Előszó A liturgia anyanyelve a zene – tartja a régi igazság és tanulja minden kántorjelölt. Az istentiszteletek, misék legfontosabb eleme a hittel és szívvel előadott, elénekelt zene, amelynek nemcsak a liturgia továbbvitelében van fontos szerepe, de utal az egyházi év adott pillanatára is. Konferenciánkon arra keressük a választ, hogy milyen állapotban van ma a keresztény egyházak templomi és egyházi zenéje, él-e a szépség igénye a papság és a hívek körében. „Minden erőnket összeszedve igyekezzünk mélyebb barázdát húzni, mint amilyen a nap divatja!” – írta Liszt Ferenc a művész mindenhatóságáról szóló írásában. Sokan hiszik, hogy változásoknak kell történnie az egyházi rendben ahhoz, hogy a ma emberét is megszólítsuk, azaz többen váljanak igaz, hithű emberekké. De vajon nem a múlt megtartásában, azaz a hagyományőrzésben van-e az az erő, amely odahívja az embereket az oltáriszentség elé? Bizonyos-e az, hogy a modern zenei szemlélet feltétlenül igénytelenséget is jelent egyúttal? Nehéz kérdések ezek, amelyekre valószínűleg nem a kimondott szavak, hanem általános társadalmi állapotunk és egyéni jóérzésünk adhatja meg a választ. Konferenciánk ezek előidézését szolgálja.

 

Fehér Anikó

 

 

Varga László[1]

Az Országos Magyar Cecília Egyesület története és tevékenysége

 

Absztrakt

 

Az Országos Magyar Cecília Egyesület története és tevékenysége Az Országos Magyar Cecília Egyesület a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia zenei tanácsadó testülete, amelyet 1897-ben alapított Bogisich Mihály címzetes püspök. Az egyesület alapítójával kapcsolatban megtudhatjuk Liszt Ferenccel való szakmai kapcsolatának egy-egy érdekes részletét. Hallhatunk továbbá az egyesület keletkezésének körülményeiről, ennek előzményeiről és okairól, valamint az egyházban a liturgikus zene elvilágiasodására adott válasz körülményeiről és fokozatairól, amely folyamat Regensburgban indult el a XIX. században. A ceciliánus mozgalom Magyarországra való bejutása már eleve figyelemre méltó, főként azoknak a püspököknek és zeneileg felső fokon képzett papoknak a neve és tevékenysége, akik Bogisich munkatársai, majd pedig utódaiként tevékenykedtek és dolgoznak ma is az egyházi zene ügyéért. Az Országos Magyar Cecília Egyesület felbecsülhetetlen értékű munkát végzett az eddig eltelt 123 év alatt folyamatos tevékenységével. Nehéz történelmi időkben és helyzetekben, üldözések közepette is, amikor feloszlatására is kísérletet tettek. Bárdos Lajos leleményességén múlott megmentése. Kotta- és lapkiadásai külön előadások témái lehetnének, összefoglaló áttekintést azonban már ez alkalommal is nyerhetünk. Egykori és mostani tisztségviselőiről egyaránt hallunk majd, továbbá a különféle egyházzenei képzéseinek intézményeiről, amelyeket létrehozott és ma is működtet. Az egyházi énekkarok működésének segítése az OMCE életében mindig központi szerepet játszott. Az ezzel 6 kapcsolatos adatokról, különféle információkról, egyúttal a szakmai és lelki nevelőmunkáról hallhatunk. Végezetül pedig az előadó néhány jelenlegi tudnivalóval is szolgál, amely az OMCE és a KÓTA együttműködésének területét mutatja.

Az Országos Magyar Cecília Egyesület története és ... - YouTube

(26:35)



[1] Varga László apát-kanonok, a váci székesegyház karnagya, az OMCE központi igazgatója, a MALEZI egyházzenei főreferense, a KÓTA Egyházzenei Szakbizottság elnöke