I.

 

a magyar dalszerzők nem félnek

a mesterséges intelligenciától

 

a közönség kíváncsi, de bizalmatlan is az mi-dalokkal szemben

 

Ön felismerne egy MI által írt dalt?

 

Vajon még képesek vagyunk megkülönböztetni a mesterséges intelligencia és az igazi dalszerzők által írt dalokat? Erre a kérdésre keresi a választ az Artisjus kísérlete, melyben bárki részt vehet október 8-ig, a Dalszerzők napjáig a kösziadalt.hu oldalon. A magyar dalszerzők ötöde próbált már ki valamilyen MI programot, köztük a zenei producerek 49%-a használt már ilyet munkája során. Ugyanakkor a közönség jelentős része szkeptikus a gép által komponált zenékkel szemben, de elvből csak 13% utasítja el azokat – derül ki a témához kapcsolódó előzetes kutatásokból.

 

A mesterséges intelligencia a zenészek munkájára is egyre nagyobb hatást gyakorol: máris jó néhány olyan MI alkalmazás jelent meg, ami instrukciók alapján képes dalszerzői tevékenységre, szöveg generálására, akkord és dallam létrehozására. Az október 8-i Dalszerzők napja alkalmából az Artisjus Egyesület felmérést végzett a közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében arról, hogy miként viszonyulnak a MI használatához a zenében.

 

Ragaszkodnak az alkotáshoz

A magyar dalszerzők széles köre nyitott az MI használatára – derül ki az Artisjus 2023-as felméréséből. A kérdőívet kitöltő zenei alkotók 19%-a már kipróbált legalább egyszer valamilyen mesterséges intelligencia alapú programot, köztük többségben vannak a zenei producerek (49%-uk használt már ilyen programot). A szövegíróknak viszont még csak alig 15%-a hívta segítségül a mesterséges intelligenciát az alkotáshoz a ChatGPT berobbanásának dacára.

 

Ugyanakkor a szerzők többsége (58%-a) egyelőre nem használná az MI eszközöket az alkotói folyamatokban egyszerűen azért, mert a munkájuk legélvezetesebb részét, a kreatív alkotást maguknak tartanák meg (56%). Emellett azt gondolják, az önkifejezés csak emberi munkával lehet hiteles (64%), és szerintük jó dalt szívvel-lélekkel lehet írni (45%).

 

Ellenben a dalszerzéshez kapcsolódó egyéb feladatokat már szívesen „kiszervezik” az MI-nek a magyar dalszerzők, hogy több idejük maradjon a kreatív folyamatokra. Ha az alkotómunka mellett a kapcsolódó feladatokat is tekintjük, jól látható, hogy a többség (66%) támaszkodna a mesterséges intelligencia segítségére: a legtöbben a zenei utómunkában dolgoztatnák (29%), és igénybe vennék a marketing anyagok előállításában (28%), a lemezborító megtervezésében (27%) is. 

 

A felmérésben résztvevők tudják, hogy az MI jelentős hatással lesz a dalszerzői tevékenységükre (44%), 25%-uk tartja lehetségesnek, hogy az MI megoldások felvehetik a versenyt az igazi dalszerzők munkájával, de alig 8% fél attól, hogy a jövőben elveszítheti a munkalehetőségét az MI térnyerése miatt.  Akik már nagy mértékben érzik a saját bőrükön az MI térnyerésének hatását, közülük minden második szerző sürgetőnek tartja a szabályozását.

 

„A zeneiparban az egyik legnagyobb fejtörést a kizárólag mesterséges intelligencia által létrehozott termékek okozzák. Az MI képtelen értékelhető tartalmat „generálni” anélkül, hogy előtte az emberiség zenei kultúrkincsét „megemésztette” volna, ugyanakkor egy-egy konkrét mű felhasználását nem lehet beazonosítani ezekben az esetekben. E probléma megoldásán dolgozunk európai és globális ernyőszervezeteinkkel közösen – nem csak szakértői, döntéshozói szinten is” – mondta el dr. Szinger András, az Artisjus Egyesület főigazgatója.

 

Ember a dal mögött

A közönségkutatás szerint a magyarok többsége (59%) ugyan kíváncsi az MI által írt zenére, de az így válaszolók harmada jelentősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tetszik-e majd neki. A lakosság 13%-a pedig elvből elutasítja és kifejezetten nem szeretne MI által generált dalokat hallgatni. Az ellenérzések között szerepel, hogy nincs ember a dal mögött, és ez a tudat zavarná őket még akkor is, ha a zene tetszene nekik.

