Elhunyt Kempelen Tünde
Gabriella
(Budapest, 1939.
július 20. – Törökbálint, 2025. január 1.)
középiskolai
ének-zenetanár, karnagy, a Bárdos Lajos Zenei Hetek alapítója
Kempelen Tünde és férje, Miskolczi
Ottó költő
I.
A KÓTA-életműdíjas
művészt, a Bárdos Lajos Zenei Hetek kórusfórum-fesztiválsorozat alapítóját
életének nyolcvanhatodik évében, 2024. január 1-jén tragikus hirtelenséggel
érte a halál.
Kempelen Tünde Budapesten, a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskolán 1965-ben szerezte középiskolai énektanári és
karvezetői diplomáját. Tanárai Vásárhelyi Zoltán, Párkai István, Bárdos
Lajos, dr. Ujfalussy József és Gárdonyi Zoltán
voltak.
1965-74-ig énektanárként,
népművelőként dolgozott, majd 1974-től a solymári Apáczai Csere
János Művelődési Ház igazgatója és a művelődési ház
kórusainak művészeti vezetője lett.
1977-ben alapította meg a Solymári
Zenei Heteket, amely 1986-tól Bárdos Lajos Zenei Hetek néven, országos és
nemzetközi kórusfórum-fesztiválsorozatként működött tovább.
1979-ben megalapította a Solymári
Madrigálkórust. 1982-1996-ig a Budapesti Művelődési Központ keretében
amatőr ének-zenei együttesek szaktanácsadó zenei főelőadója, a
Budapesti Kórusok Tanácsa szervező titkára volt. 1986-ban megalapította a
Bárdos Lajos Kamarakórust, amellyel számos nyugat-európai és Kárpát-medencei
turnén vett részt. 1990-ben hozta létre a Bárdos Lajos Zenei Hetek Kórus- és
Ifjúságnevelési Alapítványt.
1994-ben elnyerte a
Művelődési és Közoktatási Minisztérium Népművelésért díját.
2012-ben Beer Miklós váci püspök, mint az Országos Magyar Cecília Egyesület
püspök-elnöke írásban méltatta munkásságát. 2016-ban megkapta a KÓTA
Életmű-díját.
II.
40 éves a Bárdos Lajos Zenei Hetek- és az
Ifjúságnevelési Alapítvány, 30 éves a Bárdos Lajos Kamarakórus[1]
Bárdos Lajos
A Solymári Zenei Hetek keretében, nagyszámú
érdeklődő közönség előtt, Budapesten 1986 májusában tartotta
Bárdos Lajos életének utolsó zenepedagógia előadását.
Hogyan is alakult ez a sorozat?
A Budapesttől könnyen elérhető Pest megyei
faluban rendkívüli zenei érdeklődésű, énekelni szerető emberek
éltek. A kiváló énektanár és népdalgyűjtő Kelemen Istvánné
személyében lelkes karnagy vonzáskörébe kerültek az énekesek. Négy kórusa is
volt Solymárnak, akik jó kapcsolatot tartottak az ország más táján élő
hasonló adottságú kórusaival. Meg volt a lehetőségük, hogy 1977-ben egy
országos, és nemzetközi kórusfesztivált rendezzenek Solymáron. Az örömteli
sikeres együttlét megalapozta a folytonosságot. Ezt követően minden év
tavaszán megrendezték a kórusfesztivált melynek központja Solymáron volt, de
később Budapesten, sőt különböző vidéki városokban, majd
külföldön is voltak hangversenyeik.
Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy-pedagógus, muzikologus érdeklődését felkeltette ez a spontán,
remek sorozat, ahol a kórusok bemutatkozhattak, megismerkedhettek, barátságok
szövődtek, és mindenekelőtt hozzájárult az önként vállalt
továbbképzésükhöz. Bárdos Lajos tíz éven át kijárt Solymárra, majd később
a budapesti hangversenyekre, azonosult az alapgondolattal, mert vallotta, hogy
nem szabad csak versenyekben gondolkozni: bár szükség van meg mérettetésre, de
még fontosabb a közös éneklés lehetősége, a zene örömteli átélése. Gyakran
tartott énektanárok, karvezetők részére zenetudományi, zenepedagógiai
elő adásokat, akik ennek részesei lehettek, soha el nem feledték.
