Szabadság, szerelem

Kortárs zenei koncert az aradi vértanúk emléknapján

„Szabadság, szerelem!” – Petőfi Sándor programverse hívószóvá vált, életeket és életműveket inspirált a romantikától kezdve napjainkig. Hatása megmutatkozott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Zeneművészeti Tagozata Szabadság, szerelem című kortárs zenekari koncertjén október 6-án este a Pesti Vigadóban, ahol Dubrovay László, Tóth Péter, Balassa Sándor, Kovács Zoltán és Kocsár Miklós zeneszerzők művei hangzottak el. Az 1956-os tematikájú alkotások az október 23-ai forradalom és szabadságharc eseményeit is felidézték.

Az MMA Zeneművészeti Tagozata Szabadság, szerelem címmel emlékezett szabadságharcainkra az aradi vértanúk emléknapján, 2023. október 6-án a Pesti Vigadóban. A kortárs zenei koncert Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából felidézte a költőgéniusz alakját, és nemzetiségtől függetlenül tisztelgett mindazok előtt, akik a szabadságért vívott harcban vesztették életüket. Öt kortárs magyar zeneszerző alkotásai között két ősbemutató is elhangzott: Tóth Péter Európa elrablása és Kovács Zoltán Tisza című darabja. Felcsendült továbbá Dubrovay László Szerelem, szerelem – tenor szólóra és zenekarra írt kompozíciója, Balassa Sándotól a 301-es parcella és Kocsár Miklós Emlékképek a XX. század 50-es éveiből – vázlatok szimfonikus zenekarra című műve a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásában. Vezényelt: Kocsár Balázs.

Az est műsorvezetője, Beslin Anita kérésére Dubrovay László, az MMA rendes tagja így összegezte Petőfi kilenc versére írt Szerelem, szerelem című dalciklusát: „Zenei nyelvem a melódia-építkezésben a polipentatóniát, harmóniavilágában saját boldogság-akkordjaimat, dinamikájában a versek dramaturgiáját, hangszíneiben Petőfi gazdag képi világát követi, formavilágában pedig a népdalszerű építkezés a meghatározó.” A koncerten szólót énekelt Pál Botond, a Magyar Állami Operaház magánénekes tenorja.

Tóth Péter Erkel Ferenc-díjas, érdemes művész, az MMA Zeneművészeti Tagozatának vezetője így nyilatkozott Európa elrablása című, zenei idézetekből építkező darabjáról: „Évek óta egyre növekvő elkeseredéssel figyelem, miként hagyjuk elveszni kultúránkat, évezredes értékeinket. Hol anyagi érdektől, hol hatalomvágytól vezérelve, máskor politikai játszmák, alkuk részeként lassan elherdáljuk mindazt az örökséget, amely európaivá tett bennünket Homérosz Iliászától a Bartók-vonósnégyesekig, a görög amforáktól a Sixtus kápolnáig. Meggyőződésem szerint ez a veszély soha nem volt olyan erős, mint napjainkban. Az Európa elrablása című zenekari művem segélykiáltás ebben a nappali sötétségben.”

Balassa Sándor, a kortárs magyar zene sokoldalú alakja, az MMA alapítótagja volt, 2021 óta immár az égi zenekarnak komponál – emlékeztette a közönséget Beslin Anita. A Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző 1997-ben az elhunyt hősök emlékére írta a 301-es parcella című darabját. A zenei mementó alapkaraktere lírai és meditatív, egyúttal azonban drámai jajkiáltásoknak is teret enged. A mű elementáris hatása éppen ezzel magyarázható: Balassa ugyanis zeneszerzési technikák és ideológiák helyett az emberi érzések kifejezését helyezte az alkotás középpontjába. A 301-es parcella mottójául ezt a verset írta:

„Az ezerkilencszázötvenhatos forradalomban / A magyar szabadságért elpusztultakat, / A világszabadságért elpusztultakat, / Dicső hőseinket, a pribékek tömegsírba lökték. / Hogy megalázzák őket, / Testüket arccal a föld felé temették. / Ha van alja és mélye az emberiségnek, / Az eltemetők e mélységből keltek. / Salakból, feketeségből, ős-gyűlöletből / Rontottak ránk, s azt hitték, győznek. / Ha van fénye és ragyogása az emberiségnek, / Harcosaink e fényből jöttek / Legyőzhetetlen isteni csapat... / Arcuk a földgolyón át, / Az örök égre néz, / Karjuk a kozmoszra tárul, hírül adván: / Él még Emberség! / Él még Magyar!”

Kocsár Miklós zeneszerző, az MMA néhai tagja az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára komponálta az Emlékképek a XX. század 50-es éveiből – vázlatok szimfonikus zenekarra című művét. Alkotása, akárcsak Kovács Zoltán Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, az MMA rendes tagja Tisza című darabja megerősíthette a közönséget abban, hogy a „Szabadság, szerelem!” mai is élő és ható hívószó, amelyet újabb és újabb hiteles tartalommal töltenek meg kortárs művészeink.

Tóth Ida

Fotó: Walter Péter