MAROSSY ÉVA[1]
ZENÉVEL A GYEREKEKÉRT
Hátrányos helyzetű gyerekek zenepedagógiája
„…jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán
lényeges, az a szemnek láthatatlan”
Antoine de Saint-Exupéry
(A kép forrása: agyserkento.hu)
A
gyerekkori traumák következményei, kutatások, megoldások
A
kedvezőtlen gyermekkori élmények ma a legnagyobb figyelmen kívül hagyott
közegészségügyi veszélyt jelentik a nemzetünkre – mondta az Amerikai Gyermekgyógyászati
Akadémia egykori elnöke. [1] A szóbeli vagy tettleges bántalmazás, az érzelmi
elhanyagoltság önmagában is traumatizálják a
gyereket. Ehhez járulhat még a szülők mentális zavara, a függőség,
börtönbüntetés, válás. Ezek a tényezők módosítják az agy fejlődését,
az immunrendszert és a hormonális szabályozást, valamint bizonyos esetekben számos
szervei problémát is okoz. A korai rossz körülmények gátolják a homloklebeny
kifejlődését, ami az önuralomért is felelős. Durva gyerekkori traumák
következtében nemcsak elmarad a fejlődésben ez az agyterület, hanem sérül
is. A traumák pszichiátriai problémákhoz is vezethetnek, pl. major depresszió,
bipoláris zavar, PTSD. Ezek a következmények röviddel a traumatikus esemény
után, vagy sok évvel később is jelentkezhetnek. [2] Az egyik kaliforniai
kutatóközpontban azt derítették ki, hogy sok ADHD-vel (figyelemhiányos
hiperaktivitás zavar) diagnózisa nem érvényes, a háttérben súlyos traumák
állnak, ezért alakult ki a magatartászavar. Az alkoholista, agresszív
szülők gyerekei általában nem tudják feldolgozni a traumát, és a
felnőttkorukra ugyanolyan agresszívek, vagy alkoholisták lehetnek, mint a
szüleik. Nincs előttük normális viselkedési minta, ezért sok esetben
ugyanazt a viselkedési mintát adják tovább a gyerekeiknek, mint amit ők is
megtanultak. Ez további feladatot jelent a társadalomnak, a gazdaságnak, az
egészségügynek, és a szociális ellátó rendszernek. A zene elő tudja
segíteni a poszttraumás növekedést, hasznos eszköz lehet a reziliencia
fejlesztésére. A kutatók szerint a gyerekkori traumák következményei
kivédhetőek. [3] Tudományosan igazolt, hogy a természet megtapasztalása, a
rendszeres testmozgás, művészeti tevékenységek, az építő, biztonságos
kapcsolatok kialakítása javítja az idegrendszeri és hormonális szabályozást,
erősíti az immunrendszert. Egy jó iskolai közösség, ahol észreveszik a
gyerekek problémáit, segíteni tudja az egészséges személyiség fejlődését,
így ezeknek a gyereknek, felnőttkorukra, az ő gyerekeiknek már stabil
lehet a családi háttere.
Hátrányos
helyzet, reformpedagógia
Az iskolába kerülő gyerekek különböző
képességekkel, viselkedési formákkal, családi és szociális háttérrel
rendelkeznek. Az indulási szint nem egyforma. Az iskola leképezi a társadalmi
különbségeket, és elmélyíti azokat, pedig kiegyenlíteni kellene. Pedagógiai
vonatkozásban ma is a sikeres iskolai előrehaladás szempontjából fogalmazza
meg a gyerek kedvezőtlen pozícióját a többiekéhez képest. A tisztán
hátrányos helyzet nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermek veszélyeztetett
is. A veszélyeztetett helyzetben a személyiség egészséges fejlődése akadályozott.
A deviáns karrier felnőtt- vagy fiatalkorban indul be. Fontos, hogy a
figyelmeztető jeleket idejében észrevegyük. Mivel nincs prevencióra képes,
kiegyensúlyozott család, az iskolára és a pedagógusra hárul a feladat: A hátrányos,
veszélyeztető családi környezetben gyökerező deviáns személyiség, az
idegrendszeri és szervi betegségek kialakulásának pedagógiai eszközökkel történő
megakadályozása. A pedagógia feladata a megelőzés. Ha probléma van a
gyerekkel, olyan területre kell irányítani, ahol speciális ellátásban részesül.
