Péteri Lóránt [1]
Zeneművészet, zeneipar, Zeneakadémia
A nyilvánosságban
leggyakrabban a művészeti, a tudományos és a tanárképzés hármassága,
illetve a klasszikus, a kortárs és a népzene, valamint a jazz együttes
jelenléte kerül szóba, ha a Zeneakadémián zajló oktatás kerül terítékre. Ez jól
is van így – de a Parlando olvasójának hasznos lehet tudnia, hogy
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen miként egészíti ki egymást a szoros
értelemben vett szakmai képzés, a zenei életben való elhelyezkedést
elősegítő gyakorlati ismeretek oktatása és a klasszikus zenei menedzsment
világába történő bevezetés.
Hogy az egyetem
keretében koncertközpont is működik, az persze azt jelenti, hogy a
zeneipar valósága eleve házhoz jön. A Zeneakadémia hallgatói tanulmányaik során
külön erőfeszítés nélkül, az egyetem épületeiben és rendezvényein nyitott
szemmel járva óhatatlanul találkoznak a koncertrendezés mesterségének megannyi
megnyilvánulásával, a színpadrendezők munkájától egy-egy hangversenyévad
programjának kialakításáig. Az intézmény diákjai zenekari, kamarazenei, illetve
szóló produkciók keretében – vagy éppen műsorvezetőként, esetleg a
programokhoz kapcsolódó szövegek szerzőjeként próbálhatják ki magukat, így
részesévé válnak a Zeneakadémia kulturális tevékenységének.
Hogy egy jó
ötletet bizony nem elég kitalálni és megvalósítani, de el is kell adni – erre
készítenek fel a Zeneakadémia olyan innovatív vállalkozásai, mint a Kamarazenei
Börze, amelyet Fülei Balázs, a Kamarazene Tanszék vezetője kezdeményezett.
Nevet választani egy együttesnek, kialakítani a műsortervet, narratívát
kapcsolni a zenei elképzelésekhez, a programhoz illő koncerthelyszínt (vagy
a teremhez illő műsort) választani, kommunikálni a közönséggel – az
ezekben rejlő kihívásokat és lehetőségeket a Kamarazenei Börzén
résztvevő diákcsapatok workshop, zenei produkció és szöveges prezentáció során
veszik végig.
Az ilyen „extrakurrikuláris” (vagyis a diákok számára a tantervi
kereteken kívül kínált) programok mellett a Zeneakadémia mesterképzésén minden tanévben
meghirdetjük a két szemeszterből álló Művészeti
menedzsment tantárgyat, amelyet a legtöbb képzésben kötelezően írunk
elő. Az interaktív kurzus célja, hogy a hallgatók elméleti és a gyakorlatban
is alkalmazható ismeretekre tegyenek szert a márkázás, a menedzsment és a
kommunikáció témaköreiben — különös tekintettel a személyesen is használható
eszközök fejlesztésére, és figyelembe véve azok jelenkori változásait. A
kurzuson a hivatalos levelek és a szakmai önéletrajz megfogalmazásától a
színpadi jelenlét kérdésein át az impresszárióval való együttműködésig terítékre
kerül a zeneiparban való létezés, a karrierépítés minden fontos kérdése. A
tantárgyat 2017-ben vezettük be, programját Körösvölgyi Zoltán
művészettörténész és művészetteoretikus dolgozta ki, aki a reklám, a
marketing, a kommunikáció és a kulturális vállalatvezetés területén szerzett
tapasztalatokkal felvértezve érkezett az akadémiai szférába, s az elmúlt
évtizedben számos kortárs művészeti kiállítás kurátora volt.
A Zeneakadémia
ugyancsak 2017-ben vette fel kurzusai sorába, s azóta minden tanévben meg is hirdeti
a Kulturális intézmények működése,
szerzői jog című tantárgyat. A kurzus célja, hogy a hallgatók
átfogó ismereteket szerezzenek a kulturális intézményrendszer zenét közvetítő,
felhasználó és finanszírozó szervezeteiről, valamint ezek tágabb
környezetéről, a zeneipar működésének sajátosságairól. A kurzus
segíti őket abban, hogy képesek legyenek zenei projektek tervezésére,
tisztában legyenek a finanszírozás módjaival, a megvalósításhoz szükséges lépésekkel.
E tantárgy tartalmának kialakítására Csonka Andrást, a Zeneakadémia Koncert- és
Rendezvényközpontjának igazgatóját kértem fel, aki a kurzust azóta is oktatja.
Mielőtt 2012-ben a Zeneakadémiához került, Csonka András hat éven át a Müpa vezérigazgató-helyetteseként működött, így a
zenei menedzsment világában és a zeneipar egészében kivételes tapasztalati és
kapcsolati tőkére tett szert, amelyet nyolc éve már diákjai javára is
kamatoztat. A kurzus szerzői jogról szóló óráit Grad-Gyenge
Anikó jogtudós, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának tudományos és
innovációs dékánhelyettese, nem mellesleg a Zeneakadémia egykori diákja tartja.
E tantárgy elvégzését a muzikológus mesterszak
hallgatói számára kötelezően írjuk elő.
A muzikológus (régebbi nevén zenetudományi) képzés további, a
zenei élet napi gyakorlatához szorosan kapcsolódó kurzusai között találjuk a Zenekritika, zenei publicisztika címűt
(ezt jónéhány éve a Bartók Rádió zenekritikusaként is ismert Molnár Szabolcs
tartja), valamint az ezt kiegészítő Kreatív
írást. A kottakiadás praxisához kapcsolódik a Zenei informatika, illetve az Urtext című tárgy – utóbbit
sok éve Vikárius László tartja, aki főszerkesztője az Editio Musica Budapest és a müncheni
G. Henle Verlag közös
vállalkozásának, Bartók Béla
Zeneművei Kritikai Összkiadásának.
Fazekas Gergely Zeneakadémián
tartott zenetörténet-óráiban biztos benne visszhangoznak az általa vezetett
műsorok, a Dalszerelőműhelyek
és a Dialógusok (a) zenével tapasztalatai.
Ezek a nagyközönségnek szóló programok ugyanakkor éppen abból merítik hitelüket
és tartalmi gazdagságukat, hogy a zeneszeretők széles körét innovatív
keretek között megszólító műsorvezető egyszersmind tudományos kutató
is. Tudjuk, és az oktatás mindennapjaiban megéljük, hogy a tisztán szakmai
(zeneművészeti vagy zenetudományi) tárgyak oktatása milyen fantasztikus
módon szabadít fel, illetve fejleszt később sokféleképpen hasznosítható
készségeket, képességeket és kreativitást a hallgatókban. Az alkalmazott
ismeretek tanításával, a zeneipar jelenének megismertetésével ugyanakkor célzottan
kívánjuk segíteni hallgatóink tájékozódását, pályaorientációját is.