A neves zeneszerző gazdag éltútja 1986. november 18-án ért véget. Halála után kapta a kórusfórum a Bárdos Lajos Zenei
Hetek nevet. A Tanár Úr egykori
lelkes tanítványai Póczonyi Mária és
Kempelen Tünde megoldást véltek a megkezdett út folytatására, ha Társaság
alakul Bárdos emlékének ápolására örökségének tovább vitelére. Aktív és szívós
munkával meggyőzték és megszervezték a támogatókat, egyben a
leendő Bárdos Lajos Társaság vezetőségét. Ekkor
választották Szőnyi Erzsébetet és Daróczi Bárdos
Tamást társelnöknek (ők életük végéig viselték e tisztséget), titkárnak Póczonyi Máriát, ügyvezető titkárnak Kempelen Tündét.
A szakmai munka kezdetben a Budapesti Művelődési Központban Kempelen
Tünde hivatali szobájában folyt. Ám Tünde rövidesen férjhez ment Miskolczi
Ottóhoz, és ezután megvált a Bárdos Társaságtól, és önálló
kezdeményezésként alakították a Bárdos
Lajos Zenei Hetek évtizedes sikeres sorozatát.
Kempelen Tünde karnagyot –
a Bárdos Lajos Zenei Hetek alapítóját – dr. Szentkláray
Ferenc alpolgármester köszöntötte (2016.június 7.)
(solymaronline.hu)
Egy sorozat csak akkor működik jól, ha jól
vezetik! Nos ki az, aki vállalta, és azóta is töretlen erővel vezeti, az
egyre terebélyesedő, elismerést kiváltó neves sorozatot?
A Zeneakadémia – Középiskolai énektanár és
karvezető szakán – frissen diplomázott törékeny,
karcsú, fiatal lány Kempelen Tünde, mint énektanár és népművelő
kezdte munkásságát, majd 1974-től a solymári Apáczai Csere János
Művelődési Ház igazgatójává, és a ház kórusainak művészeti
vezetőjévé választották. A nehéz feladatot hozzáértéssel, lelkesedéssel és
fáradhatatlan szorgalommal és munkával látta el és 1977-ben megalapítója és
művészeti vezetője lett a Solymári Zenei Heteknek. Mindig tovább
haladt, néhány év múlva ott helyben megalakította a Solymári Madrigálkórust.
A kórus alapját jelentette a művészeti
fesztiválnak, amely az évek során egyre tovább bővült és terebélyesedett.
Elismertsége már túljutott az országhatárokon.
Hangversenyeiken megismertették a magyar zeneszerzők műveit, gazdag
repertoárjukban az egyetemes zenetörténet darabjai is helyet kapnak. A kórus
számos Európai országban szerepelt, sok partner kórussal ismerkedett meg, akik
később részt vettek a Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvényein, így a
partner kapcsolatok révén folyamatosan bővült és gazdagodott a
fesztivál-sorozat.
Miskolczi Ottó és Kempelen
Tünde, a Bárdos Lajos Zenei Hetek szervezői
(solymaronline.hu)
A kórus általános elismertsége révén bátran
vállalhatta 1986-tól a Bárdos Lajos
Kamarakórus nevet. A budapesti székhelyű, azóta is aktívan
működő kórus bázisa a Zenei Hetek alapegyüttesének.
A feladatok sokasága, sokirányultsága szükségessé
tette a Bárdos Lajos Zenei Hetek Kórus- és Ifjúságnevelési Alapítvány
létrehozását. 1990 óta működik a civil, nem profit orientált alapítvány, a
kórus fenntartója, mely csak pályázatok, támogatók, énekelni szerető és
közösségeiket egyben tartó kórusok és karnagyaik segítségével működik. A
karnagy és művészeti vezető Kempelen Tünde számára komoly segítséget
és támaszt nyújt hűséges társa, Miskolczi Ottó, aki a menedzser tisztségét
és feladatait látja el.
Az évtizedek során kialakított szerkezet állandósult
az utóbbi években. A Húsvét utáni első, vagy
második hétvégén, nagyszabású kétnapos kóruskoncert a nyitó napok programja. A
megnyitókon meghívásos alapon kamarakórusok és nagyobb vegyeskarok
Budapestről, vidékről, határokon túlról vesznek részt. Számos énekkar
szinte éven ként visszatérően énekel a koncerteken. 5-5 énekkar mutatkozik
be szabadon választott műsorral, benn egy Bárdos művel. Befejezésként
az Összkar Bárdos művet ad elő. Az ezt
követő hetek hangversenyeire a kórusok meghívásos alapon érkeznek.
