110 ÉVE SZÜLETETT TAKÁCS PAULA OPERAÉNEKES[1]

 

(Palermo, 1913. december 10. – Budapest, 2003. augusztus 27.)

Eredeti neve: Ermelinda Maria Paula Bernal-Scarpa

 

Az Erkel Színházban új szereposztásban bemutatták Puccini: Tosca című operáját.

A képen: Takács Paula.

MTI Fotó: Várkonyi László (Budapest, 1953. október 2.)

 

Tanulmányait 1931 és 1936 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola opera szakán Maleczky Bianca, Unger Ernő és Hoór-Tempis Erzsébet növendékeként végezte. 1941-től 1947-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház, 1948–1968 között a Magyar Állami Operaház magánénekese. Legjelentősebb sikereit, Mozart, Beethoven, Verdi, Wagner, Puccini, Mascagni, Erkel operáinak nagy szopránszerepeiben aratta. Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas, érdemes művész. Budapesten hunyt el 2003. augusztus 27-én.

 

*

Milyen kár, hogy a hatvanas évek elején nem hívták meg szegedi vendégszereplésre! A Tisza-parti város Nemzeti Színházának színpadán elénekelhette volna A szicíliai vecsernye Elena hercegnőjét; abban az operában tehát, amelynek Palermo a színhelye - Takács Paula ugyanis ott született, olasz szülőktől.

 

A XX. század hangnagybirtokos magyar drámai szopránja, így, mondhatni, sejtjeiben hozta-hordozta azoknak az elsősorban olasz operáknak nőalakjait, amelyek az ő hangján és temperamentumával a papíron nyugvó, hangtalan kottafejekből oly szuggesztíven keltek életre az operaszínpadon.

 

Azért is jut eszünkbe ez az elkerültszerep, mert Giuseppe Verdi korai műveinek nőalakjaihoz - Elenához is - drámai, lírai és koloratúr-készség egyaránt kell. És hogy Takács Paula mind a hármat birtokolta, az nyomban debütálásakor, 1941-ben Kolozsvárott bizonyossá vált, a Bánk bán Melindájával. Későbbi nagyszerű igazolása a másik monumentális Erkel-figura, a Hunyadi Lászlóban az azóta fölül nem múlt Szilágyi Erzsébet.

 

Halálának hírét halván először mégis arra gondoltunk, hogy 1948-ban Turandotként mutatkozott be a Magyar Állami Operaház színpadán; azonmód a talán legnehezebb és legigényesebb szólamot, Puccininak ezt az utolsó, fejedelmi ajándékát szólaltatta meg.

 

Turandot

 

Takács Paula a mi abszolút Turandotunk volt két évtizeden át, a joggal hanggyilkosnak nevezett szerep magas céinek fáradhatatlanul gyönyörűséges megszólaltatója. Kilencven nyolcszor énekelte el a kínai császár leányát. (A szívtelen szűkkeblűség sajnos megakadályozta, hogy száz Turandottal szerepeljen a magyar opera krónikájában...) Szerencse, hogy annak idején a Rádió külön hangszalagra rögzítette a teljes operát, Aidáját ugyancsak mind a kettőben Simándy József volt a tenoristája.

 

Ez a nagyszerű partnerség az Andrássy úti Ybl-palotában kezdődött és teljesedett ki, az említett két operán kívül például Ambadorban is, Az álarcosbálban is. Kettejük párhuzamos pályafutásának különleges állomása: Fricsay Ferenc vezényletével együtt léptek 1957 decemberében a müncheni közönség elé Az álarcosbál előadásain; a két magyar művész németül énekelte az olasz operát...

 

S ha már a németeknél tartunk: Takács Paula lenyűgöző Erzsébet volt a Tannhäuserben, megrázó hősies asszony a Fidelióban, szikrázó szemű szerelmes Elvira a Don Giovanniban. Mindegyik szerepben a gazdag áradású hang bámulatos kiegyenlítettségével, a személyiség vitathatatlan hitelével, prózai színészeket is megszégyenítő játékával. Nagyívű, széles dallamformálására gondolva szinte újra halljuk, ahogyan a Sába királynőjében énekel...

