GŐZERŐVEL
AZ AGÓRÁBAN
A Gőzerő zenekar koncertje a Szent-Györgyi Albert Agóra nagytermében
„A gőz mindent
átszakító ereje kifeszíti a dugattyúkat: ez fejezi ki a mi népzenei
hagyományokon alapuló rockzenénket is.” Ezt Szurdi
Zsolt (1953–2017), a Gőzerő alapítója és haláláig vezetője, zeneszerzője,
énekese mondta 2015-ben. Ennél pontosabban nem lehetne meghatározni a nagyszerű
együttes stílusát, zenéjét, s valóban ezt érzékelte az Agóra
nagytermének jelentős számú közönsége 2023. június 29-én.
A zenekar dalai,
számai, zenéje egytől-egyig értékeket közvetítettek felénk, az elhangzó
dalokban a legmagasabb szinten olvadnak össze a népzene, a jazz és rock
stílusjegyei, anélkül, hogy bármelyik háttérbe szorulna. A népzenéhez — a
parasztzenéhez — ugyanazon elvek alapján közelítenek, melyeket Bartók
határozott meg 1931-es budapesti előadásában (A népzenéről), zenéjükben a
második és harmadik típusú népzenei jelenlét fedezhető fel („A parasztdallam csupán a mottó szerepét
játssza, és fődolog az, ami köréje és alája helyeződik. (…) A zeneszerző nem
használ fel valódi parasztdallamot, hanem ehelyett maga eszel ki valamilyen
parasztdallam-imitációt.)”
A műsor két
népdalfeldolgozással kezdődött, mindkettő Szurdi
Zsolt műve volt. Jó bevezető volt a Három esztendeje, majd igazi színpadi
élmény a Trákiai szvit, hiszen ez utóbbiban a zenekar éneke és játéka mellett a
DanceLab formáció szólistáit, Bakos
Gyöngyvér Ilonát és Csíkos Rebeka Dorinát Tanács István koreográfiájával – így
vált komplex produkcióvá a szvit. Ezután Garai Gábor Magányos fa c. csodálatos
versének megzenésítése következett, örvendetes, hogy Szurdi
rátalált erre a költeményre, s hogy méltó módon öltöztette dalba:
„(…) Ha ki fának rendeltetett
/Magányos fa, dermedt, /ágas karó, irgalmatlan / égaljába vertek. / Magányos
fa, terhe, kínja / puszta földnek, égnek, / nem te hagytad el az erdőt,
/az hagyott el téged.” (S tegyük hozzá: ez a vers Csontváry Magányos cédrusáról
íródott – a Gőzerő produkciójában ez a festmény is szinte látható volt.) Két
további Szurdi-mű után (Vágyódás, Nem úgy van most) Bajnóczi
Sándor dala következett. A szerző a Gőzerő lelke, atyamestere, nem egyszerűen Szurdi utóda, hiszen kezdettől fogva együtt, egyenrangúan
dolgoztak, hanem a zenekar továbbfejlesztője, zeneszerzőként, virtuóz többhangszeres
előadóként, énekesként: az 5 millió nemzetsors–szövegét is ő írta, fájdalmas
érzésekkel élhettük át… Remek táncjelenet következett: a lírai, de ugyanakkor
izgalmas ritmikájú Gyere ki, te gyöngyvirág c. népdalfeldolgozás (Szurdi zenéje). A Felirat ismét Bajnóczy
szövege-zenéje volt, hosszabb instrumentális bevezetővel. Pálfy Kopasz Zsolt
Esővel megyek el dala után négy Szurdi-alkotás
csendült fel; különösen szép volt a Zöld erdőben c. koreográfiával dúsított
jelenet és a Transsylvánia-blues (mindkettő gyönyörű
népdalfeldolgozás). A gyermekdal-gyökerekből kinövő Lánc–lánc után Bajnóczy Társas magány c. dala zárta a Gőzerő remek
koncertjét, s bár úgy tűnt, hogy a zenekar aznap már nem játszik többet, az
ütemes taps hallatán visszatértek, s megajándékoztak minket egy ráadással.
Csizmadia
László és Bajnóczy Sándor
Balról
jobbra: Sallay Gergely, Papes Béla, Kiss Bea,
Csizmadia László, Bajnóczy Sándor
Balról jobbra: Sallay Gergely, Csizmadia
László, Papes Béla
A Gőzerő mind a hét tagja tudása legjavát
adta ezen az estén. Csizmadia László köztudomásúlag magasan képzett ütős,
tökéletes dobos; tisztán-erőteljesen, jó szövegmondással szólaltatták meg a
dalokat az énekesek: Kiss Bea és Papes Béla,
különleges színt jelenített meg, szép tónussal, virtuózan játszott Somogyi
Kinga (hegedű), s maradéktalanul biztos alapokat adott a teljes koncerthez
Sallay Gergely (gitár), aki nemrégiben csatlakozott az együtteshez és Patkós
Péter (basszusgitár). Már említésre kerültek a táncosok – Bakos Gyöngyvér Ilona
és Csíkos Rebeka Dorina, Tanács István koreográfus útmutatásával. S még egyszer
Bajnóczy Sándor zeneszerző-szövegíróról, aki fuvolán,
szaxofonon és tilinkón játszott, énekelt, a Gőzerő vezetőjéről: alkotói és
előadói kreativitása fantasztikus, kívánjuk, hogy még nagyon sokáig írjon és
tartsa együtt egyedülálló jelentőségű zenekarát.
Kiss Ernő