MMA Tagozati díjátadó a Pesti Vigadóban[1]
Kilenc tagozat tizennyolc díjazottjának köszöntése
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozatai idén
is díjazták a magyar szellemi élet kiemelkedő egyéniségeit, akik a
művészet, a művészetelmélet, a művészetszervezés és a
művészetigazgatás terén egyedülálló életművet mutatnak fel. Az MMA
tagozatai minden évben két-két személynek ítélik díjaikat, melyek egyike
hagyományosan külhoni művészek és szakemberek pályáját és alkotásait
ismeri el.
Az MMA székházában, a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen Juhász Judit, az
MMA szóvivője elmondta, hogy a díjak a méltatás mellett abban is segítik a
művészeket és művészetelméleti szakembereket, hogy alkotómunkájukkal
tovább gazdagítsák a magyar szellemi életet és hozzájáruljanak művészeti
életünk értékeinek feltáráshoz és népszerűsítéséhez. A tagozati díjak
egyben lehetőséget biztosítanak a díjazottak
számára az MMA köztestületi tagságára.
Vashegyi György, az MMA elnöke
köszöntőjében kiemelte: a Magyar Művészeti Akadémia alapfeladatai
közé tartozik, hogy figyeljen a teljes magyar kultúra horizontjára, szellemi
műveltségünk múltjára, jelenére és jövőjére, s e tagozati díjátadó
eseménye mintegy sűrítetten reprezentálja e küldetést. Minden tagozati díj
esetében elmondható, hogy az elismerésben részesülő művészek és
művészetelméleti szakemberek legalább egyike határon túl vagy diaszpórában
élve alkot. A díjak elnevezése pedig tiszteletadás és emlékállítás az előttünk
járóknak, nevezetesen Cs. Szabó Lászlónak, Erdélyi Zsuzsannának, Illyés Gyulának, Szőnyi Erzsébetnek és Szőts Istvánnak. Hozzátette továbbá, hogy a művészetnek és
benne személy szerint a művészeknek megadatott a széles látóhatár.
Figyelmük egyszerre több dimenzióra irányul. Más a mérlegük, más prioritások
szerint választanak, döntenek életük különböző szakaszaiban, mint a
művészet világán kívül élők. Néha e választások kevéssé
érthetőek egy külső szemlélő számára, s a döntés helyességét
csak az életmű maradandó érvényessége igazolja vissza, esetleg akár
évtizedek múlva. A Magyar Művészeti Akadémia küldetése – mondta el az
elnök –, hogy az általános zajból, mely közéletileg, kulturálisan körülvesz
minket, már a jelenben kiszűrje azokat a hangokat, megtalálja azokat az
életműveket és felhívja rájuk a figyelmet, melyek akár jól láthatóan,
hallhatóan, akár csendesebben értékeket hordoznak a jelen és a jövő
számára.
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti díjában részesült
Farkas Gábor építész és Murádin Katalin építész.
Dr. Farkas Gábor, a kecskeméti
építészeti műhely jelentős mestere, aki következetesen képviseli és
inspirálja a régió építészeti hagyományainak tiszteletén, kreatív folytatásán
alapuló településalkotó kultúrát, amelynek országos ismertséget szerzett. Hat
település főépítészeként szolgált, műhelyteremtő és oktatói
tevékenysége révén fiatal építész generációk pályáját formálta.
Dr. Farkas Gábor és Salamin Ferenc
Dr. Murádin Katalin építész, a kolozsvári Műszaki Egyetem építészeti karának nyugalmazott professzora, aki negyedévszázados
pedagógiai munkássága mellett számos középületet, templomot, parókiát,
ravatalozót, kápolnát, templomi berendezést, bútort tervezett. A magyar
anyanyelvű építészoktatás erdélyi művelője, az 1990 utáni
kolozsvári építészeti oktatás újraindításában vállalt munkája egyedi és
meghatározó. Több kötet szerzője, aktív szakmai közéleti tevékenységet
végez.
Dr. Murádin Katalin és Salamin
Ferenc
A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti-díjában,
Szőts István-díjban részesült Kurucz Sándor operatőr és Kosmály Gábor (Gabriel Kosmaly)
fotóművész.
Kurucz Sándor operatőr, aki
Felvidékről indult, az anyaországban kiteljesedett életművének minden
alkotásában a teremtett világ tiszteletét fogalmazza meg.
Képecskéiből – mert így becézi szeretettel film- vagy
fényképfelvételeit – őserő sugárzik. Munkásságát számos díjjal ismerték
már el, mégis alázata – amellyel minden erejét, tehetségét a nagyobb cél,
az értékes film megszületésére összpontosítja – példa értékű. Akár a Gulágot járt asszonyok, akár bicebóca gyerekek, doni
veteránok, szelíd apácák, vagy akár a nagy mester, Szőts István kerültek a
gépe elé, nemcsak az arcot látta, hanem a teljes embert.
