Kintorna és otthonka
A magyar dal napja a Pesti Vigadóban[1]
A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata hangversenyt
adott 2024. szeptember 14-én a Pesti Vigadóban a magyar dal napja alkalmából. A
kezdeményezés – Presser Gábor ötletéből – 2008-ban indult
útjára, az akadémia 2016-ban csatlakozott a rendezvénysorozathoz, amelynek
legfőbb üzenete a kodályi gondolatot idézi: a zene mindenkié.
Kintornás dalok címmel ünnepelte a
magyar dal napját a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata
szeptember 14-én az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. „A zene része a
mindennapjaink: a ma esti hangversenyen olyan dalokat, dalciklusokat hallhatnak,
amelyek életigenlők, tréfásak, és megmutatják a zene játékos, humoros
oldalát is" – köszöntötte a közönséget Seres Gerda, az est
műsorvezetője.
Bartos Erika gyerekeknek írt, saját
kezűleg illusztrált mesekönyvei igen népszerűek: gondoljunk akár
a Bogyó és Babóca sorozatra vagy az
ismeretterjesztő, rajzos könyveire. Gyermekversei talán kevésbé ismertek.
Mikor – unokái révén – Nógrádi Péter kezébe került egy ilyen verseskötet, azonnal megragadta fantáziáját, és
hamarosan öt dalból álló ciklus kerekedett belőle. A zeneszerző
a játékok és állatok ábrázolásában élt a naturalisztikus zenei eszközök
lehetőségeivel is, a ciklust záró Százlábú például
11/8-ados metrumban bokázik. Nógrádi Péter a dalokat abba az ismert vonulatba
szánta, amelyet többek közt Schumann: Gyermekjelenetek (Kinderszenen), Muszorgszkij: Gyerekszoba-ciklusa
vagy Debussy: Children's Corner című
művei képviselnek. Nógrádi Péter – Bartos Erika: Kifestőkönyv című
dalciklusát előadta Meláth Andrea (ének)
és Virág Emese (zongora).
Meláth Andrea (ének) és Virág Emese (zongora)
A világjárvány miatti első lezárások idején a Magyar Állami Operaház
arra kérte művészeit, hogy küldjenek videókat otthonról. A karantén-lét
megpróbáltatásai ihlették Kutrik Bence zeneszerző
dalát, amelyet feleségének, Balga Gabriella opera-énekesnőnek
írt. Felhívta Lackfi Jánost, aki
örömmel vállalta a felkérést, és megírta a dal alapjául szolgáló Otthonka című
verset. Ebből készült egy szellemes videó a házaspár dunabogdányi
otthonában, amely csaknem hetvenezres megtekintésnél jár. A magyar dal napján a
közönség élőben hallgathatta meg Kutrik Bence és
Lackfi János Otthonka című
dalát Balga Gabriella és Szokody Anikó zongoraművész
előadásában.
Balga Gabriella (ének) és Szokody Anikó (zongora)
Az 1990-es évek végén született Vajda János Három dal
Szőcs Géza soraira című ciklusa, amely ismét az
ősbemutató két nagyszerű művészének tolmácsolásában csendült fel
a Vigadóban. A zeneszerző a darab megírása idején többször is beszélgetett
a verseket jegyző Szőcs Gézával, aki a harmadik versben,
az Éjszakai látogatóban még arra is hajlandó volt a kedvéért, hogy
változtasson a szövegen, sőt engedélyezte, hogy a darab befejezése – egy
zenei poén kedvéért –teljesen eltérjen az eredetitől. Meláth
Andrea és Virág Emese előadásában elhangzott a Virradat a víz
alatt, A holnapi nap és az Éjszakai látogató.
Csemiczky Miklós Aprócska-dalok című
dalciklusa Selmeczi György 70. születésnapjára készült Várady
Szabolcs verseiből. Mivel a zeneszerző – ahogyan ő
fogalmazott – aprócska ajándékáról volt szó, ezért olyan verseket válogatott
össze, amelyek mókásak és rendkívül szellemesek. Várady Szabolcs költészetében
szép számmal akad ilyen jellegű vers. Az Aprócska-dalok cím
pedig igazán kifejező, mivel valóban nagyon rövid kis dalok hangzottak el Meláth Andrea és Virág Emese előadádában.
