ELHUNYT
HARGITAI GÉZA HEGEDŰMŰVÉSZ
Kossuth-díjas
hegedűművész,
a
Bartók vonósnégyes és a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagja,
a
Zeneakadémia egykori kamarazene-tanára
Hargitai Géza
Hargitai Géza 1958-ban született
Budapesten. A Zeneakadémián Kiss András és Kovács Dénes növendékeként végzett
1980-ban, majd 1992-ben kezdett el tanítani alma materében. 1980 és 1982 között
a Postás Szimfonikus Zenekar, 1982 és 1992 között a Magyar Állami Operaház
koncertmestere volt, 2011-től pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekarban
játszott. 1985-től a Bartók Vonósnégyes tagjaként a világ számos pontján
koncertezett, felléptek a Bécsi Fesztiválon is, valamint több más jelentős
rendezvényen, mint például a világhírű operaház megnyitóján Sydney-ben és
1970-ben New Yorkban az ENSZ Emberi Jogok Világnapján rendezett koncertjén.
Játékát tucatnyi felvétel őrzi, híressé váltak a vonósnégyessel rögzített
Mozart-, Beethoven-, Brahms- és Bartók-sorozatok, kortárs zeneszerzők lemezei
és DVD-k.
Munkásságáért a Bartók
Vonósnégyessel megosztva 1986-ban Bartók–Pásztory-díjat, 1997-ben
Kossuth-díjat, 2007-ben Weiner-díjat, 2009-ben Prima
díjat vehetett át, valamint 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend
középkeresztje a csillaggal polgári tagozatának elismerésében részesült.
„A kis Géza már megérkezett?” –
kérdezte Komlós Péter, a Bartók Vonósnégyes primáriusa,
amikor belépett a próbára. Hogyhogy „kis?” – gondoltam magamban. Az ország
egyik legnagyobb hegedűse, Kossuth-díjas művész. Németh Géza már a
helyén ült, és mosolygó szemekkel felém fordult: „Mi csak így hívjuk egymást: a
nagy Géza – mutogatott magára – és a kis Géza, a Hargitai!”. Négy élő
legendával játszhattam el Brahms és Schumann zongoranégyeseit és
zongoraötöseit, egy másik koncerten még Schubert Pisztrángötösét is
műsorra tűztük, Hargitai Géza hegedült, aki csaknem három évtizedig
tanított a Zeneakadémián. Nem tanultam az osztályában, csak emlékszem szigorú
tekintetére a vizsgákon, amikor még zeneakadémista voltam. Akkor még nem sejthettem,
hogy pár év múlva kollégák leszünk, és én osztom be majd hozzá a különböző
kamaraformációkat. Szó nélkül végezte a feladatait, nagyon sok órát vállalt.
Nem is értettem, hogy fér bele ennyi minden a Liszt Ferenc Kamarazenekar
próbái, koncertjei mellett. Rengeteget volt unokáival is. Féltettem, mert két
évvel ezelőtt láttam, hogy valami nincs rendben, de még ekkor sem szólt
semmit, csak tette a dolgát. Leültünk beszélgetni, és azt mondta „Nem bírom, de
nem akarom cserbenhagyni a tanszéket.” Ő úgy állt hozzá a közösségünkhöz,
ha ő nem végzi a dolgát, akkor leáll a rendszer. Minden felelősséget
magára vállalt. Megnyugtattam: tanítson annyit, amennyihez kedve van, olyan
formációkat, amihez kedve van. A többit megoldjuk! Megállapodtunk, hogy a
jövőben fele annyit fog tanítani, de pár hét múlva közölte, ez sem megy
már. Jöhetett volna a megérdemelt pihenés, a sok együtt töltött idő a
családdal. Megdöbbenve értesültem, hogy itt hagyott bennünket, 65 éves volt.
Valahol odafenn Komlós Péter talán megint megkérdezi: „a kis Géza
megérkezett?”. Megérkezett. Isten Veled, Tanár úr!
Fülei Balázs
zongoraművész,
egyetemi docens
a Kamarazene Tanszék
vezetője
Nyugodj
békében drága Géza (Hargitai)! Mindig emlékezni fogunk Rád és azokra a zenei
élményekre, amit kiemelkedő tehetségeddel adtál nekünk és a közönségnek.
Onczay Csaba
·A kibővített Bartók vonósnégyes: Komlós Péter, Hargitai Géza, Németh Géza, Onczay
Csaba és Mező László
h
Hát ezt nem hiszem
el...
Géza, hová mentél ilyen
korán?? Ennyire sietni kellett a Többiekhez, mi meg maradjunk itt? Már ne
beszélgessünk Vivaldiról, Mozartról, életről, hangokról, szünetekben
operákról, gyümölcsfákról, fortékról, pianókról?
Lassan egyedül
maradunk, már nincs az a mosoly, az a szemüvegen megcsillanó tekintet, az a
vonóindítás, az a kedves köszönés, az elsőnek érkezőbecsülete....
Isten Veled drága Géza
barátom.
ölelnélek lakatosgyuri
Lakatos György
Onczay Csaba és Lakatos
György búcsú szavait a Facebook-ról vettük át. (A
Szerk. megj.)