)
(14:24)
Karasszon Eszter – gordonka, Homor Zsuzsanna –
zongora
00:00 I. Piros liliomok; 06:23 II. Scherzo Jünnanból; 10:00 III. Tibeti szerelemi dal
Huszár Lajos: Chamber
Concerto for Cello and 17 Strings Sin Katalin cello
(16:21)
Sin Katalin cello, Weiner Chamber Orchestra,
dir.: Weninger Richárd
(1993. Budapest, Pesti Vigadó)
Huszár Lajos: 3
Zongoradarab (Ünnep [Holiday], Scherzo, Meditazione notturna) (7:28)
Klebniczki György- zongora
0:00 - Ünnep (Holiday) 03:13 - Scherzo 04:08 - Meditazione notturna
(Budapest, 2018.11.18.)
III.
KINCSES
VERONIKA ÉNEKMŰVÉSZ-TANÁR SZÜLETÉSNAPJÁRA (VÁLOGATÁS LEGENDÁS SZEREPEIBŐL)
(PDF))
(Parlando 2018/8.)
IV.
Póka Balázs
(Eger, 1947. június
2.)
operaénekes,
művészeti vezető
Semmelweis
Orvostudományi Egyetemen szerzett
diplomát. Radiológus szakorvos.
Hoór-Tempis Erzsébet, Mircea Breazu és Mario Sarti irányításával magánúton
tanult énekelni. Még orvostanhallgatóként ő alakította nagy sikerrel 1972-ben
a Jézus Krisztus Szupersztár musicalben
Pilátus szerepét. 1976-tól a Magyar Állami Operaház magánénekese. Jelenleg művészeti vezetőként
tevékenykedik a PS Produkciónál, amit
feleségével Simon Edittel alapítottak,
és mely olyan produkciókat vitt színpadra, mint Vámpírok bálja
(musical), Sakk (musical), a We Will Rock You (musical) és a Sztárcsinálók rockopera.
Figaro belépője - Póka
Balázs (4:48)
Rossini: Sevillai borbély.
Vezényel: Kovács László
Sopron 1989
Rossini - Alkalom szüli a
tolvajt - jelenet (11:22)
Bándi János, Fehér András, Póka Balázs
Rendezte: Békés András
Vezényel: Kovács László
Verdi: La traviata -
È grave il sacrifizio (Márta Szűcs, Balázs Póka)
(7:41)
Violetta – Szűcs Márta; Germont – Póka Balázs
Vezényel: Kovács János Kovács
(Erkel Színház)
A telefon - Gian Carlo
Menotti (22:27)
A telefon - Gian Carlo Menotti - vígopera
Lucy - Pászthy Júlia; Ben - Póka Balázs
Fodította: Huszár Klára
Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara,
vezényel: Sándor János
Rendezte: Mikó András
Das ist ein Flöten und
Geigen (1:31)
Im Rhein, im heiligen
Strome (2:25)
Ich will meine Seele
tauchen (0:58)
(℗ PS Produkció
Released on: 2016-06-
V.
75 éves Stubendek István,
a Concordia Vegyeskar karnagya
Stubendek István
Stubendek István 1948. augusztus 6-án született
Rozsnyón. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett, majd a
Nyitrai Pedagógiai Főiskolán végzett zeneszakon 1971-ben. Ezt követően
Budapesten elvégezte a Népművelési Intézet Felsőfokú Karnagyképzőjét.
Bodrogközben, a bolyi alapiskolában kezdett
tanítani 1971-ben, ahol megalapította annak gyermekkarát is, majd a
Tőketerebesi Magyar Tanítók Kórusának karnagya lett. 1976 és 1979 között a
királyhelmeci alapiskola tanára voltKomáromba költözve a helyi Művészeti
Alapiskola tanára lett, majd 1980-ban megalapítója a CONCORDIA Vegyeskart,
amelynek azóta is vezetője.
A Concordia és a Comorra közös főpróbáján jártunk
Mellette a Csehszlovák Magyar Tanítók Központi Énekkarának
szólamvezetője, karnagya is volt. 1994-ben alapítója a MARIANUM Ének-Zenei
Egyházi Alapiskolának, és az iskola gyermekkarának.
Karnagyi pályáját kiváló szakemberek mellet végezte,
mint Reményi János, Párkai István, Sapszon Ferenc, Janda Iván, Vass Lajos.
EZ,
ATEMPO.sk Fotó: Cséfalvay Á. András /
ATMPO.sk
VI.
VIRÁGVÖLGYI
MÁRIA
Népművészet
Ifjú Mestere címmel, Artisjus Zenei Alapítvány díjjal, Magyar Arany Érdemrend
kitüntetéssel, Halmos Béla emlékéremmel, Martin György- és Prima-díjjal
kitüntetett népzenész hegedűtanár
A
régi hangok őrzője és továbbadója - Kultura.hu
Beszélgetés Virágvölgyi Máriával
Juhász Kristóf riportja
(2023.01.02.)
Női vonások a Fonóban -
Virágvölgyi Márta - Füzesi zene (6:39)
Női népzenészek nőnapi koncertjéből. Virágvölgyi
Márta - hegedű, Szécsényi Zsófi - hegedű, Strumann Jenőné - brácsa, Lovászi
Irén - nagybőgő.
(Fonó Budai Zeneház, 2018. március 11.)
Levelestül, ágastul -
Virágvölgyi Márta és tanítványai - Vajdaszentiványi dallamok (12:31)
04:03 Sebes forduló és verbunk: Teszáry Borbála – hegedű; Maczó Villő
– hegedű; Fekete Antal "Puma" – kontra; Kozma Gyula – bőgő; Zimber
Ferenc - cimbalom
08:45 Korcsos és cigánycsárdás: Szécsényi Zsófia – hegedű; Szécsényi
Balázs – kontra, Hárskúti Dávid – bőgő
(Fonó, 2017. március 3.)
Levelestül, ágastul -
Virágvölgyi Márta és tanítványai - Gyimesi és széki muzsika
(21:39)
00:00 Gyimesi halottkísérő,
lassú és sebes magyaros: Virágvölgyi Márta - hegedű Fekete Antal
"Puma" – ütőgardon
03:02 Köszöntő: Virágvölgyi Márta és Vasvári Annamária műsorvezető.
07:14 Széki sűrű és ritka tempó: Csoóri Sándor – hegedű; Fekete Antal
"Puma" – kontra; Hermann Mária - bőgő
11:53 Széki lassú, magyar és csárdás: Virágvölgyi Márta - hegedű
Fekete Antal "Puma" - kontra Kozma Gyula – bőgő; Tintér Gabriella –
ének
(Fonó, 2017. március 3.)