Legfőbb szempont, hogy a nagyhírű, kiváló magyar énekkarok mellett
mindig újabb, kevésbé ismert, vagy nem régen alakult fiatal kórusok közül is
többen bemutatkozhassanak, kiterjesztve határon túli, alkalmanként nyugat
Európa országaiból érkező együttesek fellépésével. Az Alapítvány eddigi
nyilvántartásából kiderül, hogy eddig 20 ország kórusa, és 150 ezer énekes vett
részt a Bárdos Lajos Zenei Heteken.
Vessünk egy rövid áttekintést a 2016-os programba. A
XL. BÁRDOS LAJOS ZENEI HETEK BUDAPESTI I. NYITÓHANGVERSENYE, április 9-én volt,
a II-ik hangverseny 10-én, mindkettő a Budai
Szent Imre Gimnázium dísztermében. A fellépő kórusok és vezénylő
karnagyaik: Bárdos Lajos Kamarakórus
– Kempelen Tünde; Országos Széchenyi Könyvtár Kórusa – Eckhardt Mária és Gupcsó Ágnes; Budapesti Ifjúsági Kórus – Behany András, Juhász Erika, Molnár Gabriella;
Gödi Gaude
Vegyeskar – Utassy Ferenc; Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate Vegyeskara – Sapszon Ferenc. Az Összkar
előadásában elhangzott, Bárdos Lajos: Boldogasszony kánon.
A második nap szereplői: Kispesti Gyöngyvirág Vegyeskar –
Borhy Csilla; Óbudai Kamarakórus – Erdős
Ákos; Balassa Bálint
Vegyeskar-Esztergom – Reményi Károly;
Concordia-Barátság Énekegyesület-Kőszeg – Szilágyi Miklós; Fővárosi Énekkar – Krasznai
Gáspár. Az Összkar énekében felhangzott: Bárdos
Lajos-Márkus Miklós: Tábortűznél.
A kialakult nemes hagyománynak megfelelően
vasárnap a Budavári Mátyás Templomban énekeltek a fesztivál vendégkórusai a 10
órai szentmise keretében, Bárdos Lajos Missa Tertia művét adták elő. Majd azt követően a
Farkasréti Temetőben megkoszorúzták Bárdos Lajos síremlékét.
A következő hetekben Budapesten a következő
hangversenyek hangzottak el: Női- és Férfikarok hangversenye; Éneklő
Ifjúság Díszhangverseny; Musica Sacra
hangverseny; Pünkösdhétfői Ünnepi kórushangverseny. Kárpátmedencei
Kórustalálkozó a Pesti Vigadó dísztermében. A Bárdos Lajos Kamarakórus
Jubileumi Hangversenye – Alakulásának 30. évfordulójára.
Nagyszabású, igen sok közreműködő kórussal
vidéken tartott hangversenyek is gazdagítják a Zenei Hetek sorozatát. Kiskunfélegyházán adtak ünnepi
kórushangversenyt Bárdos Lajos halálának 30. évfordulója emlékére.
Közreműködtek Kiskunfélegyháza, Budapest, Szentes kórusai. Tolna megye évek óta állandó partner,
ahol ifjúsági és felnőtt kórusbemutatók vannak. Májusban két nagyszabású
hangversenyt tartottak, az „Éneklő Ifjúság” hangversenyén a következő
városokból érkezett kórusok voltak a közreműködők: Tolna, Bogyiszló, Paks, Szekszárd, Bonyhád.
Az „Ünnepi Díszhangverseny” kórusai: Bátaszék,
Dunaföldvár, Dombóvár, Simontornya, Mözs, Szekszárd, Tolna városából
érkeztek. E hangversenyek kezdeményezője és gazdája a Mözsi
Bartók Béla Női kar karnagya, Schmidt
Zoltánné.
Júniusban Solymáron, a 40 éve indult Zenei Hetek
kezdő helyszínén tartottak „Ünnepi szentmisét és Kórushangversenyt”, az
ott közreműködők és karnagyaik: a Solymári Férfikar – Fábián
Attila; Solymári
Hagyományőrző Asszonykórus – Sejberné Kánya Ditta; Solymári
Szokolay Bálint Női Kar – Blazsek Andrea és Mózes Krisztina; Corvinus Vegyeskar – Lógó
Tibor; Pilisszentiváni Vegyeskar
– Neubrandt Ferenc; Sapszon Ferenc Kórus-Budaörs – Krasznai Gáspár. Tura városában
„Népzenei és Kórustalálkozót” tartottak. A színes műsorban Budapest, Hatvan, Aszód, Erdőkertes
kórusai is felléptek.
