dr. Bajnai Klára[1]
A 120 éves Király Színház és az Aranyvirág
gramofonlemez emlékei
Király
Színház (Budapest VII., Király u. 71.)
Mivel
szeretem az évfordulókhoz köthető kultúrtörténeti vonatkozások közül
kiemelni az ahhoz kapcsolható gramofonlemez felvételeket, nem mehetek el szó
nélkül több szempontból sem a 120 évvel ezelőtt nyitott Király Színház november 6-i születésnapja
mellett.
Először:
az 1903-ban nyitott színház nem csak egy volt a fővárosi zenés színházak
körében, hanem évtizedeken keresztül a legsikeresebb és legnépszerűbb
operettszínháza volt a fővárosnak, míg az 1930-as évektől
kezdődő hanyatlást követően végül az 1936-ban bekövetkezett
bukással zárta le történetét.
Másodszor: a
hosszú évek során számtalan bemutató előadásnak adott otthont, de
igyekezett minden „sikergyanús” művet is mielőbb műsorára
tűzni. A sok év alatti repertoárján szereplő művek száma –
mondhatni – végtelen.
Harmadszor:
Felsorolni sem lehet azoknak a művészeknek körét, akiket Beöthy László az
alapító, nagynevű igazgató elindított későbbi sikerekben gazdag pályáján.
Végül
(talán?): Számtalan hangfelvétel őrzi még ma is egykori művészeinek hangját,
zenekarának, a többször változott karmestereinek vezetésével rögzített önálló,
vagy kíséretként felvett előadásait.
Hosszan
lehetne írni a Király utca 71. szám alatt nyitott, az egykori Somossy Orfeum helyén Márkus Géza tervei alapján felépített
140 m2 alapterületű színpadot és 1251 fő befogadására alkalmas
nézőtérrel rendelkező színház megszületéséről,
történetéről, fejlődéséről. Sokan meg is tették. A művek
többségében – talán érthető okokból – a szerző(k) összekapcsolja(ják) az épület történetét a benne folytatott tevékenység, a
hazai operett fejlődéstörténetével, sőt a prominens és mai napig is
ismertnek számító művészek életrajzi adatainak bővítésével.
Engedtessék meg nekem, hogy csak utaljak kedvenc olvasmányomra e témakörben,
nevezetesen: Kellér Andor: Bal négyes páholy című művére.
Jelen írásom
fő témája ugyanis az évforduló kapcsán is a Színházzal összefüggésbe
hozható gramofon felvételek közötti tallózás, így az egyéb vonatkozásokról most
nem ejtek szót. Hosszan lehetne sorolni azokat az évek során, csak az un.
sellak korszakban felvételre és forgalomba került gramofonlemezeket, amelyeken
a Király Színház énekesei – tagságuk feltüntetése mellett, vagy annak
elhagyásával, mert az egykori közönség előtt köztudott volt – a Színház
repertoárján szereplő, vagy egyéb műveket adnak elő, vagy azon
karmesterek körét, akik, vagy az énekeseket zongorán kísérve, vagy a Király
Színház zenekara élén állva népszerűsítették és tettek slágerré, a
közönség kedvencévé számtalan művet.
A
születésnapi apropó kapcsán csak a bemutatón elhangzott Huszka Jenő –
Martos Ferenc mű, az Aranyvirág című
operettről kívánok megemlékezni.
Faragó György
grafikája
A mű nem
hozott akkora sikert a szerzőpárnak, mint a Bob herceg, de a „sajátos és eredeti bájjal bíró” muzsikájának
köszönhetően november 25-én már a 25., 1904. január 6-án az 50.
előadását ünnepelte és még napjainkban is előadásra kerülnek
részletei.
A
szerzőpáros jól ismert, így róluk sem ejtek szót, de említést kíván az
alakuló színház igazgatóságának, valamint néhány színészének,
színésznőjének felemlegetése annak megjegyzésével, hogy már akkor 46
tagból álló kórus, 12 tagból álló balettkar és 32 tagból álló zenekar alkotta
az együttest. Tehát: igazgató: Beöthy László, titkár: Lázár Ödön, irodalmi
tanácsadó: Molnár Ferenc, művészeti tanácsadó: Márk Lajos, rendező:
ifj. Bokor József, karmesterek: Konti József és Kerner Jenő (a
következő évadban már Vincze Zsigmond is), gazdasági főnök: Vidor
Pál, orvosok: Dr. Somlyó Nándor és dr. Salgó Ernő. A 15 színész közül
Gyöngyi Izsó, Ferenczy Károly, Körmendy János, Papp Mihály, Mihályi Ernő,
Vidor Pál, Vágó Béla és Vécsey Géza, a 16 színésznő közül pedig Csatay Janka, Fedák Sári, Margó
Zelma, Szamosi Elza és Szentgyörgyi Györgyike nevét emelném ki.