 

Giulietta Simionato, a világhírű mezzoszoprán 1962. áprilisában másodszor vendégszerepelt nálunk, A trubadúrban Azucenát énekelte, Takács Paula volt Leonóra, Svéd Sándor Luna gróf, Simándy József pedig Manrico. Feledhetetlen tenoristánk a Bánk bán elmondja... című önéletrajzi könyvében így emlékezik: „Gyönyörű előadás volt. Nemcsak Giulietta Simionatóra emlékszem vissza, de Takács Paulára is. Milyen jó Leonóra volt, mennyire szerettem vele énekelni! Milyen gyönyörűen énekelte a záróképben: »Semhogy élve bírjon más, inkább érted meghalok...« Nagyon nagy művész!”

 

Visszavonulása előtt érdekes kísérletnek lehettünk szem- és fültanúi, néhányszor megszólaltatta a Don Carlosban Eboli szerepét. Takács Paula mezzoszopránul is tudott...

 

Úgy hisszük, örökké hiányérzetünk marad, hogy nem lehetett Izolda.

 

Miután 1969-ben visszavonult a színpadi szerepléstől, magántanítványokban adta tovább tapasztalatait. Kiváló énekpedagógusnak bizonyult.

 

A már nem fiatal operalátogatók, akik még az Operaházban és az Erkel Színházban hallhatták és láthatták Takács Paulát, a Kerepesi temető szóróparcellájában búcsúzva tőle, megrendültén gondolhattak arra is: ez a nagy művészasszony viszont látta-e, s ha igen – hányszor, szülővárosát?! Amely A szicíliai vecsernye című opera „O tu, Palermo” kezdetű áriájában a „terra adorata”, az „imádott föld” ...

 

 D. L.

 

 

 

 

TAKÁCS PAULA FELVÉTELEIBŐL

 

A trubadúr / Il Trovatore - Leonóra áriája: Tacea la notte - Takács Paula (4:16)

 

Il Trovatore, Act 4: Leonora’s aria (4:21)

Takács Puula (ének), Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György

℗ 2010 HUNGAROTON RECORDS LTD.

 

A trubadúr - Miserere a IV. felvonásból

Takács Paula és Simándy József

A trubadúr - Leonora és Luna kettőse a IV. felvonásból

(5.24)

Takács Paula és Svéd Sándor

 

Vezényel: Pless László

 

Aida: Takács Paula, Amonasro: Svéd Sándor

Verdi: Aida - Aida-Amonasro duet (Paula Takács, Sándor Svéd) (7:34)

Verdi: Aida – Aida és Amonasro kettőse (III. felv.)

Aida: Takács Paula, Amonasro: Svéd Sándor

Vezényel: Francesco Molinari-Pradelli (1956)

 

Turandot - Turandot áriája a II. felvonásból (5:16)

Takács Paula és Simándy József (ének), Magyar Állami Operaház Zenekara,

vezényel: Lukács Miklós

℗ 1960 HUNGAROTON RECORDS LTD.

 

TAKÁCS PAULA SZEREPEI – FOTÓKKAL[2]

 

Szilágyi Erzsébet szerepében egy 1954-es Színház és Mozi címlapján

Szilágyi Erzsébet szerepében egy 1954-es Színház és Mozi címlapján

 

Joviczky Józseffel az Aidában

Joviczky Józseffel az Aidában

 

Aida jelmezébenA

Aida jelmezében

 

Erzsébetként a Tannhäuserben

Erzsébetként a Tannhäuserben

 

Az Igor herceg Jaroszlavnájaként Jámbor Lászlóval

Az Igor herceg Jaroszlavnájaként Jámbor Lászlóval

 

Toscaként

 

Sába királynőjeként

Sába királynőjeként

 

 



[1]           Dalos László nekrológja az Operaélet c. folyóirat 2003/12. számában jelent meg.

 

[2]           A képek forrása: https://operavilag.net/kiemelt/szaz-eve-szuletett-takacs-paula/