HOMMAGE Ŕ MÁRTA GRABÓCZ

 

Dr. Grabócz Márta egyetemi tanár

 

Grabócz Márta, az MTA külső tagja 70. éves születésnapja alkalmából ünnepi tanulmánykötet jelent meg kollégái szerkesztésében a Dijoni Egyetem kiadásában.

A tanulmányok az ünnepelt tevékenységének fő területeihez kapcsolódnak a személyes köszöntések mellett: azaz a Liszt-kutatás, a zenei jelentés, és a 20-21. századi zene témájában közölnek új kutatási eredményeket.

 

De Franz Liszt ŕ la musique contemporaine (pdf)

 

 

FÜGGELÉK[1]

 

Dr. Grabócz Márta

(mta.hu/köztestülati tagok)


https://www.youtube.com/watch?v=PBtNgyMRSJw&list=PLfs1ZvoZ3qYQlnqNWy_Dwjg4xvLcSUUfx (1:01:05).

Az előadás helye: MTA Székház, Díszterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. I. emelet)

(2023. április 17.)

 

 

A székfoglaló előadás összefoglalója

 

Az elmúlt negyven évben a zenetudomány nagy változáson ment át: a társadalom- és természettudományok fejlődését követve integrálta azok bizonyos kérdésfeltevéseit, módszereit (lásd pl. „cultural studies”, kognitív zenepszichológia, zoo-muzikológia, bio-muzikológia, neuroesztétika, toposzelmélet, zeneszemiotika, zenei narratológia, „performance studies”, feminista zenetudomány, digitális zenetudomány, vázlat- vagy keletkezéstörténet-tanulmányozás, zene és idegtudomány stb.)

 

E sokféleséget figyelembe véve az előadás címében felvetett kérdés polarizáló és kissé provokatív, de a fent felsorolt irányzatok két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik típusú megközelítés a zenei paramétereket, a mérhető és formai törvényszerűségeket tanulmányozza, míg a másik a történeti-társadalmi kontextust figyelembe véve, a zenei kifejezést is vizsgálva, kapcsolatot teremt a társadalom eszmevilágával, életével, valamint az antropológiai kutatások legutóbbi eredményeivel.

 

E sorok írója harminckét éve szembesül azzal, hogy a kifejezés és a jelentés mellett elkötelezett zenetudomány valóságos „harc”: az „esztétikai agnoszticizmus” (ld. Ujfalussy, 1962) ellen vívott mindennapos küzdelem. A legtöbb nyugat-európai országban és az Egyesült Államokban a szakmai műhelyek az említett két tendencia mentén válnak szét, néha a tanításban, kutatásban jelentkező vitákkal.

 

Az előadás első része a fenti alapkonfliktus jelenkori előtérbe kerülését, a dualizmus mai megnyilvánulási formáit mutatja be, illetve főként a második csoport, a „kontextuális és expresszív megközelítés” új elemző módszereire és eredményeire koncentrál. Ezen elemzések egy része az Arisztotelész óta ismert retorikai közhelyfogalmat mint típust tekinti egyik kiindulópontjának, azt amit Kelet-Európában „intonációnak”, Nyugat-Európában, Amerikában pedig „toposzelméletnek” neveznek. Az utóbbi két évtizedben ezek vizsgálata jelentősen kibővült: egyrészt a zoo-muzikológiai, etológiai „univerzáliák” kutatásával, másrészt a kortárs zene új kompozíciós folyamatainak feltárásával, amelyeket a komputeres hangelemzés, a természeti jelenségek hanganalízise inspirált (STU/Semiotic Temporal Units, archetipikus formálások, hangzó naturalizmus stb.).