Határon kívül, a Délvidéken
Temerin tartott „Éneklő
Ifjúság” hangversenyt öt kórus közreműködésével. Június 17-19-ig
Salzburgban volt vendégszereplésen a „Bárdos Lajos Kamarakórus” – Kempelen
Tünde vezetésével – alakulásának 30 éves jubileuma alkalmából.
Ám ezzel még nincs vége a szerepléseknek, mert
októberben Őszi utórendezvények is sorra kerülnek, mégpedig Erdélyben
Nagykároly lesz helyszíne a Jubileumi Ünnepi Hangversenynek. A 40. Bárdos Lajos
Zenei Hetek méltó zárásaként pedig Vác lesz a helyszín, ahol a Magyarok
Nagyasszonya ünnepén a Székesegyházban tartják a Kórus találkozót 1500 tagú összkar részvételével.
E sűrített összefoglaló befejezéséül engedtessék
meg hogy a krónikás hitelességével közöljem a kórusok számát, akik
közreműködői voltak a 2016-os Bárdos Lajos Zenei Heteknek. Ebben az
esztendőben eddig száztizenkét kórus volt résztvevője a sorozatnak.
Minden zenei szakember, minden kórusvezető tudja, hogy milyen nehéz
feladat a szervezés, akár kisebb település, akár nagyváros területén. Mindig
örömmel adunk hírt a találkozókról, versenyekről, fesztiválokról, de ilyen
nagyszámú kórusfesztivált eddig még nem jegyeztünk!
Őszinte elismerés illeti e sorozat létrehozóját,
aki évtizedek óta, töretlen erővel szervezi ezt a hatalmas együttest,
mégpedig nagyon szerény körülmények között.
Kempelen Tünde karnagy a
megálmodója, tovább fejlesztője és tovább éltetője e fesztivál
sorozatnak. Minden új esztendő kezdetén megjelentetik a kis programfüzetet
mely tartalmazza Bárdos Lajos Zenei Hetek gazdag anyagát, felsorolja a
támogatókat és segítőket, akiknek egyben köszönetet mondanak. A több hetes
program hangversenyei mindig változatosan, hangulatosan és zökkenőmentesen
haladnak. Mert minden kezdeti nehézség ellenére a végeredmény mindig az öröm, a
siker, a zenei élmény, amely gyakran euforikus örömmel tölti el a
résztvevőket, és lendületet ad a közösségi munka tovább folytatásához.
Ezt kívánjuk a továbbiakban is, hogy megvalósuljanak
Kodály Zoltán gondolatai:
„Az ének szebbé teszi az életet, Az
éneklők másokét is.”
Márkusné Natter-Nád Klára
III.
Kempelen Tünde: Kempelen Farkas a sakkozógépet csak játéknak szánta[2]
Kempelen Tünde
2013. április 13. és
június 16. között kerül megrendezésre a XXXVII. Bárdos Lajos Zenei Hetek. A
programot a Bárdos Lajos Zenei Hetek Kórus-, Ifjúságnevelési Alapítvány és
a Bárdos Lajos Kamarakórus rendezi. Kempelen Tünde,
a rendezvény művészeti vezetőjét és a kórus karnagyát
szerkesztőségünkben tett látogatásakor megkérdeztük arról a
rokoni kapocsról is, amely őt Kempelen Farhashoz, a híres tudóshoz
fűzi. Kempelen Tünde zenei küldetése.
Kempelen Tünde a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskolán végzett, ahol 1965-ben szerzett középiskolai
énektanári és karvezetői diplomát. Tanárai, mentorai között
szerepelt Vásárhelyi Zoltán, Bárdos Lajos, dr. Ujfalussy József és Gárdonyi Zoltán is.
1974-től a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház
igazgatója és a művelődési ház kórusainak művészeti
vezetője. 1986-tól vezeti a “Bárdos Lajos Zenei Hetek” országos
és nemzetközi kórusfórum- és fesztiválsorozatot. 1994-ben elnyerte a
Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Népművelődésért-díját.