Kurucz Sándor és Buglya Sándor
Kosmály Gábor (Gabriel Kosmály) fotóművész, aki a több mint másfél évtizede
működő Lévai Fotográfiai Napok nemzetközi fesztivál és konferencia
társalapítójaként szívügyének tekinti a magyar fotóművészet nemzetközi
népszerűsítését. A kortárs magyar fényképészet élvonalán belül
akadémikusainkat is szép számmal mutatta már be. Tanít,
műhelykonferenciákat szervez és vezet, lektorál, nemzetközi zsűrikben
vesz részt. Alkotásai jeles nemzetközi gyűjteményekben szerepelnek.
Kosmály Gábor és Buglya Sándor
A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti- és
Tervezőművészeti-díjában részesült Csavarga
Rózsa belsőépítész és Nagy Judit gobelinművész.
Csavarga Rózsa belsőépítész,
aki az 1990-es években nagy léptékű középületi munkák által új,
rendszerelvű tervezési szemléletet fejlesztett ki. Kifejezésmódját az
ezredfordulót követően a minimál design – némileg ellentétes törekvéseket
képviselő – elvével ötvözte. A kidolgozottság ipari háttere és a
művészi igényesség megteremtése egyszerre célja a munkásságának, amely a
középületektől a családi házig széles megbízói kört ölel fel.
Csavarga Rózsa és Sára
Ernő
Nagy Judit gobelinművész, aki a szó legszorosabb értelmében
vett iparművészként teljes eddigi életművével bizonyítja e műfaj
fontosságát és életképességét. Kezdetben zoomorf
formákat szőtt francia-gobelin technikával. Majd elkészítette az első
konceptuális alkotását, melyben a szövést egy teljes, egész életmód szintjére
emelte. A textilművészet kiemelkedő hazai díjainak a birtokosa.
Számos munkája szerepel középületekben és magángyűjteményekben.
Nagy Judit és Sára Ernő
lllyés Gyula-díj – a
Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi-díjában Egyed Emese költő, irodalomtörténész
és Fecske Csaba költő, publicista részesült.
Egyed Emese erdélyi költő, irodalomtörténész. Költészete
különlegesen tiszta hang a magyar lírában. Versei tömör „kór- és
kortörténetek", nem hangosak, de határozottak, mély érzelemmel teli, aggódó
látleletek világunkról. Irodalom- és színháztörténeti, gyermekeknek szóló,
illetve prózakötetei is népszerűek.
Egyed Emese és Vári Fábián László
Fecske Csaba költő,
publicista, a magyar szellemi és társadalmi élet egyik kiemelkedő alakja.
Életmű-válogatását tartalmazó Kiűzetés című
kötetének többrétegű, sokféle élmény- és kifejezésformát szintetizáló
lírai tartalma révén vált a kortárs irodalom figyelemre méltó alkotójává. Azt
vallja, hogy a művészet az egyetlen erkölcsileg igazolható védekezés a
létezéssel szemben. Költői és publicisztikai munkásságát számos díjjal
ismereték el.
Fecske Csaba és Vári Fábián László
A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti-díjában részesült
Nagy Anna színművész és Kiss Törék Ildikó
színművész.
Nagy Anna színművész, aki ez emberi lélekről
kivételes tudással rendelkezik, ennek köszönhetően az általa életre
keltett alakok mélysége megrendítő. Ez az őstudás egy törékeny, szép,
a szakmáról mindent tudó művészben szokatlan szerénységgel és alázattal
párosul. Felejthetetlen nagyjátékfilm- és TV film szerepek, csodálatos színházi
alakítások, hangjátékok, hangos könyvek sora kíséri egész pályáját
Nagy Anna és Nagy Viktor
Kiss Törék Ildikó színművész, előadóművész, a Nagyváradi Állami Színház
tagja, a partiumi és erdélyi magyar színjátszás kiemelkedő alakja, aki
pályafutása során drámai szerepek hosszú sorát játszotta el. Önálló pódium
műsoraival, kultúraszervező tevékenységével évtizedek óta szolgálja a
Kárpát-medencei magyar színjátszás és kultúra fennmaradásának ügyét.
Kiss Törék Ildikó és Nagy Viktor
A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti-díjában részesült feLugossy László képzőművész és Szentpétery Ádám képzőművész.
feLugossy László képzőművész, aki a kortárs magyar
képzőművészetet a hangköltészet, az irodalom, a képi ábrázolás és a
performance-művészet eszközeivel úttörőként újította meg. Totális
művészeti szabadság-felfogása a szentendrei Vajda Lajos Stúdió
képzőművészeti csoport vezéregyéniségévé tette. Festészeti
képalkotása sajátosan ötvözi a reduktív ábrázolást a mély filozófiai
tartalommal.