 

Összességében az látható, hogy a közönség egyszerre kíváncsi és bizalmatlan, és ez egyáltalán nem csak az idősebbekre jellemző. Meglepő lehet, hogy a legnagyobb arányban a tizenéves korosztály vélekedik így – minden harmadik fiatalnak ellenérzései vannak az MI által készített dalokkal kapcsolatban, míg a 30-as éveikben járók 19%-a, az 50-eseknek pedig csak 16%-a ért velük egyet.

 

Ki vagy MI írta a dalt?

A kérdés már csak az, hogy vajon felismerjük-e, ha egy mesterséges intelligencia által írt dalt hallunk. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélekedések, a magyarok 49%-a lát rá esélyt, hogy ki tudná szúrni az MI-t a dalokban. Hogy mindez kiderüljön, az Artisjus egyedülálló kísérletre vállalkozott, melyben egy hús-vér dalszerző páros szerzeménye „küzd meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. Vajon, ha a dalszerzést gép végzi, de az elkészült műveket már egy zenekar játssza el, akkor még felismerhető a mesterséges intelligencia „kéznyoma”? A kísérlethez bárki csatlakozhatott, és beküldhette tippjét a kösziadalt.hu oldalon a Dalszerzők napjáig, azaz 2023. október 8-ig.

 

* A felmérések 2023 augusztusában készültek, az Artisjus által képviselt szerzők körében 579 fő részvételével, valamint a magyar lakosság körében országosan reprezentatív mintavétellel 1408 résztvevő megkérdezésével.

 

 

 

 

 

 

II.

 

Felismerjük, ha van ember a dal mögött, de azt már nehezen, ha MI-t is használtak hozzá

 

Meglepő eredménnyel zárult az Artisjus MI-dalfelismerő kísérlete

 

A közönség többsége a mesterséges intelligencia segítségével írt dalokat az ember művének véli, de magabiztosan felismeri, ha igazi dalszerző egyáltalán nem vett részt az alkotásban   – derült ki az Artisjus Dalszerzők napi kísérletéből. Míg a 100%-ban MI által írt dalt többen beazonosították, a részben és teljesen „emberi” alkotásokat már alig tudták megkülönböztetni egymástól: csak minden harmadik tippelő jött rá, hogy melyik az emberi szerzemény, míg az MI-ember koprodukciót a legtöbben teljesen emberinek gondolták. Nem úgy, mint a kísérletbe bevont kilenc zenész, zenei újságíró és MI szakértő – köztük Dés László, Harcsa Veronika, Járai Márk és Mérő László, akiknek sikerült tetten érni a mesterséges intelligencia nyomát a szerzeményekben.

 

Vajon még képesek vagyunk megkülönböztetni a mesterséges intelligencia és az igazi dalszerzők által írt dalokat? Erre a kérdésre kereste a választ az Artisjus egyedülálló kísérlete, melyben egy dalszerző páros szerzeménye „küzdött meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. A kísérlethez október 8-ig, a Dalszerzők napjáig bárki csatlakozhatott a kösziadalt.hu oldalon, ahol meg lehetett tippelni, hogy melyik dal emberi és melyik gépi szerzemény.

 

A kísérletben elsőként kilenc ismert dalszerző, zenei újságíró és MI szakértő – Balla Gergely, Barkóczi Noémi, Czutor Zoltán, Csepelyi Adrienn, Dés László, Harcsa Veronika, Hegyi Dóra, Járai Márk és Mérő László – vett részt, akik elmondták véleményüket a mesterséges intelligencia és az alkotómunka viszonyáról. Az erről készült videóban elárulták azt is, hogy milyen különbségek megfigyelésével jöttek rá a megfejtésre.

 

Dés László a mesterséges intelligencia tudatos használatában látja a helyes utat: „Ahogy az internet vagy a mobiltelefon is baromi jó, a mesterséges intelligencia is lehet az – de minden attól függ, hogyan használjuk. Ha bizonyos ötletek megvalósításában segítségül hívjuk, az még rendben lehet. Viszont az már baj, ha miatta eltávolodunk az embertől és az emberi zenéléstől, mert az páratlan és pótolhatatlan”. Míg a gép dalszerzői alkalmasságával kapcsolatban Czutor Zoltán kételkedésének, Járai Márk pedig félelmének adott hangot, így vagy úgy mindannyian megerősítették az előzetes felmérés eredményét, miszerint a magyar dalszerzők többsége ragaszkodik a hagyományos alkotói munkához. „Biztos vagyok benne, hogy dalszerzőként nem fogom beépíteni az MI-t az alkotásba. Nálunk a dalszerzés a lényeg. Az, hogy az ember dalszerző, az egyben egyfajta gondolkodásmód, egy életforma, ahol nem feltétlenül a végső produktum a cél” – mondta Barkóczi Noémi. A Platon Karataev dalszerző-frontembere, Balla Gergely így nyilatkozott erről: „Mindig arra törekszem, hogy rájöjjek, mi az, ami rajtam zsilipelődik át. Azt érzem, ezt nagyon torzítaná, hogyha egy ennyire markáns külső dolgot beemelnék az alkotói folyamatba”.

