DR. VIKÁRIUS LÁSZLÓ
Az „Édes Dittám” C.
kiállítás elé[1]
„Szeretettel
gondolunk oda.” Aláírás: „Emma” és „Zoltán”, a dátum pedig: 1923, aug. 28.”
Kodály Emma írta az üzenetet, mely Bartók és az akkor húszesztendős
Pásztory Edith házasságkötésének napjára szólt. A
kapcsolat persze nem itt kezdődött. Így emlékezett vissza Ditta asszony:
„1922-ben felvételiztem a Zeneművészeti
Főiskolára. Az volt a kérésem, hogy Bartók Béla növendéke lehessek; ő
felvett a második akadémiai osztályba.” Bartók neve nemcsak a Gyermekeknek
darabjai révén, hanem édesanyjától is ismert volt előtte, akit a pozsonyi
tanítóképzőben özv. Bartókné is tanított, amint emlékkönyv-bejegyzés
tanúsítja. Kodályék cédulája, Ditta édesanyjának
emlékkönyve igen nagyszámú hasonlóan megkapó, személyes dokumentum és tárgyi
emlék együttesével a hagyaték örökösétől, Voit
Krisztinától 2006-ban került letéti anyagként a Zenetudományi Intézethez.
Bartók Béla második felesége, Pásztory
Ditta zongoraművésznő nemcsak a zeneszerző utolsó 23 évének
társa és közös gyermekük, Péter anyja volt, hanem műveinek ihletője
és – utolsó időszakában – kamarapartnere. Ditta bemutatkozására adott
alkalmat a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre (1938), s közös
koncertjeikre készült néhány Mikrokosmos darab és a
korai 2. zenekari szvit átirata. Dittának – gyakran október 31-i
születésnapjára – több kompozíció is íródott a házasságuk elején komponált
Faluntól (1924) kezdve a búcsúajándéknak szánt 3. zongoraversenyig (1945). Neki
ajánlotta Bartók 1926-ban írott, stílusának megújulását hirdető művei
közül a Zongoraszonátát (melyet Ditta sohasem játszott), a Szabadban ciklus
híres „Az éjszaka zenéje” tételét és két számot a Kilenc kis zongoradarabból.
Később – gyöngéd játékossággal – az 1935-ben komponált Gyermek- és
nőikarok közül a „Leánycsúfoló”-t.
A hagyaték átadott része textíliák,
háztartási eszközök, ruhák, használati tárgyak, valamint néhány bútordarab
mellett jelentős mennyiségű írásos emléket is tartalmaz. A személyes
tárgyak között Bartók sajátkezű bejegyzéseit őrző naptárjai és
címjegyzékei éppúgy megtalálhatók, mint alpesi kirándulásokon készült
fényképeiről ismert napszemüvege. Egyedülálló értéket képvisel az eredeti
fényképnegatívokat és pozitívokat egyaránt tartalmazó, sok száz darabos
fotógyűjtemény. A közös életükből származó képek mellett e
hagyatékban maradtak fenn a Bartók gyermekkorából és fiatal éveiből ismert
képek legszebbjei is, nem ritkán Bartók édesanyjának
magyarázatával, olykor éppen a zeneszerző sajátkezű datálásával. Az
egyik ismert 5-éves kori kép hátoldalán olvashatjuk: „Béla | 1886. évben |
Nagyszentmiklóson | zongoratanítás | kezdete”, a Kováts István műtermében
készült gyergyószentmiklósi felvételen pedig: „Az első székely
folklorisztikai útján | Csíkmegyében 1907 | A pentathon
hangsor fölfedezése”.
Bár a hagyatéknak a Zenetudományi
Intézetbe került része nem tartalmazza a házaspár levelezésének
gyűjteményét, mégis előkerült a nagyszámú, részben még Ditta asszony
által gondosan rendezgetett hivatalos és családi levél között néhány darab a zeneszerző
kézírásával, feleségéhez, fiához, anyósához írt leveleiből – valamennyi
eddig kiadatlan dokumentum. A családi életet több emléktárgy is megidézi, így
például a hosszú vonat utak kísérői, a társasjátékok (dominó, malom).
Pásztory Ditta életének utolsó évtizedeit
férje emlékének ápolása töltötte ki. Visszavonultsága ellenére több interjút
adott, és zongorázta Bartók műveit. A hagyatékból számos füzet került
elő, melyekbe férje koncertjeinek adatait, a vele átvett vagy pedig
tőle otthon hallott művek repertoárját gyűjtögette, esetleg
interjúra készülve válaszait fogalmazta meg. Valamennyi följegyzés között a
legmegrendítőbb a zeneszerző utolsó óráinak leírása.
Pásztory Ditta már életében sok
dokumentumot adott át megőrzésre és feldolgozásra a Bartók Archívumnak, s
halála után ugyancsak jelentős mennyiség ű dokumentum került ide.
Ezek közé tartozik néhány zenei kézirat, köztük Bartók „Fekete zsebkönyv”-ként ismert vázlatfüzete,
sok írás kézirata, levelek, koncertműsorok, könyvtárának darabjai, stb. A
kiállítási anyagot esetenként Ditta asszony
tulajdonából korábban átvett dokumentumokkal egészítettük ki, bár fő
célunk a még feldolgozás alatt álló újonnan átadott hagyatékrész legérdekesebb
dokumentumainak és tárgyi emlékeinek bemutatása. Vikárius László
Pásztory
Ditta élete évszámokban
1903. okt. 31-én születik Rimaszombaton.
Édesanyja, Petrovics Kornélia, zongoratanárnő, édesapja, Pásztory Gyula,
matematikafizika szakos tanár a rimaszombati gimnáziumban.
