Előszó A liturgia anyanyelve a zene –
tartja a régi igazság és tanulja minden kántorjelölt. Az istentiszteletek,
misék legfontosabb eleme a hittel és szívvel előadott, elénekelt zene,
amelynek nemcsak a liturgia továbbvitelében van fontos szerepe, de utal az
egyházi év adott pillanatára is. Konferenciánkon arra keressük a választ, hogy
milyen állapotban van ma a keresztény egyházak templomi és egyházi zenéje, él-e
a szépség igénye a papság és a hívek körében. „Minden erőnket összeszedve
igyekezzünk mélyebb barázdát húzni, mint amilyen a nap divatja!” – írta Liszt
Ferenc a művész mindenhatóságáról szóló írásában. Sokan hiszik, hogy
változásoknak kell történnie az egyházi rendben ahhoz, hogy a ma emberét is
megszólítsuk, azaz többen váljanak igaz, hithű emberekké. De vajon nem a
múlt megtartásában, azaz a hagyományőrzésben van-e az az erő, amely
odahívja az embereket az oltáriszentség elé? Bizonyos-e az, hogy a modern zenei
szemlélet feltétlenül igénytelenséget is jelent egyúttal? Nehéz kérdések ezek,
amelyekre valószínűleg nem a kimondott szavak, hanem általános társadalmi
állapotunk és egyéni jóérzésünk adhatja meg a választ. Konferenciánk ezek
előidézését szolgálja.
Fehér
Anikó
Varga László[1]
Az Országos
Magyar Cecília Egyesület története és tevékenysége
Absztrakt
Az Országos Magyar Cecília Egyesület
története és tevékenysége Az Országos Magyar Cecília Egyesület a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia zenei tanácsadó testülete, amelyet 1897-ben
alapított Bogisich Mihály címzetes püspök. Az
egyesület alapítójával kapcsolatban megtudhatjuk Liszt Ferenccel való szakmai
kapcsolatának egy-egy érdekes részletét. Hallhatunk továbbá az egyesület
keletkezésének körülményeiről, ennek előzményeiről és okairól,
valamint az egyházban a liturgikus zene elvilágiasodására
adott válasz körülményeiről és fokozatairól, amely folyamat Regensburgban
indult el a XIX. században. A ceciliánus mozgalom
Magyarországra való bejutása már eleve figyelemre méltó, főként azoknak a
püspököknek és zeneileg felső fokon képzett papoknak a neve és
tevékenysége, akik Bogisich munkatársai, majd pedig
utódaiként tevékenykedtek és dolgoznak ma is az egyházi zene ügyéért. Az
Országos Magyar Cecília Egyesület felbecsülhetetlen értékű munkát végzett
az eddig eltelt 123 év alatt folyamatos tevékenységével. Nehéz történelmi
időkben és helyzetekben, üldözések közepette is, amikor feloszlatására is
kísérletet tettek. Bárdos Lajos leleményességén múlott megmentése. Kotta- és
lapkiadásai külön előadások témái lehetnének, összefoglaló áttekintést
azonban már ez alkalommal is nyerhetünk. Egykori és mostani
tisztségviselőiről egyaránt hallunk majd, továbbá a különféle
egyházzenei képzéseinek intézményeiről, amelyeket létrehozott és ma is
működtet. Az egyházi énekkarok működésének segítése az OMCE életében
mindig központi szerepet játszott. Az ezzel 6 kapcsolatos adatokról, különféle
információkról, egyúttal a szakmai és lelki nevelőmunkáról hallhatunk.
Végezetül pedig az előadó néhány jelenlegi tudnivalóval is szolgál, amely
az OMCE és a KÓTA együttműködésének területét mutatja.
Az
Országos Magyar Cecília Egyesület története és ... - YouTube
(26:35)
[1] Varga László apát-kanonok,
a váci székesegyház karnagya, az OMCE központi igazgatója, a MALEZI egyházzenei
főreferense, a KÓTA Egyházzenei Szakbizottság elnöke