Rácz Aladár
hagyatékának katalógusa
[Szepesi
Zsuzsanna: A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet
Könyvtárának Rácz Aladár-hagyatéka. Fond 10/1-1603. Bp. 2021.
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet - Eötvös Loránd
Kutatási Hálózat.]
A XX. századi
magyar előadóművészek között különleges hely illeti meg Rácz Aladárt.
Ma úgy mondanánk: halmozottan hátrányos helyzetű volt indulása, mégis,
tehetsége és szorgalma révén a jászapáti cigányközösségből indulva az
európai művészvilág megbecsült tagja lett.
Rácz Aladár
hagyatéka feleségének, a kivételesen hosszú életű Yvonne Barblan (1907–2006)
zongoraművésznek köszönhetően fennmaradt és az özvegy két részletben
a Zenetudományi Intézetnek ajándékozta az anyagot, amelynek tárgyi emlékei,
fotóalbumok, plakátok, üvegnegatívok a Zenetörténeti Múzeumba, a levelek és a
könyvek, kották, fényképek és az újságkivágatok az Intézet könyvtárába
kerültek. A zenetudományi kutatás számára egyébként nem volt ismeretlen a
hagyaték, Kroó György a művészről 1979-ben publikált biográfiájában
alapvetően ezt a forrásanyagot használta fel.
Yvonne Barblan és Rácz
Aladár
(Ismeretlen
fotós munkája)
(Kertész Csaba
gyűjteményéből)
Yvonne Barblan és Rácz
Aladár
(Ismeretlen
fotós munkája)
(Kertész Csaba
gyűjteményéből)
Yvonne Barblan
nagy alázattal és szeretettel óvta és rendszerezte férje hagyatékát. Persze
csak akkortól volt erre lehetősége, amikortól összeházasodtak, vagyis
1931-től. A házasságot megelőző időszak hagyatéki része
meglehetősen hiányos, töredékes.
A Zenetudományi
Intézet Könyvtárába került anyag katalógusát Szepesi Zsuzsanna nyugalmazott
könyvtárvezető állította össze és a közelmúltban, 2021-ben jelent meg. A
kötet műfaji meghatározása szerint fondjegyzék, a fond pedig –
kézirattári, illetve levéltári terminológia – valamely szerv vagy személy
működése, élete során nála keletkezett és hozzá érkezett iratok együttese.
A fondjegyzékek minden alapkutatás elsődleges, lényegi segítői. Egy
jól összeállított, gondosan megszerkesztett, logikusan rendszerezett, utalókkal
és mutatórendszerrel ellátott katalógus szinte egyenértékű lehet magával a
történeti feldolgozással, de legalábbis nagyon nagy mértékben megkönnyítheti a
kutató munkáját.
Rácz Aladár egy fonott
karosszékben
(Ismeretlen
fotós munkája)
(Kertész Csaba
gyűjteményéből)
Szepesi Zsuzsanna
munkája kitűnő segédlet Rácz Aladár személyiségének,
művészetének és nem utolsósorban kapcsolatrendszerének megismeréséhez. A
katalógus első fejezete a levelezést tartalmazza hat szakaszban – a Rácz
Aladáréknak szóló levelek, a Rácz Aladár által másoknak írt levelek, Rácz
Aladárnénak írt levelek, Rácz Aladárné által írt levelek, Rácz Aladár
rokonságának levelei és végül mások levelei –, amelyeken belül a levélírók
nevének betűrendje képezi a további rendszerezést. Az összeállító nagyon
helyesein meg is indokolja, miért ezt a csoportosítást alkalmazta:
ismerőseik, barátaik lényegében mindkettőjüknek szánták epistoláikat
és Rácz Aladár halála után immár az özveggyel is megőrizték a kapcsolatot.