1910. körül szülei irányításával kezdi meg
zenei tanulmányait. Édesanyja zongorára, édesapja zeneelméletre tanította.
1917. Felvételt nyer Somogyi Mór budapesti
konzervatóriumába, de tanulmányait – Somogyi irányításával – továbbra is otthon
folytatja.
1921. Befejezi tanulmányait Somogyi Mór Konzervatóriumában.
1921/22-es tanévben Székely Arnold tanítványa.
1922. Felveszik a Zeneakadémia zongora
szakára; kérésére Bartók tanítványa lesz.
1923. aug. 28. Házasságot köt Bartókkal.
1924. júl. 31. Megszületik fiuk, Péter.
1923–27. Tanulmányait házasságkötésük után
is folytatja Bartóknál.
1927. Megbetegszik, és évekig nem
zongorázhat. Először a budakeszi szanatóriumban, majd Davosban (Svájc)
kezelik.
Pásztory Ditta,
1920 k.
Bartók
Péter, Bartók Béla és Bartókné Pásztory Ditta, 1932
(A BTK
Zenetudományi Intézet képei)
Az 1930-as évek elején újra munkához lát.
A kétzongorás játékot gyakorolják versenyműveken, kamara- és kétzongorás
kompozíciókon.
1937. jan. 16. A Szonáta két zongorára és
ütőhangszerekre ősbemutatója Bázelben – Bartókné Pásztory Ditta
első nyilvános fellépése.
1938 és 1942 között mintegy 20 zongoraduó
hangversenyen játszottak együtt.
1940. okt. 8-án adják utolsó közös
hangversenyüket Magyarországon.
1940. okt. 30. Megérkeznek New Yorkba.
1940. nov. New York, Szonáta két zongorára
és ütőhangszerekre.
1943. január 21. New York, Carnegie Hall,
Ditta utolsó, Bartókkal közös fellépése a Kétzongorás szonáta
concerto-átiratának ősbemutatóján.
1944. július 2. New York, Brooklyn Múzeum,
az Ask the Composer sorozat Bartók adásának közvetítése. Ditta
szólistaként működik közre. A műsor: David LaVita
interjúja Bartókkal, Szonatina, Szvit op. 14, I. Rondó, „Bolgár ritmus 1.” (Mikrokosmos 113. sz.), „Este a székelyeknél”, Bartók-Serly: Átiratok a Mikrokosmosból
zongorára és kamarazenekarra – vez.: Serly Tibor.
1945. szept. 26. a New York-i West Side Hospital-ban meghal Bartók.
1946. Ditta hazatér Magyarországra.
1946–48. Miskolcon tartózkodik anyai
nagynénje, Fábián Vilmosné vendégeként.
1948–49 táján költözik a Krisztina krt.
17. számú lakásba. Mérnök öccse, Pásztory Jenő
Bartók Péter támogatásával hanglemezfelvételre alkalmas stúdiót rendez be Bartókné
Pásztory Ditta Krisztina körúti lakásán.
1959. Otthoni lemezfelvételek Ditta
zongorajátékáról.
1962. Megjelenik a teljes Mikrokosmos felvétele (Qualiton).
1964. Megjelenik a teljes Gyermekeknek
felvétele (Qualiton). 1960-as évek közepétől
kezdve egyre gyakrabban lép a nyilvánosság elé. Rendszeresen ad interjút,
hangversenyeken lép fel itthon és külföldön.
1964. szept. 28 – okt. 4. Bécs, a 3. zongoraverseny
felvétele, a Bécsi Szimfonikus Zenekart Serly Tibor vezényeli (Keyboard Records)
1967. szept. 25. Budapest, Magyar Rádió,
Hét darab a Mikrokosmosból, stúdiófelvétel Tusa
Erzsébettel.
1967. nov. Budapest, Magyar Rádió, Szvit 2
zongorára op. 4b felvétele Comensoli Máriával.
1968. aug. 28., 29., 30. A Kétzongorás
koncert lemezfelvétel, partnere Tusa Erzsébet, ütőhangszerek: Marton
József, Petz Ferenc, a Magyar Rádió Zenekara, vez.:
Sándor János.
1975. jan. 14. Iserlohn,
Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, Hét darab a Mikrokosmosból – hangverseny közvetítés, partnere Comensoli Mária.
1975. ápr. 17. és 19. Budapest,
beszélgetés Somfai Lászlóval (televízió felvétel).
1976. nov.10. Budapest, beszélgetés Serly Tiborral.
1981. Bartók születésének 100.
évfordulója. Interjúkat ad magyar és külföldi rádió- és televízió
társaságoknak.
1982. november 21. Bartókné Pásztory Ditta
halála.
Büky Virág
Függelék:
Bartókné
Pásztory Ditta és Bartók Béla
(ligetmuhely.com)
(https://playliszt.reblog.hu/in-memoriam-pasztory-ditta)
Két portré
Bartókné Pásztoy Dittáról
(https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/farkasreti-temeto/pasztory-ditta-bartok-belane/)
Ringás - Egyszólamúság kézváltással - Erdélyies
- Kromatika - Triolák líd...
(4:10)
Tercekhez egy harmadik szólam - Magyar tánc - Akkordtanulmány
- Dallamhoz... (6:01)
Líd
hangsor - Staccato and legato
- Délszlávos - Dallam kísérettel - Kíséret...
(4:08)
Líd
hangsor - Staccato and legato
- Délszlávos - Dallam kísérettel - Kíséret...
(3:25)
Notturno - Alávetés - Kézkeresztezés - Népdalféle - Szűkített ötödnyi...
(5:09)
Ostinato - Induló
(4:18)
℗ 1980 HUNGAROTON RECORDS LTD.
A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díj plakettje.