Baloghné Kovács Magdolna[1]

Csendes éj, szentséges éj

A festői Salzburg tartományból - amely a zseniális W. A. Mozartot adta a világnak - alig 30 évvel később indult világhódító útjára az egyik legismertebb karácsonyi ének. Azonban a csodás tájon élő emberek nagy szenvedéseket éltek át hasonlóan más, Közép – Európai nemzetekhez. Katasztrófák, háborúk, éhínség, nélkülözés, klímaváltozás, járványok, elvándorlás sajnos végigkísérték az emberiség történelmét. Nem volt ez másképp a 19. század első húsz évében sem.

Európát napóleoni háborúk dúlták, katonák terrorizálták a lakosságot. Mindezek lezárásaként békeszerződések következtek, melyek íróasztalokon új határokat húzva fokozták a szenvedést, településeket, családokat szétválasztva pl. Tirolban, Felső-Ausztriában, Salzburg tartományban, így a Csendes éj szülőhelyét, Obendorfot is szétszaggatva. A közeli, addig önálló Salzburg érseki várost lefokozták járási központtá, és Ausztriához csatolták (Müncheni szerződés 1816). Ezekkel a változásokkal rengetegen elvesztették megélhetésüket, és a sok szenvedésnek nem volt vége, a nehézségek folytatódtak immár az egész világon.

A Tambora vulkán kitörése 1815 áprilisában (Sumbawa sziget, Indonézia) és a vele járó cunami, vulkáni por és szélvész miatt hatvanezren haltak meg. A vulkánkitörés rekordméretű volt, 8-as skálán 7-es, szuperkolosszális erősségű, ami csak Santorini elpusztulásához fogható (Égei-tenger, kb. 3600 évvel ezelőtt).

Akkoriban a hírek lassabban érkeztek Európába, így a katasztrofális vulkánkitörésről szóló híradás is, viszont az emberek érezték a rettenetes változásokat, melyeket az apró vulkáni részecskék légkörbe kerülése okozott a teljes északi féltekét beborítva.

A bolygó átlaghőmérséklete 0,7-0,4 fokkal csökkent, komoly mezőgazdasági károkat okozva. A klímaváltozás az élet minden területét összezavarta. Nyáron hó és jég esett, folyók léptek ki medrükből, éhínséget és járványokat hozva Kínától Kanadáig, Indiától Európáig.

Az 1816-os „nyár nélküli” év miatt az USA-ban és Európa több pontján éhínség pusztított, Dél-Európában tífuszjárvány tört ki. A zavar megakasztotta az esős évszakot Indiában, összesen három aratás maradt ki, az éhínség miatt kolerajárvány tört ki a Gangesz mentén, a betegség Moszkváig is eljutott. Az aszály miatt a takarmánynövények pusztulása érintette az állatokat, a közlekedésre használt lovakat. Ezért történhetett, hogy a katasztrófa egy találmányt is hozott: a kerékpárt.

Európában 200 000 ember hunyt el járványok miatt és az éhínség következtében. Az emberek Isten büntetésének tekintették a történéseket, és apátiába süllyedtek.

Ebben az apokaliptikus időszakban született Mariapfarrban 1816-ban Joseph Mohr segédkáplán tollából a Csendes éj (Stille Nacht) szövege a sok szenvedést megélt emberek vigasztalására. Feltehetően a templomban található festmény ihlette a szerény, csodás tenor hangú, gitáron kiválóan játszó papot a vers megírására. Az emlékmúzeumban többet is megtudhatunk Mohr atyáról, bár soha nem engedte, hogy arcképet készítsenek róla.

1818 karácsonyán barátját, a salzburgi Arnsdorfban tanítóskodó Franz Xaver Grubert kérte fel, hogy komponáljon az eredetileg hat versszakos költeményhez egy dallamot. Mindketten nehéz körülmények között nőttek fel és közvetlenül érintettek voltak a szenvedésekben. Szívükön viselték a reményvesztett híveket, és karácsonyi énekükkel a megváltás és az isteni szeretet üzenetével próbáltak lelket önteni a csüggedt szívekbe.

A dallam két énekszólamra és gitárra íródott bensőséges hangú bölcsődal siciliano ritmusban, 6/8-ban, német nyelven, ami nem volt akkoriban kézenfekvő.

Gruber Csendes éj kottájának facsimiléje

(Wikipédia)

Több feltevés van arra nézve, hogy eredetileg miért nem orgonán kísérték. Egérrágta orgona fújtatóról, de legalábbis elromlott hangszerről regélnek, azonban valószínűleg Mohr döntött a gitár kíséret mellett, mivel az éneket Oberndorfban az éjféli mise után, a templomi betlehem mellett adta elő Mohr és Gruber. Ebben az is érdekes, hogy a gitárkíséretet akkoriban nem tekintették méltónak templomi szolgálathoz.

Gruber később több variációt is készített az énekre, és megérhette első sikereit, valamint örökül hagyta a pontos keletkezésének történetét.

Csendes éj - emlékkápolna Oberndorfban

Pár évvel később egy orgonaépítő, név szerint Carl Mauracher vitte el Tirolba, ahol 1830-as évek elejétől tudatosan ápolták a tiroli népzenei hagyományokat. Így tiroliak, egy zillertali vándorárus testvérpár énekelte el a lipcsei karácsonyi vásáron 1831-ben.

A Németalföldre, Európa több részére és Oroszországba nagyon hamar eljutott az ének, a XIX. század végére már USA-ban is ismerték, és misszionáriusok az egész világon elterjesztették.

https://youtu.be/ixTym6gFTxQ (8:24)

St. Florianer Sängerknaben - Stille Nach

https://www.salzburgerland.com/hu/innen-ered-a-csendes-ej/ (1:03)

Azóta 300 nyelvre és dialektusra lefordították, magyarul is több fordítás létezik. 2011-ben nyilvánították az UNESCO szellemi kulturális örökség részévé.

„Ez a béke dala, amely tele van határokat átlépő spiritualitással. És ez időtlen. Ez a világ minden jóakaratú emberéé.” (Professzor Kasparek Gottfried)

[1] Baloghné Kovács Magdolna karnagy, zeneirodalom-tanár, Király-König Péter Zenei AMI, Szeged