PETRŐCZI ÉVA

És utoljára még…

Kner Zsuzsának

Gázkamra Auschwitz fő táborában közvetlenül a felszabadítást követően. Lengyelország, 1945. január

Gorecki Symphony No. 3 "Sorrowful Songs" - Lento e Largo (9:11)

Szoprán: Isabel Bayrakdaraian, Sinfonietta Cracovia, vezényel: John Axelrod.

A "HOLOCAUST - Zenei emlékfilm Auschwitzból" című filmből. A felszabadulás óta először adtak engedélyt arra, hogy a méltó zenei felvételeket

Auschwitzban készítsék el, s ennek érdekében számos vezető muzsikust vittek el a helyszínre.

És Zsuzsa utoljára

egy másodpercre látta

nagyanyja, Kner Izidorné

reszketeg mosolyát,

s anyja, Kner Imréné

Kulka Etelka még

ott és akkor is

billentyűkre szomjazó kezét,

szép, hófehér ujjait.

De bedöndült aztán

a fulladásba sodró,

hírhedett ál-zuhanyzó

ajtaja mögöttük,

s ő, az életre-ítélt

nem láthatta meg sokáig

a csillámló tükrű Köröst

és Gyoma kék egét,

hisz mindenütt sokáig

a szürke, fenyegető füst őrködött.

Gyoma – Auschwitz, 1944

Kis „Kner-lexikon”

A híres gyomai Kner nyomdászcsaládban két zongoraművész-tehetség is volt. Az első Kner Imre felesége, Kulka Etelka, a Bartók-tanítványként végzett zongoratanár, asszonykorában a híres gyomai ifjúsági koncertek szervezője, továbbá egy értékes, Békés megyéhez kötődő népdalgyűjtemény publikálója. Zenei tehetségét Zsuzsa lánya örökölte, aki viszont Kodály-növendék volt. S annak szenvedő szemtanúja, hogy Mengele intésére Auschwitzban nagyanyja, Kner Izidorné, Netter Kornélia, s tehetséges anyja, Etelka is "füstté vált".Apja, Kner Imre, a nagyapa, Kner Izidor könyvművészetének méltó örököse, ismeretlen helyen, németországi deportációban halt meg, testvére, Mihály pedig mindezek hatására 1945-ben öngyilkos lett. Zsuzsa végül egy válság -időszak és hosszú gyászmunka után befejezte zeneakadémiai (zongoratanári) tanulmányait, férjhez ment, de háborús szenvedései miatt sokat betegeskedett, s így munkát nem tudott vállalni. 1973-ban, 52 évesen halt meg. Haás Pállal élt a tragikus előzmények ellenére boldog házasságban, két lányuk született. A versem főszereplőit bemutató képek itt jogtisztán nem közölhetők, de megtalálhatók a Magvető Kiadó „Tények és tanúk” sorozatának „Levelek a Kner család életéből 1938–1949” című (a válogatás és szerkesztés, továbbá a kísérő tanulmány Erdész Ádám kiváló munkája) 2023-as kiadványában. E könyvről részletes ismertetést írtam a Credónak, amely egy értékes, sokoldalú evangélikus irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat.