Kiadó: Eötvös Kiadó (2024)
Az Eötvös Kiadó
gondozásában, az ELTE Tankönyv- és jegyzettámogatási pályázatának, az ELTE
Tanító- és Óvóképző Kar támogatásával jelent meg Szabadi Magdolna új
módszertani kiadványa a zeneterápiáról. A módszertani gyűjtemény
részletesen mutatja be, hazai és nemzetközi elméleti háttér megalapozásával a
zenepedagógiában és a zeneterápiában használatos fejlesztő technikákat és
módszereket. A mű tovább gondolja Szabadi (2021)[1]
könyvében felvonultatott zeneterápiás fejlesztő technikákat és
kutatásmódszertani elemeket, körüljárva a terápia és
a pedagógia határterületeit. Szakirodalmi háttere bőséggel kitér a
zenepedagógia, a kognitív pszichológia, a zeneesztétika vonatkozó
háttértartalmaira, hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. Fókuszban a
fejlesztő tréning vizsgálatok eredményei állnak.
A könyv elején
személyes hangütésű előszót találunk, ahol a szerző a könyv
keletkezéséről, céljáról, a hozzá kapcsolódó kutatásról tájékoztatja az
olvasót. A bevezető gondolatok című részben a saját hitvallását
olvashatjuk a zeneterápiáról, különösképpen annak társas viselkedésre gyakorolt
hatásáról, a szerző kutatási érdeklődésének megfelelően.
A 11. oldalon
kezdődő elméleti háttér részletesen taglalja az érzelmek szerepét a
társas viselkedésünk során, majd a szociális kompetencia vonatkozó modelljeit
olvashatjuk. Ebben részletes képet kapunk a viselkedésünket meghatározó
pszichikus komponensekről, készségekről. A szerző részletesen
ismerteti, hogy az érzelemkifejezés, felismerés és szabályozás képességei
hogyan, miként határozzák meg kapcsolataink alakulását egy-egy beszélgetés
során. Majd kutatásmódszertani szempontok kerülnek tárgyalásra. Megismerhetjük
az e területen nemzetközileg is használatos mérési módszereket, eszközöket
(tesztek, kérdőívek, megfigyelési szempontok).
Következőkben
olvashatunk a zeneterápia alapjairól és a zene szerepéről egy
fejlesztő tréning során. Megismerhetjük a zenei módszereket (improvizáció,
szimbolikus élményfeldolgozás különböző formái, analitikus zenehallgatás).
Professzionális zenész számára érdekes, újszerű és tanulságos a zene
direkt élménykatalizátor funkciója, ami ugyan nem zárja ki az átlag
műélvezési tapasztalatokat, zenei ismeretbővítést, viszont nem azonos
vele. Mivel a terápiában a fókusz az érzelmek feldolgozásán van (amit csakis képzett
terapeuta vezethet), a pedagógiában pedig a zenei produktumra helyeződik a
hangsúly. Ezért figyelemfelkető a terápia és a pedagógia összehasonlítása
a cél, keret és feltételrendszer szempontok mentén. Ezt követő részben a
zene idegrendszerre gyakorolt hatása kerül terítékre, melyben az olvasó
vizsgálati példákon keresztül kap betekintést, hogy a zenei alapelemek miként,
hogyan, mely pályákon keresztül kerülnek feldolgozásra, és ennek milyen szerepe
lehet az emberi viselkedésben. A kissé bonyolult szakmai megfogalmazásokon túl
az olvasó gyakorlati esetek segítségével értheti meg ezt a folyamatot.
A felvonultatott
és saját elméleti rendszerré formált zeneesztétikai elemek (zenei aktivitás, intenzitás,
zenei preferencia, zenei ízlés), és a zenei készségek zeneterápiás
foglalkozásokon történő megjelenése tartalmi részek úttörő
jellegűek lehetnek a zeneterápia módszertanának szempontjából.
A kutatásmetodikai
fejezetben egy tréningvizsgálat előkészítése, levezetése és az eredmények
bemutatása kerül fókuszba. Ennek áttekintését leginkább az motiválhatja, hogyan
lehet képet kapni, adatokat nyerni a zeneterápián részt vevők zenei tapasztalatairól.
Szabadi Magdolna ráirányítja az olvasó figyelmét a mérési elvekre, a mérés
gyakorlati levezetésére, amihez nemzetközi trendeket párosít. Rendkívül fontos
argumentum a mérőeszközök bemutatásában egy nemzetközi érzelemkifejezést
vizsgáló teszt hazai adaptálásának ismertetése, valamint a szerző korábbi
papír-ceruza tesztjeinek: Affektív Szociális Kompetencia Teszt, Zeneterápiás
Zenei Viszony Kérdőív (Szabadi, 2021) digitalizálása.
Egy zenepedagógus
számára leginkább használható a zeneterápiás gyakorlatokat, a játékkatalógust,
egy foglalkozástervet bemutató legnagyobb, záró egysége a könyvnek. Ebben
példákat kapunk fejlesztő gyakorlatok eszközeire, levezetésére,
instrukcióira, kimondottan a viselkedésünket meghatározó érzelmi készségek
fejlesztésére vonatkozóan. Izgalmas kérdés a zene meghatározó szerepe a
gyakorlatsorozat kapcsán, ami elütő, mint egy zeneórán vagy koncertélmény
közben, mégis a zenepedagógus szerepét tekintve megjelenhet (célok, személyiség
érintettsége kapcsán).
A
kutatásmódszertani részhez tartoznak a mellékletekben felvonultatott
mérőeszközök, képi példákkal is alátámasztva. A bőséges záró
szakirodalmi hivatkozások zenepedagógiai irodalmi elemekkel még tovább
bővíthetők.
Szabadi
Magdolnának saját élménybeli tapasztalatai
hajtóerőt biztosítottak a könyv megírásához és a kísérlet levezetéséhez.
Hangsúlyoznunk szükséges azt a szempontot, hogy a zeneterápiában a zene
eszközként kerül felhasználásra, ami szükség esetén megjelenhet zeneórán is
helyzettől függően, ám terápiát csakis képzett szakember vezethet.
Inspiráló és hasznos tanulmányozni a zeneterápia irodalmát és módszertanát. A
zene feszültégoldó, fejlesztő, transzeferhatása
köztudott zenészi körökben, ám a könyvet olvasva mégis rácsodálkozhatunk ennek
lényegi vonatkozásaira.
Az ELTE Tanító-és
Óvóképző Karon egy szabadon választható tárgy került bevezetésre 2024
tavaszától, ahol a már végzett pedagógusok továbbképzés keretében és a
pedagógusjelölt hallgatók a tantárgyat felvéve
megtapasztalhatják saját magukon a gyakorlatok hatását és elsajátítják a
módszertant és az elméleti hátteret.
Dr. habil. Asztalos Bence DLA[2]
Felhasznált
irodalom
Szabadi,
M. (2021). A szociális kompetencia
fejlesztésének lehetősége zeneterápiás eszközökkel a tanító- és
tanárképzésben. ELTE Tanító- és Óvóképző Kar.
Szabadi,
M. (2024). Zenélni, de másként. Zeneterápiás eszközök fejlesztő hatása
a pedagógusjelöltek eredményes viselkedésére. Eötvös Kiadó.
Szabadi Magdolna Anna:_Zenélni, de másként (részlet) (pdf)