 

Amit jól felismerünk: ha nincs ember a dal mögött

A kísérlet négy hete alatt 4303 szavazat érkezett, a résztvevőknek mindössze 19,7%-a találta el mindhárom dal esetében a helyes megfejtést, ám az egyes dalokra érkezett tippeket külön-külön is megvizsgálva még érdekesebb eredményt mutatnak.

 

A 100%-ban MI által írt zenét az emberek nagy része felismerte, míg azt a két dalt, amit részben vagy egészben emberek írtak, a legtöbben már nem tudták megkülönböztetni egymástól. Ebből látszik, hogy a gép által generált szöveg és dallam megtévesztően emberi szerzeménynek tűnhet, amint tapasztalt dalszerzők értő módon gyúrják át azokat. Ha a két dalt a helyes megfejtések aránya alapján hasonlítjuk össze, akkor az azonos igényességgel elkészített hangszerelés és előadás ellenére is az egészében emberek által írt dalt nagyobb arányban tudták jól beazonosítani az emberek.

 

·       A Peace of mind című dalt, az „emberi” dalszerző páros szerzeményét a szavazók harmada, 35,9%-a azonosította be helyesen, míg 39,7% az MI és a dalszerzők közös dalának gondolta azt. A dalt Kozma Kata és Zenta Márk, Junior Artisjus-díjas szerzők írták.

 

·       A közönség a Hard to Say Goodbye című dalt „diagnosztizálta félre” leginkább. Ez ugyanis az ember és az MI közös alkotása, ám a szavazatok közel fele, 48%-a ezt teljes mértékben emberi dalszerzők alkotásának jelölte. A helyes megfejtésre a szavazatok mindössze 28%-a érkezett. Az MI-vel közös dal megírásához Kádár-Szabó Bence és Sebestyén Áron társszerzők három MI-alapú programot használtak.

 

·      A Dreamscapes című dalt teljes mértékben gép írta és adta elő. Ezt a szavazatok alapján az emberek közel háromnegyede, 72,6%-a el is találta helyesen, pedig az Artisjus előzetes felmérése szerint a magyarok 49%-a lát erre esélyt. A dal létrejöttéhez Sebestyén Áron, dalszerző instruálta az MI-alapú programokat.

 

A magyar dalszerzők nem félnek a mesterséges intelligenciától

A Dalszerzők napja alkalmából az Artisjus Egyesület előzetes felmérést végzett a közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében arról, hogy miként viszonyulnak a mesterséges intelligencia használatához a zenében. Ebből többek között az derült ki, hogy a magyar dalszerzők közel ötöde próbált már ki valamilyen MI alapú programot, de az alkotás helyett főleg az egyéb feladatok „kiszervezésére” használnák, a közönség pedig egyszerre kíváncsi és bizalmatlan a gépi dalokkal szemben.

 

Dalszerzők napja - október 8.

A Dalszerzők napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és az alkotókra. A Dalszerzők napján évente egyszer megünnepeljük a magyar zenei szerzőket, akiknek kedvenc dalainkat és zeneműveinket köszönhetjük. Hogy miért pont októberben? 1965-ben a kultikus Bosch klubban – melyet azóta poptörténeti emlékponttá avattak – ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában.

A dalszerző az első – hangzik a Dalszerzők Napja idei mottója, mely az emberi dalszerzők elsődleges szerepére hívja fel a figyelmet a generatív mesterséges intelligenciával szemben. Hiszen az ötlet, az üzenet, az érzelem az embertől jön egy-egy dal megalkotásához, és ahhoz, hogy a gép új dalt hozzon létre, ahhoz is az embernek kell a programot instruálnia, nem utolsó sorban pedig azért, mert a mesterséges intelligencia a korábbi emberi alkotásokat "megtanulva" tud csak újabb dalokat generálni.