 

Az előadás második része a kollektív emlékezet fogalmára építve egy új kutatási témát vázol fel. Az ezredforduló óta érdekes párhuzam figyelhető meg a zenei típusok vizsgálata (az emberi- és az állatvilágbeli invariáns zenei formák, zenei folyamatok feltérképezése) és a kognitív idegtudomány bizonyos, a mentális tárgyak és kulturális reprezentációk állandóságára koncentráló felismerései között. Stanislas Dehaene 2007-ben megjelent munkájában fejezetet szentel „A kulturális formák egyetemességének” illetve a kulturális invariánsok problémájának. J.-P. Changeux-t idézi, aki a neuroesztétikáról tartott előadásaiban az emberi kultúra dimenzióinak rendkívüli, de nem végtelen sokféleségét hangsúlyozza. Dehaene a „kulturális tárgyak” invariáns jellegéről szóló elméleteket tekinti át (Lévi-Strauss-tól, Chomsky-n, Dawkinson és Sperberen át egészen Brownig), és az alábbi következtetésre jut: „[…] Természet és kultúra szorosan összefonódik. Evolúciós történetünk a genetikai örökségünk révén egy részben ugyan módosítható, ám korlátokkal rendelkező agyi architektúrát határoz meg, amely behatárolja a megtanulható kulturális tárgyak terét […]”. (Les Neurones de la lecture, 2007, 198).

 

Ezekre a hipotézisekre építve indult 2022-ben a Strasbourgi Egyetem és a caen-i emlékezetkutatással foglalkozó neuropszichológiai laboratórium (NIMH) együttműködésével egy interdiszciplináris kutatás, amely főként a Szabolcsi-féle Musica Mundana zenepéldáit használja majd fel az „epizodikus” és „szemantikus” zenei emlékezet vizsgálatánál.

 

Az MTA köztestületének tagjai LEXIKONBÓL:

Dr. GRABÓCZ MÁRTA

 

SZÜLETETT 1952.10.10.

KÜLSŐ TAG 2022

A ZENETUDOMÁNY KANDIDÁTUSA1989

PHD1985

 

SZAKTERÜLET

Zenetudomány (Zeneesztétika, Zeneszemiotika, Kortárs zene)
Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

 

FOGLALKOZÁS

kutatóprofesszor, professzor emerita (ACCRA és CREAA kutatócsoportok)

 

KUTATÁSI TÉMA

 

·       Kortárs zene, elektroakusztikus és komputerzene; magyar zeneszerzők

·       Zenei jelentés, szemiotika a 19.-20. századi zeneművekben

·       Zenei narratológia (elmélet és elemzés)

 

PUBLIKÁCIÓK

Grabócz Márta publikációs listája

 

SZERVEZETI TAGSÁGOK

·       Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont (tanácsadó testület tag)

·       Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság

·       MTA Szemiotikai Munkabizottság (Művelődéstörténeti Osztályközi Állandó Bizottság)

·       Association Française de Sémiotique

·       Centre de recherche de d’expérimentation sur l’acte artistique (ITI CREAA Université de Strasbourg)

·       European Narratology Network

·       Institut Universitaire de France

·       International Association for Semiotic Studies (IASS)

·       International Congress International Project on Musical Signification (ICMS)

 

SZERKESZTŐI TEVÉKENYSÉGEK

·       Studia Musicologica

·       Musique en acte

·       Pensamiento, palabra y obra

·       Editions Hermann, Paris, "Collections GREAM/ Sémiotique et Narratologie

·       Editions des Archives Contemporaines, Paris (Music Studies)

 

DÍJAK

·       MZZT Kroó György életműdíj: 2022

·       Chevalier dans l'ordre de la Légion d'honneur: 2018

·       Chevalier dans l'Ordre des Palmes Academiques: 2011

·       Szabolcsi Bence-díj: 2010

 

ADOMÁNYOZOTT CÍMEK

·       habilitált doktor: 1993

 

ELÉRHETŐSÉGEK

·       Université de Strasbourg
67084 Strasbourg Cedex, Strasbourg Cedex 14 rue Descartes/ACCRA, Franciaország

 



[1] Első megjelenés: Parlando 2023/4. szám.