A bemutató
előadás szereplői Szamosi Elza – Fedák Sári
– Ferenczy Károly – Gyöngyi Izsó – Vécsey Géza voltak, a zenekart Konti József
vezényelte. A korabeli újság kritikáiból képet kaphatunk arról, hogy a
szereplők milyen előadást produkáltak, s ki milyen képességeit
csillogtatta. Külön ki kívánom emelni azonban a két női
főszereplőt, s elsősorban a gazdag amerikai hölgyet, Ellen
Stone-t alakító Szamosi Elzát, akinek ez volt első fellépése, s pár héttel
később már az Operaház színpadán volt látható. Róla és erről az
előadásról, valamint ezen szerepében nyújtott teljesítményéről igen
részletes, mélyreható, tudományos elemzést találhatnak Szabó Ferenc János
2018-ban készült Szamosi Elza (1881-1924)
művészete PHD doktori értekezésében[2].
Itt most róla
csak annyit, hogy a közönséget elbűvölte, és ezen első fellépésével
már rögtön sikert aratott. A címszerepet alakító Fedák
Sári már akkor a közönség kedvencének számított. Nagy sikert aratott a kezében
csörgős dobbal tarantellát játszó utcai táncosnő szerepében, ahol a
már ismert ének- és tánc tudását volt alkalma ismét bizonyítani. Az 1876.
október 29-én született Ferenczy Károly (Szabó Károly Imre Zoltán) hosszú,
kalandos életutat már maga mögött hagyva, a Krecsányi
társulattól – akinek lányát megszöktetve, majd feleségül véve – 1903-ban Beöthy
László meghívására a Király Színházhoz került, ahol a bemutató Aranyvirág Gauld
Harry szerepében mutatkozott be sikerrel, s ezzel megalapozta a fővárosban
vezető táncos-komikus szerepét.
Ismereteim
szerint sajnos gramofon felvétel egyikükkel sem készült e mű egyetlen
részletéből sem. Meg kell jegyezni azonban, hogy 1903-ban igencsak kevés
lemezcég készített magyarországi felvételeket. Ennek ellenére mindhármuk hangja
megőrződött az egyébként számos egyéb lemezfelvétel jóvoltából. Talán
nem különös, hogy az Aranyvirág részleteit
tartalmazó ismert felvételek mind kissé későbbi kiadásúak. A
rendelkezésünkre álló felvételek legkorábbika egy Odeon Record, illetve egy Favorite Record lemezen található.
Jellemzően ezek előadói vagy Rákosi Szidi növendékek voltak, vagy
rövid ideig a Király Színház társulatát is erősítették. Érdekesség az
1880. március 18-án Túrószentmártonban születte Oláh
Gyula Pathé felvétele is, aki a Rákosi Szidi sziniiskolájából Miskolcot megjárva került a Király
Színházhoz. Ismerünk azonban későbbi, 1930–1940-es években készült már
elektromos felvételeket, sőt a normál lemez korszak végén kiadottat is.
Az elmúlt 120
évben a színház szerencsére nem merült a feledés homályába, a premiert adó
darab, még ma is részben ismertnek nevezhető, a szereplők pedig egyéb
felvételeik jóvoltából élnek az emlékezetben.
Az Aranyvirág részleit tartalmazó általam
ismert gramofonlemezek a sellak korszakból a következők: (A pontos
felvételi dátumokat nem ismerem, de 1905 és 1911 közöttiek.)
Matr.sz. Lemezcím/Előadó(k)
Gyártmány és
lemezszám
|
2295-f |
Aranyvirág, Duett Énekelte Kende Frigyesné és
Pintér Imre |
Favorite Record 1-29525 |
|
53035 |
Kettős „Aranyeső”
operettből Énekli: Raskó
Géza és Biró Lilly |
Odeon Record No. 53035 Jumbola-Record 4183 |
|
117018 |
Szívem szívednek örök rabja lett
„Aranyvirág” Énekli: Pintér Imre és Parlagi Kornélia |
Jumbola-Record No. 15207 Jumbo-Record 6262 |
|
7325 |
Aranyvirág kettős [ea.: nincs feltüntetve] [katalógusadat: Pintér Imre és
Parlagi Kornélia] |
Baby-Record
7325 |
|
7029 |
Aranyvirág szerelme (Kettős
Duett) Énekli: Király Ernő és
Harmath Ilonka |
Szabadi Record
192 |
|
? |
Szerelmi kettős
Aranyvirágból Éneklik: Jászay
Mimi és Oláh [Gyula] |
Pathé 39191 |
|
25581
R |
Csalogató „Aranyvirág” Énekli: Oláh Gyula |
Pathé 39181 |