A Csokoládé 2010-ben Molnár Ágnesnek készült,
aki tanárának, Beischer-Matyó Tamásnak
a zenetörténet hiányosságaként említette, hogy nincs megénekelve a csokoládé
iránti imádat. Meg is állapodtak, hogy pótolják az említett hiányt. Mechler Anna a zeneszerző
felkérésére megírta könnyed, játékos versét, amely egyszerre szól a csokoládé
szeretetéről, illetve az ebből fakadó érzéki örömökről – vagy
esetleg valami sokkal frivolabbról –, amint erről a közönség is meggyőződhetett
Balga Gabriella és Szokody Anikó előadásában.
Tóth Péter képzeletbeli kintornás műsora 2017 novemberében született. A
zeneszerző – saját bevallása szerint – régóta szeretett volna már ilyen
félvilági, komolytalan, mégis komolyan vett művet írni. Kapóra jött a régi
ismeretség Marton Árpád szegedi művészeti íróval, akinek
a versei tökéletesen illeszkedtek a készülő dalciklus hangulatához. A
már-már Weöres Sándort idéző gyors tételek (A verklis dala,
Bogumil tánc, A rímkrereskedés) közé egy lírai
szegedi tájkép – a Reggel a parton – került. Mind az énekszólam,
mind a zongora faktúra a lied műfajának
hagyományait folytatja. Tóth Péter és Marton Árpád Kintornás
dalok című művét előadta: Meláth
Andrea (ének) és Virág Emese (zongora).
A magyar népdal és a magyar népzene elemei fontos szerepet kapnak Kovács Zoltán életművében – sokszor nem is tudatosan, inkább csak akaratlan,
ösztönös jelleggel. A szerző szerint a népi szövegek önmagukban is kis
remekművek, amelyek szellemes megfogalmazásukkal, találó hasonlataikkal
vagy éppen ízes nyelvezetükkel bűvölik el hallgatót. Ez a felismerés adta
az ötletet Kovács Zoltánnak, hogy az eredeti népdalszövegeket önmagukban, a
dallamaikról leválasztva használja fel. Így a saját zenei nyelvezetére
ültethette át a textusokat, kiemelve a bennük rejlő végtelen temperamentumot
és életerőt. A Hegyeskőnél foly a
patak – Három dal népi szövegekre című darab az idei magyar
dal napjára születtett. Az ősbemutatón Balga
Gabriella (ének) és Szokody Anikó (zongora)
előadásában csendült fel a három vidám dal.
A vérfarkas alapjául szolgáló
verset nem kortárs magyar szerző, hanem Christian Morgenstern jegyzi. A 19. századi német költő
munkásságának jelentős része groteszk, a verstani alapvetéseket gúnyoló
költemény. A Der Werwolf is
ezek egyike, Madarász Iván megzenésítésében igazán német
nyelven kifejező, fekete humorú alkotás. Az est egyik különlegessége volt,
hogy az énekest, Meláth Andreát ezúttal a
zeneszerző kísérte zongorán.
Meláth Andrea és Madarász Iván
Gyurkovics Tibor és Dubrovay László az akkor még egyesületként működő Magyar Művészeti
Akadémia összejövetelein kötött ismeretséget, barátságot egymással.
Különböző művészeti ágak képviselőiként inspirálóan hatottak
egymásra, és találkozásaikból új közös művek is születtek. Így készült el
a Cantata Aquilarum 1999-ben, majd hat évvel később
az 1956 című oratórium. Gyurkovics Tibor verseinek
sokféle mondanivalója arra ösztönözte a zeneszerzőt, hogy dalciklust is
írjon a költeményeire. Miután kiválasztotta a verseket, Gyurkovics adta a
ciklus címét. A magyar dal napja a Fecske-dalok ciklus három
dalával – Kapaszkodom, Por-vers, Fecske – zárult
a Pesti Vigadóban.