A 19. századi reformpedagógia külön foglalkozott a
témával. Németországban és Angliában a bevándorlók hátrányos helyzetű
gyerekeinek az iskoláiban derült ki, hogy ezek a gyerekek meggyógyíthatók, ha a
tanárok külön is foglalkoznak velük. Csökken az agresszivitás, jobban tanulnak,
jobban tudnak alkalmazkodni, beilleszkedni egy közösségbe, iskolai csoportba.
[1] A drámapedagógiai foglalkozásokon és az iskolai színjátszó csoportokban a
problémáikat dolgozzák fel. A beszélgető körökben kiderülnek az
élethelyzeteik, igényeik. A velük való beszélgetésekből az derül ki, hogy
sokszor fenyegetettségben élnek, ezért igénylik a megértő és biztonságos
környezetet.
Rudolf
Steiner, a Waldorf iskola alapítója már 1919-ben felhívta a figyelmet arra,
hogy ami az iskolában történik a gyerekekkel, annak a felnőttkorban komoly
következményei lehetnek. Maria Montessori képezhetetlennek minősített gyerekeket
tudott megtanítani az egyéni módszereivel. Úgy vélte, hogy ezek a gyerekek a
nehéz családi körülményeik miatt nem tudnak kibontakozni, és ha a zavartalan
nyugodt körülményeket meg tudja teremteni, akkor ők is tudnak fejlődni.
Magyarországon a reformpedagógia jelentős képviselői – Karácsony Sándor,
Zsolnai József – tisztában voltak azzal, hogy a körülmények milyen rendkívüli hatást
tudnak gyakorolni a gyerekekre a családban és az iskolában. Az iskola bizonyos
esetekben bezár, rongálja az egészséget, más esetekben épít, gyógyít. A
reformpedagógia már a 19. században felismerte az iskola korrekciós
lehetőségeit, és sikerrel beépítette az oktatásba. Mind a tanulmányi
eredmények, mind a személyiségfejlődés területén nagyon jó eredmények
születtek.
Társadalmi
változások, családi életek
Tanári
pályám első tíz évében egyszer tanítottam olyan gyereket, akit egyedül
nevelt az anyukája. Őt is nagy szeretetben és nyugodt körülmények között nevelték,
mégis jóval zárkózottabb volt, mint a többi gyerek. Nem volt jellemző a
válás, és a családi problémák sem. A következő tíz évben jelentősen
nőtt a válások száma és a fluktuáció is. Sok család elköltözött másik
városba, ezért azok a gyerekek már ott folytatták a zenei tanulmányaikat. Helyettük
sokan jöttek másik városból. A gyerekeket megviselték a családi krízisek, de
mindenki máshogy reagált rá. A kisebbek tudtak róla beszélni és tanulási
problémáik is jelentkeztek, a nagyobbaknak kevésbé voltak tanulási problémáik.
A harmadik évtizedben már előfordult fizikai és verbális agresszió,
alkohol és egyéb szerhasználati problémák a gyerekek családjában. A többi
kollégával való beszélgetésekből az derült ki, hogy más tanszakokon is
voltak ilyenek. Az esetek egy részében a veszélyeztető szülő már nem
lakott együtt a családdal, a traumák nyomai viszont feltűnően
megnyilvánultak a viselkedésben, a tanulmányi eredményekben és a gyerekek
egészségi állapotában. Ezeket a gyerekeket sokszor labilitás, szorongás,
zárkózottság jellemzi.
Az
esetek másik felében a gyerek egy ilyen közegből érkezett az órára, feldúlt,
zaklatott állapotban. Sokszor nem voltak olyan állapotban, hogy zongorázni tudjunk,
de az sokat számított, hogy meg tudták beszélni a problémáikat. Amikor
megnyugodtak, már oda tudtak figyelni és tanulni. A társadalmi változások következtében
változott a család és az egyén élete is, a gyerekek körülményei, tanulási
képességei is. Ezáltal új módszerekre volt igény a pedagógiai gyakorlatban is. Ezeknek
a gyerekeknek ugyanolyan speciális oktatási programra van szükségük, mint az
SNI-s gyerekeknek. Ez nem terápia, hanem egy olyan korrekciós munka, amelyre az
egyéni oktatásnak nagyon jó lehetőségei vannak. Sok esetben azonban
speciális ellátásra is szükség van.