Szentpétery Ádám képzőművész, aki a síkfelületen elérhető plasztikus
térbeli mozzanat megalkotását tűzte ki művészi céljául. Egyedi képi,
szerkezeti programjának betetőzéséről adott számot öt évvel
ezelőtti nagyszombati és pozsonyi kiállításán. Festészete révén létrehozza
a művészet "intellektuális esszenciáját", a geometrikus
absztrakció sajátos pozícióját és átható kódolását - a képi mezőben.
Életműve közép-európai kulturális kontextusban a legjellegzetesebb
festői jelenségek közé sorolható.
Szentpétery Ádám és Szurcsik József
Cs. Szabó László-díj – a Magyar Művészeti
Akadémia Művészetelméleti – díjában Cebula Anna
művészettörténész és Pécsi Rita neveléskutató részesült.
Cebula Anna művészettörténész,
aki a Szombathelyi Képtárba került kortárs textilművek több ezres
nagyságrendű gyűjteményének a muzeológusi rendszerezését végzi és
irányítja. A lódzi Központi Textilmúzeum által
rendezett triennálék nemzetközi bizottságának magyar
főkurátora volt. Mintegy 100 saját koncepciójú kiállítást rendezett,
számos publikációja jelent meg. Fő rendezője és házigazdája a
Szombathelyi Textilbiennáléknak, illetve Textiltriennáléknak.
Cebula Anna és dr.
Solymosi-Tari Emőke
Dr. Pécsi Rita neveléskutató, művészetpedagógus az organikus pedagógia hazai
meghonosítója. A köznevelés kérdéseinek tanácsadójaként számos szaktestületnek
a tagja, iskolaalapító és intézményvezető pedagógus, szakkönyvsorozatok,
tankönyvek, és tantervek szerzője, folyóiratszerkesztő, az első
Bárdos Lajos nevét viselő kórus karnagya. Nevelési ars poeticája szerint
életének fő célja az emberi élet növekedésének, kiteljesedésének a
szolgálata.
Dr. Pécsi Rita és dr. Solymosi-Tari Emőke
Erdélyi Zsuzsanna-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti
díjában részesült Gazda Klára muzeológus és Szabó Zoltán muzeológus.
Gazda Klára muzeológus, néprajzkutató, aki 1968-ban megjelent
első néprajzi témájú publikációjának közzététele óta az erdélyi
néprajztudomány meghatározó alakja, s egyetemi tanárként hiteles, szerény
személyiségével generációk hivatásának és szemléletének a formálója. Közel
negyedszázadon át gyarapította és tudományos igénnyel dolgozta fel a Székely Nemzeti
Múzeum néprajzi gyűjteményét. Kutatásai az egyetemes paraszti kultúrára
irányulnak – úgy von le örök érvényű következtetéseket, hogy az
egészből kiemel és alaposan elemez egy-egy fontos részterületet.
Szabó Zoltán muzeológus, népzenész,
tanár, aki négy évtizede kiemelkedő egyénisége a magyar néprajzkutatásnak
és a népművészeti mozgalomnak. Széles körű ismeretanyaggal
rendelkezik a dudazene, valamint a tárgyi néprajz és a kortárs népi
iparművészet területén. Kiterjedt kapcsolati hálója révén kivételes rálátása
van a mai népművészet világára. Kiváló az
ismeretterjesztő-előadói, zenepedagógusi,
népzenész-előadóművészi, kiállítás-rendezői és kulturális
szervező érzéke egyaránt.
Szabó Zoltán és Kékedi László
A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti-díjában, Szőnyi Erzsébet-díjban részesült dr. Nádor Magda
énekművész és Jandó Jenő
zongoraművész.
Dr. Nádor Magda énekművész, aki az élet szeretetét ragyogtatja
fel, az emberi hang és a zene által. Rossz légzéssel és beteg hanggal fordulnak
hozzá színészek és énekesek – s ő funkcionális tréninggel, hangterápiával
segíti vissza mindnyájukat a színpadra. Előbb a berlini, majd súlyos
betegségből felgyógyulva a dessaui operaszínpad
csillaga lett. De a szerepléseknek búcsút intett, s a zenei képzés felé fordult
a pályája, hogy átadja a tanítványoknak mindazt a tudást, amit a színpadon és a
betegségéből való gyógyulása kapcsán egy tudós orvos csoportban szerzett.
Dr. Nádor Magda és dr. Tóth Péter
Jandó
Jenő zongoraművész, akinek briliáns hangszeres tudása sokoldalú
felkészültséggel párosult. Hangfelvételeinek száma és minősége szinte
egyedülálló. Lemezre vette sok más mellett Bartók Béla összes
zongoraművét, Haydn, Mozart és Beethoven összes zongoraszonátáját.
Világhírnévre tett szert a klasszikus zeneirodalom egyik legkiválóbb
előadójaként. Maradandót alkotott pedagógiai munkásságával. Nagy
szeretettel és rajongással vettek részt hallgatói rendszeres mesterkurzusain a
világ számos pontján. A díjat Jandó Jenő
özvegye, Takács Tamara operaénekes vette át.
Takács Tamara és Tóth Péter