Rácz Aladár soha nem tagadta meg rokonságát és igyekezett támogatni is
őket. A levelezésből nagyszerűen kirajzolódik a művész
kiterjedt kapcsolatrendszere. Elsősorban persze zenészekkel volt
kapcsolatban, a külföldiek közül megemlíthető többek között Igor Stravinsky,
Yehudi Menuhin, Marc Pincherle, Ernest Ansermet, a magyarok között találjuk
Bartókot, Kodályt, Veress Sándort, Cziffra Györgyöt. Levelezőpartnerei
közé tartozott számos író – Jékely Zoltán, Füst Milán, Kassák Lajos, Határ
Győző, Keresztury Dezső, Márai Sándor – is, sok közéleti
személyiség vagy akár az arisztokrácia csúcsát képviselő József
főherceg. Micsoda szédületes emelkedés a jászapáti cigánynegyed után!
Rácz
Aladár és vendégei
(Ismeretlen
fotós munkája)
(Kertész Csaba
gyűjteményéből)
A fondjegyzék
második fejezete a Rácz Aladár működésére vonatkozó iratok adatait
tartalmazza. Ebben a fejezetben kaptak helyet a hazai és külföldi
fellépésekekel kapcsolatos szerződések, megállapodások adatai, illetve
zeneakadémiai tanári működésének dokumentumai. Az első alfejezetben a
foglalkoztató intézmények nevének betűrendje, míg a másodikban a
kronológia alkotja a további rendszerezést. A harmadik fejezet a személyes
iratok csoportja. Három alfejezetben találhatók a leírások, az első Rácz
Aladár életére vonatkozó személyes iratok adatait tartalmazza, a következő
alfejezetben a Rácz-család tagjaira vonatkozó dokumentumok adatai kaptak helyet,
míg az utolsó alfejezet Yvonne Barblan életére vonatkozó dokumentumok címleírását
közli.
A negyedik fejezet
különböző vegyes tartalmú írások és nyomtatványok listája. Itt kaptak
helyet Rácz Aladár feljegyzései olvasmányairól és hangszeréről, a
cimbalomról, illetve különböző, róla szóló gépiratos írások. És olyan, az
özvegy által megőrzött kegyeleti dokumentumok, egyfajta profán ereklyék
is, mint 7 db svájci és franciaországi villamos- és vonatjegy.
MTA
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtár ny. vezetője, a
katalógus szerzője
A jegyzék ötödik
fejezete a fényképek adatait közli. Azonosításuk, keletkezési időrendjük meghatározása
komoly nehézséget okozott az összeállítónak, de sikerült szinte az összes
fénykép alapvető adatainak tisztázása. A hatodik fejezet a Zeneművek
címet viseli. Ebben a részben találhatók Rácz Aladár zenei kéziratai, Yvonne
Barblan kéziratos másolatai, lejegyzései, a tanítással kapcsolatos lejegyzések,
töredékek, valamint ismeretlen személyektől származó lejegyzések és más
szerzők zenei kéziratai. A kötethez jól megválogatott képanyag
kapcsolódik, ezek fényképek, zeneművek, levelek hasonmásai. A katalógus
egyébként nem tartalmazza a Zenetudományi Intézetben található Rácz
Aladár-hagyaték egészét. A hagyatékhoz tartozó hangversenyműsorok,
sajtóközlemények és nagy mennyiségű, francia nyelvű kritikák
feldolgozása még nem történt meg. Mint Szepesi Zsuzsanna megfogalmazza „Csak
remélhetjük, hogy akad egyszer egy franciául jól tudó zenetörténész, aki
időt és energiát nem kímélve feldolgozza a feleség által évtizedeken át
gyűjtött kritikákat, hogy általuk az utókor jobban megismerhesse ennek a
rendkívüli embernek, előadóművésznek a pályáját.” Amíg ez a nagy
munka elkészül, addig is haszonnal forgathatja minden érdeklődő a
Rácz Aladár hagyaték fondjegyzékét. A kötet használatát az alkalmazott
rövidítések jegyzéke és gondosan szerkesztett névmutató segíti. Az előszó a magyar mellett angolul és
franciául is olvasható, megkönnyítve a jegyzék külhoni kutatók általi
használatát.
Pogány György