Korrekciós
lehetőségek a zenepedagógiában
Az
utóbbi két évben hátrányos helyzetű gyerekeket segítek a zenével. Abban a
két-három órában, ameddig foglalkozom velük, egy biztonságos, nyugodt közegben
vannak. Általában beszélgetéssel kezdünk, amelyben elmondják, hogy mi történt
velük az utóbbi időben a családban és az iskolában. Mivel nekik több
problémával kell megküzdeniük, mint a többieknek, minimum 45 perc, mire olyan
állapotba kerülnek, hogy a zenére tudnak figyelni. Ezután már nyugodtan tudnak
zongorázni. A zenei anyagot az egyéni tempóhoz és a tudásszinthez igazítom.
Együtt választjuk ki, hogy mit szeretnének tanulni. A zene az érzelmek
kifejezésével tehermentesít. Oldja a feszültséget, hozzá tud járulni a kiegyensúlyozott
érzelmi élethez. A zenei tevékenység során a feszültség átalakul elaborációs többletként cselekvési formává, ezáltal
csökkenti az agressziót, nyugtat. [4]
A
Kovács-Módszer mozgásleckéit az alkathoz és az állapothoz igazítom. A légzés,
keringés, tápanyagforgalom normalizálása, a hormon- és idegvezérlés
kedvező beállítása a személyiség stabilitásában is megmutatkozik. [5] Ezek
a gyerekek nemcsak a családban, hanem az iskolában is hátrányos helyzetben
vannak. Kevésbé tudnak beilleszkedni, jó kapcsolatot kialakítani a kortárs csoporttal.
A családi helyzetek miatti érzelmi problémáknak önbizalomhiány, tanulási
nehézségek is lehetnek a következményei. Ezért fontos, hogy a tanárok egyénileg
is foglalkozzanak velük. A művészetek művelése fejleszti az érzelmi
intelligenciát, és a szociális készségeket. [6] A biztonságos, támogató kapcsolatoknak
protektív hatása van a lelki és testi egészségre,
hozzá tudnak járulni a pozitív, kompetens énkép, a reális önismeret, stabil
személyiség kibontakozásához. [7] Ha a család nem tud megfelelő támogatást
nyújtani, akkor kiemelten fontos, hogy az iskolában, a tanárokkal, és a kortárs
csoporttal legyen minőségi kapcsolata a gyereknek. Ezzel a személyiség
támogató, természetes egészségvédő rendszerét erősítjük meg.
Felhasznált irodalom:
[1] Vekerdy Tamás: Belső szabadság, Elég jó
szülő-elég jó gyerek, Kulcslyuk Kiadó, Budapest, (2017) ISBN 978-615-5281-28-0
[2] Rosenberg,
N., Greenberg, D. M., & Lamb,
M. E. (2021). Musical Engagement is Linked to Posttraumatic Resilience: The Role of Gender, Personality, and Music Listening Styles After Childhood
Trauma. Music & Science, 4. https://doi.org/10.1177/2059204321993731
[3] https://www.acesaware.org/blog/healing-from-toxic-stress-with-dr-nadine-burke-harris/
(utolsó megnyitás 2023.05.23.)
[4] Mérei
Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Medicina RT Budapest,
ISBN 963 242 533 2
[5] Dr. Kovács
Géza – Négyesiné Pásztor Zsuzsa: Az idegrendszer
zenei foglalkozási ártalmai. Fővárosi Pedagógiai Intézet. Budapest, (1990)
[6] Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság, Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról, Kulcslyuk
Kiadó, Budapest, (2011) ISBN 978-963-82026-9-6
[7] Bagdy Emőke- Telkes József: Személyiségfejlesztő
módszerek az iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest, (1990) ISBN 963 08 2626 0
MAROSSY
ÉVA PARLANDÓBAN KORÁBBAN MEGJELENT ÍRÁSAI
(Parlando,
2021/5.)
(Parlando,
2022/2.)
Marossy Éva:
Humanisztikus zenepedagógia. Az elfogadás
(Parlando,
2022/3.)
(Parlando,
2022/4.)
Marossy Éva:
Mentális betegségek megelőzése. Kovács módszer (pdf)
(Parlando,
2022/6.)
Marossy Éva: Mentális
betegségek megelőzése. Zeneiskolai mentálhigiéné (pdf)
(Parlando,
2023/1.)
Marossy Éva: Humanisztikus
zenepedagógia. Speciális nevelési igény
(Parlando,
2023/2.)
Marossy Éva: Humanisztikus zenepedagógia. Kezdők
kamarazenéje
(Parlando,
2023/3.)
Marossy Éva: Humanisztikus
zenepedagógia. Zenei versenyek (pdf)
(Parlando 2023/4.)
Marossy Éva: Humanisztikus zenepedagógia, A személyiség stabilizása
(Parlando 2023/5.)