1977. május 22-én indította el
a „Solymári Zenei Hetek” hangversenysorozatot, melynek keretén
belül – minden hétvégén különböző zenei hangversenyen színteréül szolgált
a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház nagyterme. A
rendezvényeken a különféle kórusok és zenekarok mellett felsorakoztak ismert
művészek és karmesterek is. 1986-ban volt az utolsó solymári rendezvény,
majd azt követően Budapesten folytatódott a sorozat, „Bárdos Lajos
Zenei Hetek” címmel. Bárdos Lajos zeneszerző,
zenetanár rendszeres vendége volt a solymári kórusnak, a hangversenyeken is
gyakran megjelent. A solymári Férfikórus Bárdos Lajos 85.
születésnapján egy ünnepi hangversennyel lepte meg a magyar kórusirodalom
kiemelkedő személyiségét.
A tehetséges gén…
Kempelen Tünde művészeti
vezetőt az idei XXXVII. Bárdos Lajos Zenei Hetek programsorozat
bemutatásakor kérdeztük meg a Kempelen Farkashoz fűződő rokoni szálról
is.
Az ír származásra rákérdezve Kempelen
Tünde elmosolyodott és a következőket mondta: „…az ír
származás az talán egy kicsit erős. Kempelen Farkasnak én is
leszármazottja vagyok, ahogy ezt a nevet viselők mind. Nem túl sokan
vannak. Egyenes ági leszármazottja vagyok én is. Azt, hogy Kempelen Farkas ír
származású volt-e… hát nem tudjuk, hogy ez csak legenda,
vagy valóság. A családban többen próbálkoztak utánajárni ennek, de valakinek
kint kellene élnie Írországban, és minden plébániát, minden anyakönyvet
végig-végig böngészni… lehet, hogy valamire rá lehetne jönni, ki tudja már.
Sajnos ez eléggé a múltba vész. Kempelen Farkas Mária Terézia
megbízottja és munkatársa volt a testvérével együtt, a családjával együtt. Az
édesapja, Kempelen Engelbert jött Magyarországra, de az ködbe vész, hogy
Írországból jött-e vagy sem… bár a név egy kicsit utalhat arra, de ma már nem
lehet tudni, sajnos.”
„Nagyon sokféle dolgot készített, és
a sakkozógép lett a leghíresebb találmánya, pedig ő ezt csak egy játéknak
szánta Mária Terézia megörvendeztetésére. Igazság szerint a beszélőgép és
a fonetika az, ami hozzám is mint zenészhez közel áll. Fonetikai tanulmányai
talán a legkomolyabbak, de ezermester volt más területeken is. Az ő kora
volt végeredményben a mechanika fénykora. Nagyon-nagyon sok felfedezés
fűződik a nevéhez, hisz még gőzgépet is kreált, csak nem ő
lett aztán annak az ismert alakja. Ilyen értelemben a család őrizte ezt,
de sok matematikus, természettudós is volt a családunkban.”
Kempelen Farkas, az
ezermester
A beszélőgép
segítségével a belenyomott hangot az emberi hanghoz hasonló
levegőrezgésekké lehetett átalakítani. Mára csupán egyetlen példány maradt
fent belőle, melyet a Deutsches
Museumban lehet megtekinteni. 1791-ben írt tanulmánya az emberi
beszédről a modern fonetikai kutatások alapját képezi. Egy másik
találmánya volt a gőzkondenzátorral működő gőzgép, de
szintén ő találta ki a gőzturbina ősét is, melynek tervezetét
1788-ban nyújtotta be II. József császárhoz. A sakkozógépet
1769-ben kreálta meg és „Török”-nek nevezte el. Kempelen Farkas ötvösként,
költőként, íróként és építészként is maradandót alkotott.
Porcsin Lívia
Esti dal, Összkar - Karácsonyi
bölcsődal - Komlói Pedagógus Kamarakórus, Ada (2010.05.30.) (4:45)
03:10-től Bárdos
Lajos-Márkus Miklós dr. Tábortűznél c. művét vezényli: Kempelen Tünde
https://www.youtube.com/watch?v=nlXpf9oyUjc
(15:34)
A
Bárdos Lajos Kamrakórus szereplése 2014. május 24-én Kiskunfélegyházán, a
Bárdos Lajos Zenei Hetek keretében. A kórust Kempelen Tünde vezényelte.
Műsor:
Bárdos Lajos: Dum spiro spero;
Bárdos Lajos: Audi Filia; Bárdos Lajos: Zsoltárkánon;
Bárdos Lajos: Csillagvirág
A Kempelen
Tünde emlékére c. verset Réthy Judit, a Patrona Hungariae Általános
Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola
zongoratanára, költő, a
Bárdos Lajos Kamarakórus tagja írta.
